A csőgörény kacskaringós útja
Olajháború = világháború?
Mindenek előtt: ha olajról írok, a gázra is gondolok. A két energiahordozó közül az olaj lett a névadó, de a közgondolkodás hozzákapcsolja a másikat is.
I.
Az
emberek általában nem szeretik az okvetetlenkedő prófétákat, a keresztények
meg pláne nem. Súlyosabb esetekben megkínozzák megégetik,
enyhébb esetekben csak leszarják őket. Giordano Bruno, Girolamo
Savonarola súlyosabb esetek voltak. Galileo Galilei kivétel volt.
Miután eltekintett attól a fixa ideájától,
hogy a föld mozog, megúszta. E tévelygők listája
hosszú és unalmas. A "csak leszartaké" meg pláne.
Egy hepciáskodót mégis kiemelek a csomóból.
Fogadni mernék, a nyáj 99.99 %-ának fogalma sincs arról
ki ő.
Nos,
Wolfgang
Jeschke az illető. Egyik próféciája "A teremtés
utolsó napja" c. könyvében látott napvilágot,
1981-ben. A könyv témája az olaj jövőbeni szerepe
az emberiség életében. A science fiction műfajban megirt
regény a jelenkorból indul. Egy nagyhatalmi csoportosulás
időugrást tervez. Visszafelé, a földtörténetnek abba a korszakába,
amikor a Földközi Tenger meden céje még száraz
volt. Az ugrás célja, hogy a tengerfenéken tolvaj-olajvezetékeket
építsenek országaik és a távoli olajlelőhelyek
között, majd - jelenidőben - zavartalanul és főleg
ingyen "importálhassák" a fekete aranyat. A grandiózus
terv egy egészen banális akadály miatt hiusúlt meg:
a másik oldalon állókat sem ejtették a fejük
lágyára, befuccsolt a biznisz.
A Hodorkovszkij nevével
fémjelezhető orosz - zsidó maffia olaj, ill. gázterve sem
volt kevésbe zseniális, ám megint szerephez jutott a banalitás...
Ezzel azonban korántsincs lefutva a dolog. A tolvajnak nem szegi kedvét
a kudarc. Ez a "Kóka - hakni" kapcsán jutott eszembe.
Elmondom miről van szó.
Egy buta gój azt hinné,
hogy miután az SZDSZ-nek sikerült a páratlan bravúr,
azaz sikerült társadalmi támogatottságát
[kreditjét] 1 % közelébe letornászni - és még
kétfelé is szakadt egy hideg és egy meleg szárnyra
- vezetői örülni fognak, hogy a seggükön luk
van, és ennek megfelelően viselkednek. Egy frászt!
Nemrég
kiderült, hogy az Országgyűlés egy újabb bizottságot
hozott létre, az u.n. "Nabucco-bizottságot" és
annak elnökévé
Kóka Jánost választották
meg. A rágcsáló képű uriember pedig, hóna
alatt egy bianco meghatalmazás sal, útrakélt és
bejárt ungot - berket. Aztán hazajött és beszámolt
küldetése eredményeiről. A továbbiakban őt idézem,
előbb az MTI nyomán.
Az Egyesült Államok Magyarország gazdasági
partnereként, az energiabiztonságban érdekelt szuperhatalomként és
NATO-szövetségesként is támogatja az energiadiverzifikációt, az orosz gáztól
való függetlenedés programját - ezt érzékelte szerdai washingtoni tárgyalásain
Kóka János, az Országgyűlés Nabucco-bizottságának elnöke. Elmondta: azok után,
hogy Magyarország az elmúlt években nem tudta tartani ígéreteit a költségvetési
hiány mértékére vonat kozóan és előrejelzései megbízhatatlanná váltak, most
pozitív várakozást kelt az amerikai befektetői körökben a válságkezelő kormány,
a szakértő pénzügyminiszter személye és programja
miatt.
Ahány mondat, vagyis
ahány szó, helyesebben ahány betű annyi pofátlan hazugság,
csúsztatás, provokáció!
Korábban
Oszkó Péter pénzügymniniszter úr
is járt Washingonban. Beszédet is mondott. [Úgyszólván
egymásnak adták a kilincset Kókával.]
Oszkó
a következőket mondta az IMF plénumán.
"Magyarország a globális recesszió mélyülése ellenére is
igyekszik betartani az államháztartási hiányra vonatkozó azon feltételt, amely a
Nemzetközi Valutaalap [IMF] 'mentőcsomagjában' szerepel - mondta Oszkó Péter
pénzügyminiszter szombaton Washingtonban. A Bajnai-kormány meg kíván felelni annak az IMF-feltételnek, hogy a magyar
államháztartás hiánya nem haladja meg a hazai össztermék 2,9 százalékát.
közölte a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában az IMF hétvégi
tanácskozására az amerikai fővárosba érkezett pénzügyminiszter...
Mint kifejtette, át kell alakítani a szociális kiadások rendszerét, át kell
szabni azokat a költségeket, amelyek a jelenlegi túlköltekezést okozzák. Ezeket
a változtatásokat a krízistől függetlenül végre kell hajtani - szögezte le."
Ebből
az is kiderül, hogy az Országgyűlést, a minisztertanácsot
és egyáltalán a Magyar Alkotmányt momentán
az IMF mentőcsomag helyettesiti. Önálló miniszterelnöki,
pénzügyminiszteri csomagok nem léteznek, nem létezhet
nek. A vágóhíd
tecnológiája ki van dolgozva. A hentesek legfeljebb újitási
javaslatokkal élhetnek a termelékenység növelés,
ill. a költségcsökkentés érdekében. [Ilyen
értelemben volt "kreativ" Rudolf Höss auschwitzi táborparancs
nok is...]
Ha
valaki tudja, mit tesz a "túlköltekezést visszafogni"
Oszkó holtbiztos tudja, mivel 125.000.000 svájci frank alapu
hitelt vett fel egy 1080 négyzetméteres telken álló 418 négyzetméteres, még
engedélyezésre váró, palota megvásárlására.
Ami
a "szakmaiságot" illeti, a Deloitte Zrt. név csengése
nem kellemes a fülnek. Rossz nyelvek most azt rebes getik, hogy a cég
főprofilja adókerülő off-shore cégek alapítása.
Az még rendjén is lenne, hogy a legnagyobb betyárt nevezik
ki pandúrnak. Az adott esetben viszont a betyár intellektuális
tevékenységet folytatott. Mint pandúr viszont nem több,
nem más, mint az IMF nyúzómestere. Ez nem intellektuális
tevékenység. A főnök, Bajnai Gordon, esetében
nincs ilyen diszkrepancia, mert ő a kistermelők megkopasztásában
szerzett "szakmai hírnevet", kicsiben. Most az ország
népét kopasztja - nagyban. Ez, így passzol.
Az
Oszkó kitérő után kövessük tovább hősünk
Kóka
amerikai útját.
"[Kóka] ... találkozott
Richard Lugar szenátorral, a szenátus külügyi bizottságának rangidős
tagjával, az ener giadiverzifikáció és a Nabucco projekt régi támogatójával, aki
kifejezte azon véleményét, hogy itt nem csak egy energetikai problémáról van
szó. Véleménye szerint a NATO a 'tagjait' nemcsak akkor 'védi', ha azok katonai
biztonsága vagy területi integritása, hanem ha energiabiztonságuk sérül."
A
közelmúlt hiteles (!) története viszont az tanúsítja,
hogy a nyugateurópai NATO tagállamok energiabiztonságát
egyedül az amerikai kalandorakciók sértik, ill. veszélyeztetik.
Közismert [magam is foglalkoztam vele], hogy a blokád egyik láncszeme
- az Ukrán bábállam - ingyen gondolta fogyasztani az orosz
gázt, és amikor ebben Oroszország megakadályozta,
megcsapolta a nyugatra irányuló tranzit vezetékeket. Ez,
egy szóval kifejezve, lopás. Más szóval kifejezve
rablás. A diplomácia nyelvén szólva pedig háborús
ok [casus belli].
A tárgyalások nem "elvi szinten"
folytak.
"[Kóka] ...
világbanki
tárgyalásain a pénzintézet és az International Finance Corporation [IFC], a
világbanki csoport tagja kifejezték szándékukat a Nabucco csővezeték
finanszírozásában való részvételre. Az IFC-től 100 millió dolláros nagyságrendű
finanszírozás lehet számítani, ha a program összeáll. A magyar politikus
ugyancsak találkozott a Nabuccóban érintett Ausztria, Románia, Bulgária és
Törökország, továbbá Azerbajdzsán nagyköveteivel, illetve képviselőivel.
Egyetértettek: közös erővel érdemes 'lobbizni' (?)
az EU-ban és az Egyesült Államokban
is azért, hogy az a 140 millió európai polgár, akit elsődlegesen érint az orosz
gáztól való függetlenedés szándéka, közösen tudja megjeleníteni szempontjait.
Kóka János hangsúlyozta: a 3 ezer kilométeres csővezeték építését el kell
kezdeni, máskülönben Oroszország és Kína felvásárol minden elérhető gázmezőt,
gáztároló kapacitást és gázvezetéket Európa orra elől.
Kifejezett
hülyeség ez a 'lobbizás' is. A darabot Amerika
rendezi. Kóka és a nagykövetek, ill. "képviselők"
díszlet tologató munkásokként nyertek alkalmazást
és kaptak munkafeladatokat e "termelési tanácskozások"
során.
Persze Kóka szereplési ambícióit
a próza nem elégíthette k. Megszólalt hát
az ATV-ben is a magyar televíziózás történetében
legagresszivebb műsorvezető Kálmán Olga műsorában,
2009.05.19-én 7 órai kezdettel. Az interjúban elárult
olyan részleteket is, amelyeket a nyomdafesték esetleg nem bírt
volna el. Ilyesmiket mondott.
"A
Nabucco nem oroszellenes projekt!"
Hát
hogy is
lenne, hisz mindössze az a célja, hogy
"a gázszállitás ne az orosz nagypolitikai érdedkektől
függjön".
Tehát csupán arra szolgál, hogy Putyin személyiségének
paranoid vonásai ne jussanak meghatározó szerephez.
Most
szólok, kedves olvasók, még ne aludjanak el! Humoros részek
következnek!
Mivel az oroszok és a kínaiak mások
orra elől akarnak vásárolni, gyors lépésekre van
szükség. "Magyarország
tehát jókor állt a program 'élére' !"
Tetszenek érteni (?)
'élére' (!). Olyan
farokról már hallottam, amelyik azt hitte magáról,
hogy ő csóválja a kutyát. Olyan bolháról
azonban, amely ugyanezt képzelte volna magáról, még
soha sem.
Megtudhatjuk, hogy a sumákoló "projekt-menedzserek"
szerbe - számba vették a Nabucco esélyeit is. Szóba
kerültek [jól hallottam (?)] iráni gázmezők, "elérhető"
iraki olajmezők, azerbajdzsáni, türkmenisztáni hajlandóságok.
Továbbá az is, hogy Törökország "nem
áll ellent" annak,
hogy a csöveket területén kersztül vezessék. Kérdés,
az iszlám beütésekkel fertőzött törökök
nem makacsolják e meg magukat, most hogy a nyugateurópai demokráciák
megfúrták Nato-tagságát (?).
Aztán
elmélézott [elkókázott] még azon, hogy a
Világbank és az Eximbank lelkesedése folytán többszázmilliárdos
tőkék áramolgatnak mejd és "Magyarország
vezető szerepet visz (!) ebben."
Én nem éltem át, de hallottam, milyen kellemetlen arra
ébredni, hogy az alvó keze az éjjeli edénybe ér.
Kóka aligha kerülheti el ezt a kellemetlen élményt.
Még
egy kis türelmet! Tudom fokozni... [Kóka mondókáját
innen tartalma szerint, nem szószerint, adom vissza.]
Hősünk
ezek után
arról locsogott, hogy az energiaválság,
a pénzügyi válság és a politikai biztonság
válsága miatt a közgondolkodásban oyan negatív
képalkotás folyik, amely egymaga vaszélyesebb, mint a felsorolt
objektív tényezők együttesen. Riasztó a fokozódó
"szellemi vandalizmus"
de erre is van recept - Amerikában.
Kóka tiszta forrásból meregetett. Madelaine Albraight
asszonyhoz, az USA volt külügyminiszteréhez, fordult vigaszért,
nem hiába. Kóka úgy tudja, hogy "Albraight asszony
a történelem egyik legjelentősebb alakja. "A
Demokrata Párt demokratikus szellemi műhelyének vezetője. Hazánk
barátja, aki segítségünkre volt abban, hogy NATO tagok
lehessünk. Most amikor az a veszély fenyeget, hogy - a szélsőjobb
előretörése miatt - a helyzet kezelhetetlenné válik
döntő jelentősége lehet hogy a demokrácia megőrzése
érdekében az amerikai szellem erejéből merítsünk,
áthozzuk, az ottani tapasztalatokat..."
Mi
viszont úgy tudjuk, hogy Albraight asszony mint külügyminiszter
maga is felelős a gyilkos iraki embargóért, amely csak gyermemekben
félmillió áldozatot követelt. Erről utóbb úgy
nyilatkozott ez, az emberi mivoltából teljességgel kivetkőzött
némber, hogy a gyermekek tömeges pusztulása "elfogadható
ár" volt az Irakkal szembeni amerikai célkitűzések
magvalósítása érdekében. [Többször
írtam erről Honlapjaimon.]
Az egyazon személy megitélésénél
mutatkozó eltérések egyébként plasztikusan
személtetik a magyar és a zsidó demokráciaszemléletben
mutatkozó eltéréseket, azaz ... de erre lentebb térek
ki.
A történetírás gondosan
hallgat arról, milyen gazdasági kényszerek hatására
döntött Hitler a Szovjetunió "hitsze
gő" megtámadása
mellett. Az Anglia ellen tervezett invázió elmaradása folytán
Hitlernek számot kellett vetnie a "második front" megnyitásával
Anglia és nagybácsija Amerika részéről. A Molotov
- Ribbentrop paktum tartós ságában nem bízhatott,
hiszen az angol és amerikai bujtogató diplomácia által
biztatott Sztálin fenyegető igénye ket támasztott olyan
államokkal szemben, amelyek orosz érdekkörbe vonása
felbillenéssel fenyegette a paktummal létrehozott ingatag
egyensúlyt.
Tudni kell, hogy a Lengyelország és
Nyugat Európa más államai ellen elért német
háborús sikerek egyik legfon tosabb logisztikai feltételét
képezték a szovjet nyersanyag szállítások:
az ukrán gabona, a donyecki szén, a Kola félsziget nikkelje,
a kaukázusi olaj és a fehéroroszországi fa, stb.
E szállításokat a Szovjetunió pontosan teljesítette
is, amíg Lengyelország keleti felét és a három
kis balti államot le nem nyelte. De aztán...
Politikai,
katonai és gazdasági szükségszerüséggé
vált, ezen területek megszállása révén,
Németország "energiabiztonságát" a fegyverek
erejével megteremteni!
Nyugat Európa azonban ezúttal nem
Oroszország, hanem - ismétlem - Amerika miatt kerülhet
csapdahelyzet be. Ebből következik, hogy Kóka úr,
a Magyar Nemzet "képviselője", mint egy világháborús
veszéllyel fenyegető nemzetközi összeesküvés résztvevője
házalt Amerikában. Ezt a tevékenységet a világ
minden jogrendszere egyformán minősíti és egyformán
bünteti. [Az amerikaiak tizenhárom csomós vastag kinzó-hurkot
használnak. Ilyenre akasztották, vagy akaszttatták legutóbb
Szaddámot.]
II.
Hát', valahogy így fest a helyzet, liberálbal irányból nézve. De, nincs, nem is lehet semmi baj, hiszen ízmos nemzeti jobboldalunk, jobboldali pártunk van, a Fidesz képében. Olyan irányzat és párt, amely tömöríti a nemzet színe virágát, beleértve a papságot is, a római pápa áldásától kisérve. Van továbbá egy szépen izmosodó szélsőjobboldalunk is: a Jobbik, amely a - Gárda révén - a nemzet öklét is képes megszagoltatni elleneinkkel. Ha tehát, ilyenformán, az isten velünk, ki állhat ki ellenünk?
A
formális logika alapján csupán erre a következtetésre
juthatunk. Az ország közvéleménye szemmelláthatóan
kész arra, hogy ezt a következtetést, a szavazófülkékben,
levonja - akár kétharmados mértékben is.
Csakhogy
a formális logika a valóság megértésére
vajmi kevéssé alkalmas, mert a következtetési alapokból
[premisszák] szinte mindíg kimarad valami, amiről utólag
kiderül, hogy fontos lett volna. Sajnos, ami egy adott pillanatban
evidenciának látszik, utóbb szinte mindíg délibábnak
bizonyul. A délibábot, a látás, ill. a gondolko
dás két ellensége vetíti elénk:
a szükségképp vak hit [bármiben] és
a leegyszerüsítés. Ezek ketten testvérek, sőt
tán' egypetéjü ikrek. Ez a két testvér élteti
az egyházi és állami hierarchiákat. Ezek terelik
egyházi körmenetbe, vagy politikai gyülekezetbe, az önálló
gondolkodás gyötrelmeitől, fáradtságától
és unalmától írtózó "híveket".
E hí
vők hessentik el maguktól az emberi gondolkodás
kis koboldjait az asszociációkat is az "apage satanas"
[távozz
tőlem sátán] varázsigével, amihez
alkalmasint a papok is segítenek a füstölőkkel.
Kiváncsi
lennék, hogy most például Kóka amerikai haknija kapcsán
hányan gondolkodnak el Gyurcsány bukásának
okain és főleg előzményein?
A
"Gondola"
[2009.
február 12], szovjet tábornoki
egyenruhába bujtatva Putyint, az elnök korábbi magyarországi
látogatásának jelentőségéről elmélkedik.
"Magyar pártok Oroszország-képe
Putyinnal vagy ellene?
Rendkívüli
politikai gesztus értéke volt három évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin magyarországi
látogatásának. Az orosz államfő 2006. február 28-án az országgyűlési választási
kampány kellős közepén érkezett Budapestre, azzal az alig leplezett szándékkal,
hogy a Gyurcsány-kormány, illetve a Magyar Szocialista Párt melletti kiállását
demonstrálja. A lépés persze korántsem volt előzmények nélküli. A szocia
listák
már a Medgyes sy-kormányzat 2002-es megalakulása óta minden eszközzel igyekeztek
helyreállítani az előző négy évi Fidesz-kormányzás alatt mélyponton lévő
kapcsolatokat Moszkvával, 2006-ban pedig Erős köztársaság, sikeres Magyarország
című választási programjukban Oroszországot egyenesen „a magyar külgazda
sági
törekvé sek új kitörési irányának” nevezték. Mindezek alapján aligha meglepő,
hogy az MSZP vezette második Gyurcsány kormány számára a moszkvai kapcsolatok a
kiemelt stratégiai kérdések közé kerültek, s hogy Putyin látogatását az elmúlt
három évben a magyar miniszterelnök feltűnő gyakoriságú oroszországi vizitjei
követték. Bár az erős külpo litikai szerepre törekvő kormányfő
megnyilatkozásaiban a kiegyensúlyozottságra törekszik, kormány
zásának
tapasz talata gyengülő transzatlanti, míg erősödő keleti partnerségről
tanúskodik.
Mi
sem természetesebb, minthogy egy virtigli ellenzéki párt
ilyenkor homlokegyenest ellenkező álláspontra helyezkedik.
"Míg a szocialisták esetében
gyengülő, a Fidesznek 2005 óta mind a megnyilatkozásaiban, mind a
programirataiban egy erős transzatlanti szövetség, másrészt egy egységesebb
Európai Unió ideálját találjuk."
Persze
a Fidesz nyugat - nosztalgiája nem csupán világi, hanem
"egyházi" természetű is... Amilyen könnyen "vándlizott"
át az ultra-liberális, egyházellenes, pápagúnyoló Fidesz,
az SZDSZ mellől, a keresztény konzervatív jobboldal kellős közepébe;
ugyanilyen könnyedtséggel színezte át magát,
a református (!) felcsúti kolbászkészítő kaméleon,
torzonborz Che Guevara karikaturából lenyalt fejű nyakkendős katolikus
(!) egyházfivá.
Az átlagmagyar erre annyit se mond, hogy "jé".
És
hogyan reagált a nemzeti közutálat forró levegőjében
másfélszázalékosra apadó Szadesz? „Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy Oroszországban egyre nagyobb
veszély fenyegeti a gyülekezési- és szólásszabad
ságot” Még
elmélkedhetnék ezen, de hányingertől - gutaütéstől
tartva inkább abbahagyom.
A Gondola, a tőle 
megszokott eufémizmussal,
a problémát "partnerségi" kérdésnek
minősíti, holott a tudományos társadalomkutatás
eredményeire is támaszkodó orgánum szerkesztőinek
tudniuk kell(ene), hogy az olaj regényének minden lapját,
sőt sorát vérrel írják. Pláne, ha egy olyan
"politikus" igyekszik ismét meghágni a miniszterelnöki
bársonyszéket, aki ilyesmiket mond.
„Mi nem híd vagyunk, hanem hídfő, méghozzá a nyugati oldalon” – szögezte le
Orbán Viktor 2007 decemberében tett washingtoni látogatásakor."
A böllér nyilvánvalóan
nincs tisztában a magyar köznyelv legáltalánosabb
szavainak jelentéstartalmával, így a "hídfő"
kettős jeletésével sem. A Moszkvában megöregededett
Kulcsár István blogjában olvasható a következő.
"Égtájorientált hídfő? [2009. április 27] Egyik hírügynökségünk, több napilap által is átvett
(!), híre szerint az Erzsébet
híd déli hídfőjénél a Dunába esett egy lány. Őszinte együttérzésem, de
a hídfő 'valamely híd parti megerősítése és bejárata' [a Magyar nyelv értelmező
szótára]. Eszerint az Erzsébet hídnak van egy pesti és van egy budai hídfője.
Vagy ha már minden áron égtájak szerint akarjuk orientálni őket [ami persze nem
szokás]: egy keleti és egy nyugati."
A
hídfő ezen "olvasata" egy szilárd építményt
jelent, amely partokat köt össze békés közlekedés
céljára. Háború ban viszont a védelembe
szorult hadviselő fél felrobbantja a hídat a támadó
előtt. Ebben az esetben a támadó "partváltásra"
kényszerül, azaz átkelési hídfőt (!)
kell létesítenie az erőszakolt (!) átkelés biztosítása,
a túlparti táma dás kierőszakolása végett.
Az ilyesminek is van hangulata. A következő szöveg egy számitógépes
játék élethű forgatókönyve.
"1944
decemberének elején a 8. német páncélos-hadosztályt
... Baracskára vezényelték azzal a céllal,
hogy állítsa meg és számolja fel a szovjet hadsereg
Ercsi környékén történo dunai partváltását
és akadályozza meg a hídfő kialakítását.
... A német támadás előkészítése meglehetosen
hiányos volt: nem tudták titokban tartani az átcsoportosítást,
nem volt megfelelő álcázása a páncélosaiknak,
a támadást a felázott, puha, saras talajon tervezték,
ami nem kedvezett a nehézpáncélosoknak, a felderítésük
hiányos volt, nem számítottak az erdőben rejtozködő
páncéltörő ágyúkra … A szovjet felderítés
felfedezte a készülődést ... Páncéltörő
tüzérségüket beásták és álcázták
a közeli erdoben, amivel nagy meglepetést okoztak a német
páncélosoknak. A támadás 1-1,5 km-nyi elorehaladás
után megrekedt. Középrol a gyalogsági harccsoportot
csoportosították át, hogy támogassa a bal szárnyon
csapdába esett -az álcázott szovjet ágyúkba
futó- páncélozott harccsoportot [Párducok] ... Számottevo
sikereket középen a 8. páncélos felderítoosztály
egy SPW-százada ért el, ők jutottak elore a legmélyebben
[3-4 km]. Összességében a német ellentámadás
a célját nem érte el, viszont feltartóztatta a szovjet
eloretörést, ezzel időt hagyva a német-magyar csapatoknak
a védelem megszervezésében ... és késleltette
Budapest teljes bekerítését ..."
Szórakozató,
nemde? A kérdés csupán az, hogy - miniszterelnöki
minőségben - szükségünk van e egy olyan bunkóra,
aki ennyire nyilvánvalóan nem tudja mit beszél és
hogy szavait hogy kell, ill. lehet értelmezni?
Nemrég
írtam a Moszkvában, a "Győzelem Napja" alkalmából,
ill. ürügyén, megrendezett, fenyegető (!) katonai
demonstrációról. Ha valaki nem kifejezetten hülye,
észre kellett vennie, hogy az orosz nemzeti büszkeség új
letéteményeseit mekkora lelkesedés fűti, hogy ilyesfajta
"hídfőcsatákban" bizonyítsák hazaszeretetüket,
katonai alkalmasságukat.
Csak egy hülye nem számol
azzal, hogy a rothadó ukrán "demokráciát"
- az olajtolvaj rezsimet - az oroszok előbb - utóbb ki fogják
ütni és a bosszús medve, átlépve a Kárpátokat,
ismét tőszomszédunk lesz. Akkor pedig nem lesz vicces, hogy az
oroszok már megint a spájzban vannak és a befőttesüvegek
között matatnak... [Ki fogják húzni a gyufát
a grúzok is - a cionista zsidó minisztereik helyett, akik Izraelbe
szöknek, ha baj lesz.]
Ja!
Majdnem elfelejtettem ... a Jobbik ... Vona Gábort szintén idézi
a Gondola.
"A Jobbik vezére, Vona Gábor álláspontja szerint 'Európa politikai centrumát a
jelenleginél keletebbre kellene tolni, s ha ez megvalósulna, abban
Magyarországnak kitüntetett szerepe lehet, mint közvetítőnek'. Az érzelmi húrok
pengetésén túl a Jobbik elnöke pragmatikusnak vélt szempontokat is sorol: 'Míg
az Európai Unió tönkreteszi a magyar mezőgazdaságot a konkurencia felszámolása
végett, addig az orosz piac fel tudná vásárolni a magyar termékeket'. A párt
Oroszország-szimpátiája azonban aligha gazdaságpolitikai, mint inkább
szocio-pszichológiai tényezőkkel magyarázható. Elsősorban a radikális
jobboldalon történt generációváltással, a köreikben tapasztal
ható jelentős
Amerika-ellenességgel, valamint a Vlagyimir Putyin erőskezű vezetői profilja
iránti vonzalommal."
Ez,
így első olvasásra, nem is hangzana rosszul. Kérdés,
mennyire támasztja alá a Jobbik tényleges manőverezé
se, figyelemmel arra, hogy a kormányzásba a "nagyasszonynak"
is beleszólása van. És itt kezdődik a baj! A firkás
Balóné már több alkalommal irritált arra, hogy
tollhegyre tűzzem. Most megint itt tartok...
A szorgos aktivistáktól
több mailcímről érkezett Morvai köszöntő levele
a "Kedves magyar gazdákhoz". A levelet úgy írta
alá, mint "a Jobbik európai parlamenti
listavezetője" Ez stimmel.
Minden szava, minden mozdulata, minden gesztusa azt fejezi ki, hogy vissza akar
kerülni abba a paradicsomba, amelyből kicsöppent.
Most az EP parlamenti választások kampány-időszakában körbeszaladgálja ill. körbedudálja az Országot. Ez rendben van. A kampányolás már csak ilyen. De ez nem elég. Ő "személyesen megszólítja" az ország egyik legveszélyeztetettebb rétegét - osztályát - a parasztságot, hogy szavazataikkal juttassák be, ill. vissza az Európai Parlamentbe. Egy ilyen levélnek - gondolom - a következő esszenciális elemeket kellene tartalmaznia.
Egy
"politikus" kétféle módon árulja el önmagát:
azzal amiről beszél,- azzal amiről hallgat. Elöljáróban
leszögez hetjük, hogy a levél egy ugyanolyan cifra szófosás,
frázishalmaz, biankó kötelezettségvállalás,
amilyenekre eddig csak Orbán Viktor mert, mer vetemedni.
A
Jobbik és az ő Krisztinája
"... az az új erő, amely az Európai Unióba, Brüsszelbe jutva az
idegen érdekek képviselete helyett végre a magyar érdekek, különösen a magyar
gazdák képviseletét fogja megvalósítani." A
gazdák esetleg nem tudják, de Morvai Krisztina, mint volt európai
képviselő, pontosan tudja, hogy a gazdák érdekeit a szószékről
nem tudja érvényesíteni. A bejutás csak arra jó,
hogy ő is ott legyen és Euroban kapjon fizetést. Aztán
"... Nem lehetünk tovább másodosztályú tagjai az
Uniónak – egyenlő jogokat követelünk!" A
parlamentben követelőzni nem lehet. [Jut eszembe: amíg kint volt,
mit követelt ki a magyarságnak?] Azt, épp neki tudnia
kell, hogy most mikor a vén Európa lottyadt pocakján
meghuzzák a nadrágszíjat még jobban vissza
fogják szorítani a magyar óhajokat, a sóhajokat
meg pláne. Becsületesen "igérni" csak vért,
könnyeket, még kinzóbb nélkülözést
lehetne.
Sokatmondóak
a flaszter - lady mezőgazdasági "koncepciói" is. "Az
állam feladata, hogy - uniós tapasztalatok és források
felhasználásával is - megszervezze a magyar gazdák
számára az értékesítés lehetőségeit!"
Akármilyen
rafinált is a Nemzet Krisztinája, annyira nem okos, hogy ne árulná
el, voltaképp mire spekulál. Jellemző erre a levél "palesztin
betétje". A megható tanmesét csorbítatlanul
hozom.
"Találkoztam
egy jogász konferencián egy palesztin kollégával, akinek Magyarország, különösen
a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről beszéltem. Az illető összehúzta a
szemöldökét, és ezt mondta: 'Nagyon rossz emlékeket ébreszt bennem, amit a mai
Magyarországról mesél, Krisztina. Gyerekkoromban a vacsoraasztalnál szüleim
megtörten néztek egymásra, és azt mondták: Nincs mese, ki kell irtanunk a
narancsfákat. Annyira leszorították a megszállók a felvásárlási árakat, hogy már
nem tudunk megélni. Azt mondják, zöldséget kell termelni. Egy év múlva ugyanők
sírva vágták ki a zöldséget. Ebből sem tudunk megélni, ennek is leszorították a
felvásárlási árát. S mit gondol, Krisztina, a harmadik évben miről beszéltek a
vacsoraasztalnál? Arról, hogy el kell adni a földet, mert éhen halunk. S aki nem
adta el a földjét a megszállóknak, attól elvették, s mindannyiunkat elüldöztek,
mene külttáborokba szorítottak.' - Ezek a jövő kilátásai Magyarországon is! Ezt úgy
és csak úgy lehet megakadályozni, ha olyan új erő képviseli a magyar embereket
az Európai Unióban és a magyar parlamentben is, akik haladéktalanul befejezik a
külföldiekhez, a multikhoz való dörgölőzést, az idegen hatalmak, a nemzetközi
nagytőke szolgálatát. Ez az új erő a Jobbik Magyarországért Mozgalom!
Hogy
mi ebben az önleleplező elem? Hát az, hogy Morvai Krisztina nem reális
(!) politikai alternatívákban gondolko dik, mint pl. Vona
Gábor [lásd fentebb], hanem olyan egy olyan csőbe nézve
vizionál, amely a magyar és az euró pai "parlamentekre"
van becélozva, vagyis olyan szervezetekre, amelyeknek valódi érdekképviseleti
funkcóik már egyáltalán nincsenek! [Frazeológiájából
hiányzik az olaj...] Aki tehát őt hallgatja, vagy írásait
olvassa, maga is csőlátó lesz, észre se veszi, hogy becsapják.
Megint becsapják. Ezek is becsapják.
III.
A
fenti elemekből világosan kirajzolódik a nemzetárulás
szervezeti és ideológiai struktúrája.
Végezetül
ismételni kivánom amit már többször hangoztattam
és indokoltam: a magyarság sorsproblémáját
a "parlamentáris demokrácia" keretein belül, ennek
eszközeivel nem lehet orvosolni!
2009.05.23
Sz. Gy.