No title

A hír az, hogy a 2008.július ötödikére tervezett „Meleg Méltóság Menete” vesszőfutássá változott. Ennek során megverték Horn Gábort, Orosz Józsefet, továbbá „inzultálták” Lévai Katalint és Szetey Gábort. [Ez utóbbi alatt a menedékül felajánlott rendőr gépkocsi megdobálása értendő.] Mellékhír, hogy az SZDSZ szőke hercege Fodor Gábor nemzeti szégyennek nevezte, no nem a felvonulást, hanem annak megzavarását. Gyurcsány szerint eljött a „jogos védelemnek” az ideje! Beszél, de vajon tudja, mit beszél?

Itt emlitem, az őszödi beszédnél egy beszéd váltott ki falrengetőbb hatást: a Gerő beszéd! Emlékeznek?

A homoszexualitás a judeokeresztény erkölcstanban jól ismert jelenség, csak másképp hívják.

”A szodómia bibliai eredetű kifejezés, amellyel főként jogi szövegekben, de a közbeszédben is a nem utódnemzésre irányuló szexuális aktust jelölik. A szó a latin peccatum Sodomiticum: "Szodoma bűne" kifejezésből ered, utalva azokra a Biblia szerint bűnös szexuális tevékenységekre, melyeket Szodoma és Gomora városában praktizáltak. Bár a szó eredeti értelmében nem határozza meg a résztvevők nemét, ma gyakran használják homoszexuális férfiak szexuális kapcsolatára. A szó német alakját (Sodomie) leginkább a zoofília szinonímájaként használják.” [Wikipédia.]

Most nem számit Mózes sem, igaz ő csak a zsidókat igyekezett védeni a tisztátalanság ellen.

"A szexuálisan terjedő betegségek megfékezését is szolgálja a Tízparancsolat egyik rendelkezése: "Ne paráználkodj" (Mózes II. könyve 20. fejezet 14. vers). Mivel az erkölcsi törvények sorába tartozott, ennek áthágása nem kultikus tisztátalanságot jelentett, amit néhány napos tisztulási folyamattal rendezni lehetett volna (mint például más higiéniai rendelkezés megszegése esetén). A házasságon kívüli szexuális kapcsolatot halálbüntetéssel sújtották. "Ha valaki férjes asszonnyal paráználkodik, a felebarátja feleségével paráználkodik, halállal lakoljon a parázna férfi és a parázna nő." (Mózes III. könyve 20. fejezet 10. vers) Lehet, hogy a mai mércével mérve túl szigorúnak érezzük a büntetést, de így lehetett megfékezni a nemi betegségek elterjedését."

Gyurcsány, Szamuely reinkarnációja, keveset tud és azt is rosszul. Fenyegetőzik. Nyilván nem tudja, hogy mit ünnepelnek a melegek büszkén - also - "méltósággal".

"A homoszexuálisok a XX. század második felére már megelégelték az őket érő folyamatos atrocitásokat. A velük szemben folyó diszkrimináció elleni tiltakozás első állomása volt az 1969. június 27-én történt esemény. A hírhedt new yorki „Stonewall Inn” melegbárnál több napon át tartó, komoly utcai verekedés alakult ki a rendőrök és a jogaikért, elfogadásukért küzdő melegek között.

Azóta a homoszexuálisok egyre határozottabban és nyíltabban állnak ki szexuális irányultságuk, azaz 'másságuk' mellett. Napjainkban több országban is rendszeresen megrendezik a melegek felvonulását."

Helyesebben és pontosabban arról van szó, hogy a rendőrség a melegbárban intézkedett, zaklatásszerüen (?). Ilyenkor, egy jogállamban, az összevert, összerugdalt, stb. sértettnek az ügyészséghez kell fordulnia, hogy az megállapithassa: rendőri tulkapás nem történt. Vagy ha történt, nem vonható senki feleősségre, mert a rendőrök falaznak egymásnak.

A melegek nem így tettek, hanem az utcára vonultak és tömeges erőszakcselekményekkel meghátrálásra kényszetitették - a hatalmat!

Azóta megkerülhetetlen politikai tényező lettek. Emlékezzünk csak a szopatós Clinton esetére, aki elnökségének első hat hónapját gyakorlatilag azzal töltötte, hogy a hadsereg vezérkarával vitatkozott arról, hogy a melegek alkalmazhatók e hivatásos [szerződéses] katonákként a hadseregben, ill. a hadiflottánál.

Szóval, a világszerte évenként megrendezett melegparádék kihívást és fenyegetést hordoznak!

Mi sem természetesebb, minthogy a liberálisok ezt a fenyegetést ugyanúgy felkarolják, mint a cigányterrort.

Gyurcsány pedig rendőrök ezreit vezényli az utcára, hogy a társadalom [normális] többsége elleni provokációt a fegyverek erejével védelmezze. Alighanem jól gondoltam [és írtam] annakidején, hogy az eszelős Gyurcsány Szamuely Tibor reinkarnációja. Akkor még nem gondoltam arra, hogy hasonló sorsra juthat. Immár ezt nem zárnám ki teljes bizonyossággal.

"Régi felismerés, hogy az emberek többségének élete során egynél több szexuális partnere van. Ám jelentős a különbség, ha a homoszexuálisok által létesített kapcsolatok számát a társadalmi átlaggal hasonlítják össze. Először 1978-ban még az AIDS megjelenése előtt készítettek felmérést melegek körében arról, hány partnerrel létesítettek kapcsolatot életük során. A megkérdezett homoszexuális férfiak háromnegyede száznál több partnerről számolt be, 28 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy élete során ezernél is több férfival került szexuális kapcsolatba.

A válogatás nélküli, fürdőkben, mellékhelyiségekben, bárokban létesített alkalmi szex gyakorlata a nyolcvanas években átmenetileg visszaszorult, miután az AIDS első hulláma megtizedelte az amerikai nagyvárosok homoszexuális közösségeit.

A kutatók azonban azt tapasztalták, hogy az óvatosság az ezredfordulóra alábbhagyott, és ma ismét a korábbi gyakorisággal cserélgetik partnereiket a melegek, miközben a legaktívabb férfiak között kimagasló a már fertőzöttek aránya. Ez a heteroszexuálisokhoz képest több százszoros promiszkuitás az első számú felelős azért, hogy a kezdetben kizárólag meleg férfiak körében terjedő HIV-fertőzés gyorsan szétterjedt a társadalomban, mivel a biszexuális férfiakon keresztül egyre több nő is a betegség áldozatává vált. A megbetegedett nők pedig gyakran heteroszexuális férfiaknak adták tovább a kórt, amit a média gyorsan kihasznált, azt bizonyítandó, hogy „az AIDS senkit nem kímél". Ma már szinte tabu az AIDS-t a meleg férfiak betegségeként emlegetni, pedig az orvosi statisztikák szerint az Egyesült Államokban 2001-ben is a betegek 64 százaléka olyan férfi volt, aki a megbetegedése előtt szexuális kapcsolatban állt férfiakkal. A hallgatás az elrettentő hatást is csökkentette: egy vizsgálat szerint San Franciscóban a 25 év alatti meleg férfiak egyharmada semmilyen módon nem védekezik a fertőzéssel szemben.

A HIV-fertőzés mellett a további nemi betegségek kockázata is a partnerek számával arányosan növekszik. Szintén egy San Fransiscóban, a városi közegészségügyi szervezet által végzett felmérés szerint járványos méreteket ölt a szifilisz a melegközösségekben. A promiszkuitás a leszbikus nők között is mintegy ötször magasabb a társadalmi átlagnál, de a partnercserék száma nem éri el a meleg férfiakét.

Az orvosok gyakran szembesülnek az extrém szexuális gyakorlatok okozta fertőzésekkel, fizikai sérülésekkel és krónikus betegségekkel. A gyakoribb megbetegedések ellenére a egészségügyi biztosítók nem számolhatnak felárat a nagyobb kockázatú homoszexuális életformát gyakorlók számára, mivel ez ellentétes lenne az esélyegyenlőség eszméjével.

A fizikai megbetegedések mellett a melegek között kimutathatóan magasabb a depresszióval, drogfüggőséggel, különböző fóbiákkal és öngyilkossági hajlammal küszködők aránya. Mindez nem magyarázható a társadalmi elutasítással, mivel ezek a tendenciák a legtoleránsabbnak tartott skandináv országokban vagy Hollandiában is kimutathatóak, ahol a homoszexuálisok régóta szabadon házasodhatnak. A depresszió gyakran ahhoz vezet, hogy a már fertőzöttek „minden mindegy" alapon még szélsőségesebben vetik be magukat az alkalmi partnercserékbe.

A jóléti társadalmakban szinte példátlan, hogy egy társadalmi csoport várható élettartalma drasztikusan eltérjen az átlagtól. Kivétel a homoszexuálisok, akik Kanadában például több mint 20 évvel előbb halnak meg, mint a heteroszexuális férfiak. Ma egy 25 éves kanadai meleg fiatalember csak 32 százalékos eséllyel számíthat arra, hogy megéri a 65. életévet, szemben a nem meleg kortársával, aki 78 százalékos eséllyel éri el ugyanezt a kort."
[Hetek - Orvosi szemmel.]

Jogi vonatkozások.

Talán meglepődnek a tisztelt olvasók, ha megkockáztatom azt az állitást, hogy ennek a magatartásformának voltaképp nincsenek büntetőjogi vonatkozásai. Másszóval a "demokrácia" nem védi polgárait, a nagyobbacska gyermekeket sem, a halálos kórral történő megfertőzés ellen! Hát miért ne parádézna "büszkén", illetve "méltósággal" megannyi gyilkos, vagy potenciális gyilkos - gyilkosok közt is a legaljasabb - a pesti utcán?

Talán köztudott, hogy büncselekményt szándékosan, vagy gondatlanul,- tevéssel, vagy mulasztással lehet elkövetni.

E választékból a szándékosan - mulasztással elkövetett büncselekmények jönnek szóba.

Ezek legveszélyesebb, legtöbb embert érintő változata az un. alkotmányos, ill. jogalkotói mulasztás.

Alkotmányossági deficit: 21 jogalkotói mulasztás, írja a "Jogi Fórum" annak kapcsán, hogy "az Országgyűlés és a kormány jelenleg huszonegy alkotmánybírósági határozattal összefüggésben adós jogszabály megalkotásával. A törvényhozás hosszú évek óta nem rendezi többek között a kisebbségek parlamenti képviseletét, a Párizsi Béke
szerződés által előírt kártalanítást és a Csehszlovákiából áttelepítettek kárpótlását". [Jogi Fórum]

Hát persze az Országgyűlés és a kormány nem azzal követik el a legsúlyosabb "alkotmányos mulasztást", hogy leszarják az Alkotmánybíróságot [ez különben is divat mióta Sólyom és a Bíróság "okoskodnak"], nem is azáltal,
hogy a meleg nemzetpusztitással szemben cinkos közömbösséget tanúsítanak, hanem azáltal, hogy a nemzet immunreakcióit fegyveres erővel elnyomni törekednek. Ez azonban már nem mulasztás, hanem tevőleges bűn- cselekmény! Nem politikai, hanem köztörvényi büntett!

A Gyurcsány kormányzat "Gyilkos Ágnes" közremüködésével tönkrezúzta az egészségügyet. Ennek keretében létfontosságú gyógyintézeteket számolt fel a költségmegtakaritás jelszavával. Ez közhely. Ám nem közhely, hogy senki sem tudhatja, mennyibe kerül az adófizetőknek a HIV fertőzöttek gyógyitása, ill. az ezzel kapcsolatos költségeknek mi a trendje? Ki fizeti a Hádészbe közlekedő hajó révészét? A Homokosok nyilván nem, hisz ők maguk is eltartottá válnak gyenge egészségi állapotuk miatt, és azért sem mert tenyerükben az életvonal rövidebb az átlagosnál.

A legbonyolultabb számítások egyike a társadalombiztositás költségei alakulásának kiszámítása. Egy tényezőt, a legfontosabbat, minden számításnál figyelembe kell venni. A munkavállalók által fizetett társadalombiztositási járulék nem fedezi a társadalombiztositás költségeit. Ezeket két forrásból lehet kiegésziteni. Az egyik módszer: más alapokból "átcsoportositani" a pénzt, ill. a hiányt.

A másik módszer: a költségeket az utódokra háritani. Ennek feltétele a társadalom "bővitett ujratermelése". Ennek műhelye a család [lenne] amely az egyetlen olyan kisüzem, amely [potenciálisan] alkalmas, egy szülőpár gyötrelmes áldozatvállalása révén, legalább 'eggyel több' utódot nemzeni és felnevelni, akik megtermelik elődeik és majdani utódaik létezésének társadalmi költségeit.

A homoszexuálisok ebből az ujratermelési folyamatból vonják ki magukat, vagyis elháritják magukról e legfontosabb erkölcsi terhet. Ezen közben persze könyökig belenyulnak azokba az anyagi alapokba, amelyeket mások hoztak létre.

Ez a felismerés vezetett oda, hogy a III. Birodalom koncentrációs táborokba terelte őket, ahol rózsaszin háromszö gükkel megvetettek voltak a megvetettek között, páriák a páriák között. Sorsukat megszenvedték, de abból semmit sem tanultak.

Aki pedig nem tanult a multból, nem érti, nem érzi a jelent, a jövőt még kevésbé.

2008 június ötödikének ugyanis tanulságai vannak! Ezeket a tanulságokat a melegeknek és támogató - felbujtóiknak le kellene vonniuk.

Korábban értekeztem a Szovjetúnióban átélt "utcai antiszemitizmusról". Elviselhetetlen. Annak éreztem én, a szemtanú, is. Most nálunk az "utcai antiliberalizmus" árnyéka vetül a falra. [Ez gyakorlag ugyanaz, mintha antiszemitizmus lenne...]

Persze ez egy nagyon bonyolult jelenség. A hülyék - köztük Gyurcsány - úgy vélekednek, hogy maroknyi csőcselék áll velük szemben és elegendő még pár százzal több rendőrt, hosszabb gumibottal, vastagab talpu bakancsban, az utcákra és terekre vezényelni.

Lenin elvtárstól tudjuk, hogy egy "maroknyi forradalmár" is elegendő, ha ezek eléggé elszántak és a helyzet "olyan". Hát ez az. Mit is jelent az "olyan" helyzet?

Ha hülye vagy ne piszkáld, főleg ne térítsd ki nyugalmi helyzetéből - az ingát!