A jog mint fegyver

Megdönthető e "parlamenti demokrácia"?

Most akadt a kezembe, isten tudja hányadszor, a "Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület" 2003-as kiadványa. Címe: "Történelmi alkotmányunk jogán."

A könyvecskét még azelőtt olvastam, mielőtt Gyurcsány választási hazugság, azaz választási csalás, révén újra hatalomra került volna. Mielőtt a tüntető tömegbe lövetett volna. Mielőtt megdicsérte volna az anonym, szadista martalócokat.

Ezen "sajnálatos események" ismeretében, illetve a könyv tükrében, egész másképp fest a "törvényesség", mind a hatalom, mind az ellene lázadók szempontjából.

[Közbevetve: épp ezen írások tükrében válik világossá a "törvényes keretek" mögé bújó Orbán gyávasága, árulása.]

"Törvényes", illetve "alkotmányos" rend alatt Gyurcsányék is az Alkotmány és a hatályos jogszabályok által szabályozott közállapotokat értik.

Gyurcsány még hivatkozhatna a jogi ismeretek hiányára, de a Soros ösztöndíjon nevelődött "jogász" - Orbán - semmiképp. Persze a jog nemtudása nem mentsvár Gyurcsány számára sem.

Ha az írott [egységes szövegbe foglalt] és a parlament által törvényerőre emelt törvény léte a jogállamiság feltétele, akkor joggal kijelenthetjük, hogy magyar jogállamiságot, magát a jogállamot, Rákosi és bandája hozta létre, a sztálini tipusú "alkotmány" törvény- beiktatásával.

Jó vicc! De mi vót' addig? Ha igaz, hogy a jogászok és kanászok országa voltunk, kitalálhatjuk, mit csináltak a kanászok. De mit csináltak a jogászok, jó ezer évig?

Ma azt mondják, főleg a parlamenti ingyenélők, hogy a parlamentáris demokrácia a közjó alapja és legfőbb biztositéka. Ennek működési formája az a majomparádé, ami a "patkóban" folyik.

[Dehát, minden idők egyik legnagyobb orosz szeszkazánja, Borisz Jelcin kivezettette az utcára a legfőbb ügyészt, szétzavarta az Alkotmánybíróságot és becsukta utánuk a kaput, majd szétlövette a Parlamentet is. És mi dőlt össze? Az égvilágon semmi!]

Ott van a bibi, hogy a valódi alkotmány egészen más, mint amit Gyurcsány és Orbán annak mondanak, ill. Szili Katika annak hisz. Minden emberi tudás legfőbb forrása, a Wikipédia, a fogalmat az alábbiakban határozza meg.

"Az alkotmány [latin eredetű szóval konstitució] általában egy adott állam alaptörvénye, amely az állam jogrendjének alapvető jogforrása."

A Wikipédia szerkesztőinek jogfelfogásáról sokmindent elárúl az, ahogy a fogalmat "megmagyarázzák".

"Az első 'kartális' alkotmányt azAmerikai Egyesült Államokban fogadták el 1787-ben. Ezt a rövid ideig érvényes lengyel alkotmány követte 1791-ben, valamint a francia alkotmányt is 1971-ben fogadták el. Magyarországon 1919-ben kísérelték meg kartális alkotmány bevezetését, azonban erre csak 1949-ben került sor."

Azaz, ha '19-ben létrejön a "magyar" alkotmány, megalkotása Kun [Kohn] Béla nevéhez fűződött volna. A '49-ben létrejött pedig Rákosi [Rosenfeld] Mátyás nevéhez fűződik. Bravó Wikipédia! Ez az igazi politikamentes és pártsemleges tájé- koztatás. A Sulinet-nél is megállná a helyét ...

A szerkesztők azért voltak olyan fineszesek, hogy a fogalommeghatáro-
zást az "általában" kifejezés használatával relativizálták.

Nos a fent hivatkozott könyvecske alkotói - alkotmányjogban járatos, tisztességes emberek - egyáltalán nem mosták össze az "alkotmány", ill. az "alaptörvény" fogalmakat. Sőt közülük többen követelték, hogy töröljék az "Alkotmány" 77. § (1) bekezdését, mert szerintük ez a paragrafus hazudja alkotmánynak a szovjet megszállás sztálini alaptörvényét. Nyertek, mert paragrafust kimiskárolták a szövegből. Vesztettek, mert az alkotmánnyal kapcsolatos szoclib "jogfelfogás" mitsem változott. Sőt! A hatályos szöveg, még mindig, a következő rendelkezéseket tartalmazza.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
       (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást              választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
       (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére              vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel              szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

Tehát a néphatalom közvetlen gyakorlása, meghatározottság hiányában, üres! A népet nem jogositja semmire [az utcai orditozáson, zászlólengetésen, peticiók benyujtásán túl].

A hatalom erőszakos megszerzésének tilalma pedig azt jelenti, hogy egy nemzetpusz- titó kormányt nem lehet félreállitani, csak helyette másik ugyanolyat (!) lehet választani szabadon.

Ebben a helyzetben válik igazán jelentőssé, valójában mit is tartalmaz a magyarság valódi alkotmánya? És annak tartalma, rendelkezései valójában mire jogosítják a nép- szuverenitás letéteményesét, a népet. Mit is jelent a közvetlen hatalomgyakorlás?

Először is szögezzük le: egy adott társadalom rendje, ezen belül jogrendje, semmiképp sem lehet azonos egyetlen törvénnyel, nevezzék azt akár alaptörvénynek, akár alkot- mánynak.

A rend, illetve jogrend [a továbbiakban jogrend] felsőbbrendű "intézmények" mindenfaj- ta paragrafus-halmaznál. A jogrend egy nép - évezreden át formált - együttélési, vagy inkább megmaradási [!] normarendszere, valóságos "modus vivendi"!

Hogy ez a rendkivűl bonyolult, azaz könnyen sebezhető, rendszer jól, vagy legalább elfogadhatóan müködjön, folyton vigyázni kell rá. Messzemenő tévedés azt hinni, hogy ez a "vigyázás" csak a parlamentre, a kormányra, ill. ezek szerveire, vagy pláne a leg- főbb ügyészre lenne bízva.

Bármikor adódhat - és éppen most adódik - olyan helyzet, amelyet Vörösmarty "Ország- háza" c. versében ekként jellemzett [1846].

"A hazának nincsen háza,
Mert fiainak
Nem hazája."

Magyarország tehát ezer évig jól megvolt "kartális" azaz [egybe]írott alkotmány nélkül, mégis volt alkotmánya írott és íratlan törvények formájában, azaz "vegyesen".

Annyira mégse' lehettek hülyék jogászaink, hisz II. András már 1222-ben kiadta az Aranybullát, amely I. István törvényeinek megerősitését és a népszuverenitás gyakorlása tekintetében kiegészité sét [!] tartalmazta.

Az angolok 1915-ben kiadott "Magna Charta Liberta tum"-ukkal csupán röpke hét évvel előztek meg minket. [Az a sanda gyanú is elhárult, hogy a Charta szövegéből plagizáltunk volna.]

Az Aranybulla iktatja törvénybe a királlyal szembeni ellenállás jogát! [Gyur csány se' több mint egy király ...] Aztán rágódtak ezen a jogászok eleget. Ezt a jogot azonban híres - hír hedt "remekjogászunk" Werbőczy István sem kérdőjelezte. A magyar jogrend alapintéz ményének ismerte el.

Mondják, hogy egy jogszabály elenyészik - elévül ha a gyakorlatban nem alkalmazzák. Dehát a mi ezeréves történelmünk másról se' szól, minthogy alkalmaztuk emberül!

Mivel az alkotmányjogászok java az eleközi alkotmányig megy vissza, nyilvánvaló hogy a pogánylázadások is az ellenállási joggal élést manifesztálták, mielőtt e jogok az Aranybullában leirásra kerültek volna. De azután következett Bocskai István, a Wesselényiek, Thököly, Rákóczy, Kossuth és nem utolsó sorban az '56-os "pesti srácok" ellenállása, vagy ha úgy tetszik, forradalma. Ezeket - a hatalaom általi eltiprásuk ellenére - a történelem és a jogtörté- nelem szabadságküzdelmeknek tekinti, nem államellenes büncselekményeknek.

A nép1956-ban ugyanazon "alkotmány" rendje ellen lázadt fel, amely toldott - foldott formában ma is hatályos.

És most, ha röviden is, vegyük sorba mit biztosít számunkra az igazi alkotmány, amit az "Alkotmány" egyáltalán nem szavatol.

Ha előre, egyszóval, akarjuk megragadni a lényeget azt mondhatjuk, az alkotmány a nemzet életlehetőségeit szavatolja.

Először a nemzetről.

A nemzet nem puszta biológiai massza, hanem jogi státussal bíró emberi közösség. El-
sődleges a nemzeti azonosság [identitás] megtartásának joga és mindazon jogok, ame- lyek  ebből következnek.

Ugyancsak elsődleges jog a nemzeti tulajdonlás joga. Itt emlitendő az u.n. "szentkorona tan". E cizellált eszmerendszer, még vázlatos formában is, meghaladná e kommentár kereteit. A lényeg azonban tömören leirható. E szerint a haza földje a szentkorona, mint jogintézmény, tulajdona. A föld vonatkozásában minden más szervezet, vagy személy csak használati jogosultság alanya lehet, függet lenül attól, hogy a telekkönyvben "tulajdonosként" van e bejegyezve. E tulajdon oszhatatlan és elidegenithetetlen! Minhogy a szentkorona az állam és főleg az éppen regnáló kormányzat fölött álló, attól külön álló, jogintézmény ezek nem vindikálhatjálk maguknak azt a jogot, hogy a szentkorona egy és oszthatatlan földtulajdona felől rendelkezzenek.

Ez vonatkozik a "föld méhének gyümölcseire", azaz az ásványkincsekre, a vízkincsre, stb.

A szentkorona jogállásából következik, hogy rendelkezési joga kiterjed mindazon javakra, amelyeknél a tulajdonból fakadó jogosultságok: a birtoklás, használat, ill. haszonszedés joga, e jog mikénti gyakorlása, a nemzet életlehetőségeire közvetlen hatást gyakorol. Csorbítatlanul megilleti ez a jog a "szentkoronát" abban az esetben is, ha a kérdéses jószág állami vagy magántulajdonban van.

"Stratégiai" jelentőségű iparág vagy üzem értékesitését, állami tulajdon esetén, egy besorolási kataszterre támaszkodó, egysoros jogszabály megtilthatja. Magántulajdon esetén pedig az államnak [államkincstárnak] elővételi jogot kell biztositani.

Ez a biztositéka annak, hogy mindazon javak hasznát, amelyeket az emberi munka megteremtett, ill. felhalmozott, a tulajdonos és a nemzet egésze élvezhesse. Az utóbbi abban a formában, hogy - termelővagyon esetén - munkahelyeket teremtsen ill. tartson fenn. A vállalkozás hasznából pedig méltányos részesedést biztositson az állam számára a közfeladatok ellátása költségeinek finanszírozására [honvédelem, közszolgáltatás, szociális ellátás, stb,]

Mindez antagonisztikus ellentétben van mindazzal, amit a "rendszerváltás" utáni kormányok, egymással cinkosságban, véghezvittek.

A nemzeti vagyon csalárd privatizálásáról és hazánknak az Európai Unióba történő - ugyancsak csalárd - "becsempészéséről" van szó. Csatlakozásunk azt jelenti, hogy Magyarországot, vagyis a haza földjét és népét, eladták - eladják a globális rablótő
kének.

A tanulmány szerzőinek egyike kifejti, hogy David Ricardo minden értéket a gyáripa- rosok profitszerzése szolgálatába kivánt állitani. "Tanait" John Maynard Keynes fejlesztette tovább. Ma már szó sincs gyáriparosokról. A Világ a spekulativ nemzetközi
tőke profitját termeli.

Ebből egyenesen következik, hogy hazugság mindaz, amit Gyurcsány a reformokról és annak üdvös hatásairól: a terhek jövőbeni csökkentéséről fecseg. Épp a profitmaxima- lizálás vastörvényéből adódik, hogy az ország kiszipolyozásának rátája csak folyama-
tosan növekvő mértékű lehet.

Némi megtakaritást, az amúgy is minimalizált, közkiadások közül a szociális ellátó rend szerektől lehet elvonni, megvonni: a társadalombiztositástól és a nyugdijbiztositástól. Most az egészségügy "faszol". Aztán következnek a nyugdíjasok. Még nem egészen világos, hogy fogják "megnyesni" az MSZP hüséges szavazóit, de hogy kihuzzák még a gyufát az biztos. [Ráadásul nem arról van szó, hogy a közszolgáltatások és közgyógyel látás költségei máris elvonják a nyudíjat az étkezésre fordítható kiadások elől, mert ez máris progrediáló folyamat.] 

Az adó és árprés most a "legtömegesebb vállalkozás": a család utolsó tartalékait préseli ki, tekintet nékül a szörnyű következményekre.

És most következik a "feketegazdaság" vagyis a termelő, szolgáltató, kereskedő szektor azon része, amely létezését csak úgy tudja biztositani, hogy jövedelmét, vagy annak egy részét, elrejti a fiskus elől. Egyáltalán nem biztos, hogy a korrupt kormányzat korrupt hatóságai ezt a bakkecskét alaposan meg tudják majd fejni. De ha sikerül is, nem a felhal mozás növekszik, hanem a nyomor halmozódik.

[A "reformok" természetesen nem tesznek féket a kormány esztelen költekezéseire.]
 

* * *

Summa summárum: minden ok és jog adott az ellenállásra. A történelem során ennek a következő fokozatai vannak.

"inertiae", azaz a tétlenség ereje,- 
"passiv resistentia", azaz a passzív ellenállás,-
"gravemenek", azaz sérelmezések,-
"activ resistentia", azaz a tevőleges ellenállás.

Az első három fokozaton "szerencsésen" túlvagyunk. Ezek semmit sem hoztak a konyhára, hála a kormányzat őrültséggel határos makacs pökhendiségének és annak, hogy az ő töküket is fogja valaki, odaátról ...

A negyedik fokozat olyan lépcső, amelynek szintén több grádicsa van. Ezek rosszab bak, mint az inka áldozati piramisok lépcsői, mert azok csak egyenletesen meredekek voltak, ezek a lépcsők viszont fokról - fokra magasabbak, meredekebbek.

A piramis tetején pöffeszkedő hatalom afelől teljesen nyugodt, hogy a "nemzeti ellenállás" jelenlegi erői [a "gárdákat" is ideértve] nem fognak nekiveselkedeni ...

Ezt hitték Palesztina meghóditói is ...

Igaz, hogy most kevés az igazi "pesti srác". Ám a kétségbeesés, ha ilyen szépen fokozódik, "váratlan" jelenségeket produkálhat. Ilyen az "agressziós nyaláb" hirtelen kialakulása, amely képes áttörni a héber bérfegy veresek mégoly tömör falanxán is.

Ez persze a magyar jövő bizonytalan zenéje. A harcosok, ha lesznek, egy dologban lehetnek biztosak: ők állnak majd az alkotmányosság talaján!

2007.09. 22

Sz. Gy.

Logisztika

A katonaságnál és az üzleti életben a logisztikai szakemberek feladata anyagok személyek, rendszereken belüli és közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése.