2004. augusztus 26.

Vesetükrözés.

Régi szándékom, hogy belenézzek a JOBBIK veséjébe. Nos ez ma [majdnem] sikerűlt, amennyiben asztalvégre kaptam Vona Gábor urat, a szervezet második emberét. [Az Első a felhőkből még nem ereszkedett alá...]

Egy jóképű, szimpatikus és főleg nagyon értelmes fiatalemberrel találtam szemközt magam.
Nem sértődött és látszólag nem is lepődött meg azon, hogy legújabb találmányomat egy [politikai] "bevallási űrlapot" kezdtem kitölteni az általa adott válaszokkal. Sajnos én késtem, neki meg mennie kellett. Ezért abban maradtunk, hogy a lapot megküldöm neki és ő kitöltve visszaküldi!

A szóban feltett kérdésre adott válaszok biztatónak tünnek [!] atekintetben, hogy az ifjak elképzelései és szándékai párhuzamosíthatók egy nemzeti vonalvezetéssel.

Holnap készítem és küldöm a "tesztlapot" Vona úrnak és ha visszakapom, közzéteszem.

Tulajdonképp nincs többről - másról - szó, mint amikor egy gyűlésen a jelenle
vők kérdéseket tesznek fel az előadónak. Hogy az én kérdéseim esetleg rafináltabbak [lesznek], ez az ügyvédi és ügyészi pályán elszenvedett szakmai ártalmak rovására írható.

Jelzem, ha a szisztéma beválik [zsűriztetni fogom], testreszabott változatokat küldök más politikai szervezeteknek is. Részükről válasz lesz az is, ha nem válaszolnak és az is, hogy hány kérdést "passzolnak".

Egy speciális politikai ország - körkép lebeg máris szemeim előtt.

Tehát: holnap!

Sz. Gy.