Gondolatok.

 

 Bevezetés.

Senki se higyje, hogy gondolkodni, gondolatainkat rendszerezni és "papirra" vetni, kellemetes foglalkozás lenne. Biztosra vehetjük, hogy Rodin Gondolkodóját e szokatlan foglalatosság jobban kimeritette, mint - mondjuk - egy mamut kicsontozása.

A körülmények kényszerithetik az embert arra, hogy gondolkozzék. Ettől meg kell különböztetni a 'kényszeres gondolkodást'. Ez alatt azt értem, hogy nekem már egyáltalán nem kellene gondolkodnom. Hetvenötödik évemet taposom és tudom, úgyszólván senki sem kiváncsi arra, hogy érzem magam és miről gondolkodom.

És mégis...

A határozott késztetés érzete a lehetséges motivumok keresésére inditott. Nem kellett sokat keresgélnem, szinte nyomban rábukkantam Dr. Kassai Farkas Ákos kitünő tanúlmányára, amely a "Szkizofrénia" címet viseli. Hát', itt - ott stimmel...

Aztán eszembe jutott Mohamed, a tevehajcsárból avanzsált középkorú, közepes
műveltségű, mérsékelten gazdag, mekkai kereskedő. Írják, hogy egyszer csak ijedten tapasztalta, hogy szájából versbeszedett rémületes szövegek kezdenek ömleni, amelyek értelmével jószerint tisztában sem volt.

Ez a szófosás Kr.u. a hatszázas években kezdődött. Aztán a Korán lett belőle. Annyira szent könyv, hogy Vojtyla - többek között - ezt is megcsókolta... Persze a prófétával történő példálózás egyáltalán nem azt jelenti, hogy magam is igehirdetőként akarnék fellépni. Nem akarom vénségemre körül-röhögtetni magam. Úgy vélem viszont, olvasni, gondolkozni és írni mindenkinek joga van. Ezzel szemben az olvasót is széleskörű jogosultságok illetik: nem olvassa el, elolvassa és jót nevet, elolvassa és dühbegurul, tollat ragad és válaszol [dicsér, vagy gúnyolódik, ill. ledorongol] ,stb. Utolsó lehetőségként veszem figyelembe, hogy valaki elgondolkodik az olvasottakon és saját gondolatait hozzátoldja. Ez lenne az igazi [siker].

Néhány módszertani közlés.

A "mű" részletekben íródik [mint a Tóra, a Talmud, ill. a Korán...] Az áttekinthetőség kedvéért a tartalomjegyzék az írás elejére kerül. Ennek dátumairól az olvasó folyamatosan figyelemmel tudja kisérni a változásokat, azaz közvetlenül ugorhat arra a szövegrészre, amely történetesen érdekli. Ha egy szöveg többször módosul, mindig a legutolsó jelenik meg az alapszövegtől eltérő szinnel. A tartalomjegyzék is az utolsó módosítást jelzi, az egyes fejezeteknél.

2.

Elvi alapvetés.

A korai félreértések időbeni elkerülése végett előre bocsájtom. hogy fajvédő nacionalista vagyok! [Így tissztességes, mert a más meggyőződést vallóknak nem kell faradniuk. Már itt bekattinthatják az oldalt!] Tehát, ismétlem, fajvédő nacionalista vagyok; mondjuk oly értelemben, mint Széchenyi. Ki hitte volna, hogy a "legnagyobb magyar", korának egyik legműveltebb embere; korszakos művek: a Hitel, Világ és a Stádium
írója, ilyesmiket [is] írt, illetve mondott.

[Megjegyzem a Széchelyi "aforizmákat" a "Leleplezőből" vettem (egykori barátaim, mai ellenségeim lapjából). A közlés kivonatos. Más tételekre később vissza fogok térni.]  

Számos nagy írónk és költőnk gondolkodott hasonlóképpen. Idéztem tőlük, okkal - ok nélkül, ha tehettem; e Honlapon is. Azt gondolom, egy magamfajta kis magyar is érezhet úgy, mint a nagy magyarok.

Az alapvető kérdés, léteznek e egyáltalán emberi fajok? Nem volt véletlen, hogy "régi" Honlapom fórumán ez a kérdés futott hónapokig. Látogatóim az égvilágon mindenféléről csevegtek, csevegnek - kivéve a fórum témá- jába vágó kérdéseket... Ettől tehát nem lettem okosabb.

Persze sokmindent összeolvastam erről a témáról. Egy tanulságot bizo- nyossággal levonhattam: a vélemények erősen megoszlanak; de annyira korántsem, hogy a kérdésről ne lehetne megalapozott véleményt megfogalmazni.

A fajokról szólván eszünkbe jut Darwin és "hirhedt" könyve "A fajok eredete". A vaskos kötet ismertetése, méltatása e
műfaj kereteit és lehetőségeit messze meghaladná. Könyvtárnyi a Darwinnal foglalkozó művek soka- sága is. Napjainkban a darwinizmus óvatos kihe- rélése folyik. Erre is csak egy példa hozható fel: Kampis György tanulmánya amely ugrással elérhe
tő. [A téma szempontjából lényeges részeket
kiemeltem.]

Mielőtt tovább mennék, idéznem kell a téma egyik "klasszikusát" Hitlert.

"A nemzetek vetélkedésének helyére a fajok harca lép... Persze én ... jól tudom, hogy a szó tudományos értelmében véve nincsenek fajok. De magának [Rauschning-hoz beszél], aki mezőgazda és állattenyésztő, mégis csak ragaszkodnia kell a faj fogalmához, hiszen enélkül nincs tenyésztés. Nos nekem, aki politikus vagyok, ugyancsak szükségem van egy fogalomra .... hogy a világ megszabott rendjét eltöröljem .... Meg kell szabaditanom a világot történelmi multjától. A nemzetek - történelmünk látható anyaga. Össze kell tehát kevernem a nemzeteket, magasabb rendű formába kell őket átöntenem ... Ennek a feladatnak a végrehajtásához a faj fogalma egészen jól használható... Franciaország a nemzet alapfogalmából kiindulva vihette forradalmát a határon túlra. A horogkereszt a faj fogalmából kiindulva viszi forradalmát el, egészen a világ új rendjének megszervezéséig." [Hermann Rauschning: "Hitler bizalmasa voltam" - Zrinyi katonai kiadó Budapest 1970 - 9. old.]

Tudjuk, az "asztali csevegések" keretében csiszolgatott elméletek hova vezettek a gyakorlatban. A szörnyűséges módon elpusztított embermilliók miatt [már korábban bátorkodtam kifejteni, nem tagadom a Holocaustot] a fajelméletnek véglegesen hitelét kellett volna veszítenie. De nem veszítette! Reneszánszát éli! És nemcsak azért, mert a népek hóhérai felakasztották a népek hóhérait.

A krematóriumok rőt lángja nem volt elegendő ahhoz, hogy egy másfajta fajelmélet eszelőseinek sötét agyát megvilágítsa. Módszereik rafináltabbak Hitlerénél, de céljaik lényegében ugyanazok: "a faj fogalmából kiindulva viszi(k) forradalm(uk)at el, egészen a világ új rendjének megszervezéséig".

A képlet ennélfogva egy verstöredék formájában felállítható.

"Forr a világ bús tengere, ó magyar!
Ádáz Erynnis lelke uralkodik,
     S a föld lakóit vérbe mártott
          Tőre dühös viadalra készti."

Azaz világszerte igazságos háborúk folynak. Ezek tétje, a megtámadottak oldaláról, elsősorban is: faji, másszóval emberi, identitásuk megőrzése.

3.

A legnagyobb kihívás.
 

Korunk legvitatottabb kérdése az "összeesküvés elmélet" valóság- tartalma. Azaz létezik e a zsidóság soraiban olyan törekvés, amelynek célja a világuralom megszerzése a "kiválasztott faj" részére.

E kérdésre igennel válaszolni ma annyi, mint önmagunk szellemi képessé- geiről szegénységi bizonyitványt kiállitani,- bőgatyát húzni, fütyülős barackkal a zsebben.

Theodore Roosevelt amerikai elnök 1906-ban a következőket mondotta.
 

"A látható kormány mögött trónol egy láthatatlan kormány, amely nem tartozik hűséggtel a népnek, és nem ismeri a felelős séget. Az államférfi feladata ennek a láthatatlan kormánynak a 'megsemmisítése', a korrupt üzlet és a korrupt politika közötti szövetség 'széttörése'."

Ilyesmiket mondott, pedig nem volt rossz fiú. A Bibliáról pl. így vélekedett. „Ha valaki nincs családias jó viszonyban a Bibliával, olyan nagy pazarlást végez, amit nem lehet jóvátenni”.

Kifejezetten buta sem lehetett - "Kiváló nevelését magántanárok alapozták meg. Harvardi tanulmányait 1880-ban fejezte be." áll életrajzában.

Igazán tartós emléket jó szivével állitott önmagának, mert szenvedélyes vadász létére megsajnált és megkimélt egy sebesült medvét. Egy élelmes cég emiatt "Teddy Beer"-nek nevezte el, és egy plüssmacit hozott forgalomba a hős és az eset megörökitésére.

Mint politikus a kemény ököl híve volt [mint minden "igazi" amerikai.]

Külpolitikáját jól jellemzi az egy alkalommal általa idézett afrikai közmondás, miszerint "Halkan beszélj és furkósbotot vigyél magaddal." Emiatt kevésbé hizelgő karikaturákon is megörökitették.
 

"Szalonképes is volt! "... vezető szerepet játszott az orosz-japán háborút lezáró béketárgyalásokon, amelyeket a New Hampshire állambeli Portsmouthban tartottak. Itt vállalt az Egyesült Államok először nagyszabású feladatot a nemzetközi politika irányításában. Roosevelt elismerése a Nobel-békedíj lett, melyet 1906-ban ítéltek meg az USA 26. elnökének."

Persze a "láthatatlan kormánnyal" ő sem bírt. E rontó erő köszöni, él és virul. Sőt! A globalizáció szennyes hullámai az egész világon szétteritették. Ma behálózza a Földet és a "Világ Láthatatlan Kormánya" büszke címet viseli. Áldásáos tevékenysége folytán ma csaknem nyolcszázmillió ember éhezik és harmincezren halnak éhen naponta.

Bolygónk tehát tántorog "büszke pályáján". Mozgását egy sötét test gravitációs hatása zavarja. E test a Nemzetközi Tőke.

Nemzetközi? Multinacionális? Hm... Aki az egyetemen marxizmust - leninizmust tanult, sőt a kiegészítő marxista egyetemet és a szakositó kurzusokat is kijárta [mint példáúl én ...] az álmában is válaszolni tud arra a kérdésre, mit jelent pl. a tőke szerves összetétele.

Izgalmasabb kérdés, van e a tőkének "etnikai összetétele"? Magyarán: hogy oszlik meg a világtőke az egyes népek, nemzetek kezén. Továbbá, hogy funkcionál a tulajdonosok kezében? Milyen terveket szolgál?

A kérdés tisztázása, ill. eldöntése végett nyilvános tárgyalást kell tartani és arra tanúkat kell idézni. A holtak helyett életükben tett vallomásaik tanúskodnak.

Elsőnek idézem nagy magyar (!) honfitársunkat Teheodor Herzl urat, a cionizmus szellemi atyját, Izrael állam megalapitóját, hogy - post mortem - néhány kérdést feltehessek neki. [A válaszokat követőinek tettei adják.]