A jövő század regénye
 

Buta gójok kora?

Előszó gyanánt.

A kommentárban olvasható szövegből a könyv-idézetek kék szinnel, a gazdasági elemzés zöld szinnel iródtak. [A gazdasági tárgyú idézetek forrása John B. Judis tanulmánya a The New Republic hasábjain, fordító Ara Kovács P.]

-----------------------------------------------------

Az orvostudomány mai állása szerint a legtöbb betegség gyógyítható, főleg ha idejében felismerik. Kivéve egyet, a butaságot, amely jobbára csak gójoknál fordul elő [valami génszerkezeti hiba miatt]. Amikor a Talmudot irsogálták a genetika még fejletlen volt. A szerzők azonban zseniálisan ráéreztek a dologra és úgy fejezték ki, hogy a zsidóknak isteni lelkük "neschmanjuk" van, míg a gójoknak, emberi testben, csak "nepeschük", azaz állati lelkük van. E kis meg különböztetés helytállósága iránt egyre kevesebb kétség merülhet fel.

Persze a természeti lények szerfölött bonyolult szerkezetek, még az egysejtüek is. Így adódhat, hogy nem minden gój kifejezetten hülye. Ezeknél esetleg genetikai rendellenességek foroghatnak fent és ennek tudható be, hogy egyes megnyilatkozásaik olyan okosak, mintha "neschmannjuk" lenne.

Egyik ilyen egyén a nagy mesemondó, illetve álmodozó Jókai Mór. [Jókai politizált is. Ebben a minőségében a seggynalásig menően filoszemita volt. Erről a tiszaeszlári perrel kapcsolatban állitott ki magáról bizonyitványt. E per és a politikus Jókai egy másik írás tárgya lesz.]

Jókai, az író, olyan termékeny volt, mint egy cigányasszony. Egyik könyve - a sok közül - "A jövő század regénye", amelyet 1872-74-ben írt. A "regényes történet" 1952-ben kezdődik és 2000-ben ér véget [alig lőtt mellé...]. A következőkben a könyv "Világromlás" c. fejezetéből idézek és ehhez kapcso lódva mutatom ki: mi gójok tényleg nem vagyunk normálisak. Persze az abnormalitás sok féle lehet. Mi egyszerüen buták vagyunk mint a segg. Ennek egyik tünete a mások által írott szövegektől való beteges undorodás, illetve az olvasott szöveg megértésére való képtelenség [dislexia]. Így olyasmiket sem tudunk megérteni, amit mások már megértettek és próbál(ná)nak velünk is megértetni. Ilyen ez a könyv, ill. a most következő fejezete is. Csakhát úgy kell olvasni, hogy egy filoszemita írta, akinek legfőbb gondja, hogy elménket megcsalja, szemünket elvakítsa, tekintetünket rossz irányba terelje. Erre majd próbálok ügyelni. Ami miatt a könyv mégis tanulságos, a kapitalizmus lényegének döbbenetes erejü átélése, ábrázolása.

"A világromlás"

Sok romláson ment már keresztül a világ a pénz miatt. Az évkönyvek feljegyezték azok közé Law bank generaléja bukását, a Missisippi részvényszédelgést, az osztrák „devalvációt”, az amerikai bankok pusztulását; de oly csapás még nem érte, mint mikor azt fölfedezték, hogy az osztrák nemzeti bank trezorjaiban a kincs: hamis pénz.

Megfoghatatlan, elhihetetlen szörnyesemény volt az! Hogyan történhetett meg az, hogy háromszáz milliónyi vert arany, ezüst – megpróbált ércrúdhalmaz – átváltozzék similorrá [mannheimi arany v. szinodor, arany szinü ötvény, mely 83,7% rezet, 7% ónt és 3% cinket tartalmaz], argentánná [argentan ... öntvény, mely az alpakka és ahhoz hasonló összetételű ötvények forrasztásán kivül a vas- és acéltárgyak forrasztására is használható, fehér színe és nagy szilárdsága miatt. Az ömlékeny (lágy) argentán forraszt 35 rész réz, 57 rész cink és 8 rész nikol, a pogány (kemény) argentán forraszt 38 rész réz, 50 rész cink és 12 rész nikol ötvénye alkotja.] Minden egyes zacskón rajta a pénzt megszámláló hivatalnok neve, odapecsételve a bank billogával; és azok mind egytől egyig derék, feddhetlen életű, becsületes emberek… És a pecsétjük alatt levő pénz mégsem ezüst, sem arany.

A bank összes igazgatósága mind köztiszteletben álló „úr”, gazdag ember; maga is egész vagyonával ez intézethez kötve; és azok annyira ellenőrizve vannak egymás által, hogy nem is követhetnének el csempészetet; és még ily óriási csempészetet: aminek keresztülvitele természeti lehetetlenség!

… És az általuk jól őrzött kincs mégsem arany, és nem ezüst…

Az állam összes nemzetgazdasága e bankra van építve. Jól mondá ama 'démon', ki a munkát véghezvitte, hogy mikor az ki fog derülni, egyszerre koldussá lesz minden ember: palotában, kunyhóban nem lesz más, csak koldusok: kétségbeesett, sárba esett koldusok. Na! Ezt a 'démont' keresi, helyesebben keresteti, Jókai rossz irányban, rossz helyen.

Az állampapírok, a legjobb iparvállalatok részvényei, a kölcsönbankok pénztári jegyei, mind kivétel nélkül, nem hogy „estek”, de megszűntek lenni, a nullára szálltak.

S minő irtóztató kép a közéletben!

A piacok telve gyármunkásokkal, kiket munkaadóik ezerével eresztettek szélnek. A bezárt pékboltok, mészárszékek előtt éhes néptömeg, mely értéktelenné lett pénzjegyeiért kenyeret, húst követel. A fővárosoknak minden utcáin egész sorszámra a bezárt boltok; mintha örök nagypéntek volna. A vasutakon semmi közlekedés, a föld terményeire semmi vevő. Nincsen min vásároljanak, ha már az arany sem arany. Itt a kutya elásva.

Az osztrák bank kincseiben nemcsak az osztrákok voltak meglopva, hanem ki volt lopva a föld minden színű embereinek kebléből a szív, fejéből az ész. Megbódult minden ember, és szaladt a saját házát felgyújtani. Minden országban megrohanta a közönség a bankokat, a takarékpénztárakat, a bankárokat, követelte betéteit vissza, egyszerre és viharosan, s ez őrjöngő boszorkányszombatban táncra kellett kerekedni a becsületesnek a gazemberrel, szilárdnak a szédelgővel, a hitelező is repült, az adós is repült a forgószélben, s nem volt senki alatt többé föld!

A brassói utcaszegletek „padjain” aranyat beváltó kupectől elkezdve fel a Rothschild-házak ?világhatalmú főnökeiig minden pénzüzér egy színvonalra jutott: egyik sem tudta, hogy pénz-e az, amit még a fiókjában őriz vagy szemét.  Itt a filoszemita csúsztatás! Jókai a Rotschild házakat is a vesztesek közé sorolja. Az angol bankok „folyószámla” [contocorrent] üzletei kibonyolíthatlan káosszá zürődtek össze: a tengernyi csekkeket egyszerre minden ember be akarta váltani, a letétek, ha értékpapír, kidobattak a piacra; ha tőkepénz, tömegesen visszavonattak; ki mit megmenthetett a pénzéből, arra ráült, tovább nem adta; a földbirtok, a lakházak értéke a nevetségig alásüllyedt; nagy birtokok, paloták kerültek a kalapács alá, s tizedrésznyi adósságért negyedrész áron árvereztettek el, s három nap múlva már a vevő is bankrott volt, mert a megvásárolt birtok még felével alászállt; Amerikából ezerhatszáz bank fizetés felfüg gesztéséről értesített a távírda és a légjárók; a nagy liga roppant tőkepénze egyszerre szétfoszlott, mint a köd; nem gondolt már senki arra, hogy az Otthon társaságot megbuktassa; bukik az már, ha bukandó, magától is; sietett minden pénzkirály a saját magánvagyonát védelmezni; megszűnt a pénzpiacon minden érdekközösség, minden tájékozás. Világromlás volt ez!

S a romlást nem csak a pénzvilág érezte teljes mértékében: eleintén csak azok az emberek, akik kereskednek, akik kockáztatnak, tőkepénz, pénzforgatás után élnek; eleinte még a népesség egyes osztályai bizonyos nemével a kárörömnek szemlélték az olymp bukását, azt mondták: „Minket nem ér ez el! Urakat és szegény embereket, kik esszük azt, amit a föld adott; tenyerünkben van az igazi arany, a munkaerő; ez soha nem veszti értékét!” De nagyon csalatkoztak, mikor ezt mondták, a vihar nem hagyta még a fűszálat sem összetöretlen: a földmívesnek elvették a szájába tevő falatot adóhátralékban, s lefoglalták lábán a gabonáját potom tartozásokért; a kézműves üres piacon ütötte fel sátorát, senki sem jött vásárolni...

Ilyen a világ képe, mikor egyszerre eltűnik mindenünnen a pénz!

Úgy kacagott e világromláson a 'Néva melletti démon': nála már nem lett e vihar által rosszabbá semmi… No, itt a csúsztatás! Amerika már fel volt fedezve, amikor Jókai látomásait írta. [Már lezaljott Solymosi Eszter pere, a "vérvádper" amibe Jókai alaposan beleártotta maghát és alaposan mellé is tenyerelt íz antiszemitizmussal kap csolatos próféciájával. ...] Tudnia kellett, hogy a démon a Hudson folyó mellett tanyázik, ahol New York fekszik, barlangja pedig a Wall Street.

De Jókai 'Mazrur' személyében testesiti meg a démont, aki megoldást igér, de nem nyújt. És ekkor a megcsalatott népnél "a  megcsalatkozott reményre még lázasabb paroxizmusa következett a kétségbeesésnek. A nép háborút ordított Oroszország ellen, s Mazrurt akasztófára követelte"  Ez mintha a Nagy Októberi Szocialista Forradalom víziója lenne. Vagy Jókai már akkor (?) tudott valamit? Anticipálta a forradalmat? Hát ez érdekes!

Jókai és a mű érdeme a pénzügyi válság okainak, történéseinek és következményeinek démoni hűséggel történt ábrázolása. Amit írt, a lényeget illetően, ijesztő párhuzamokat mutat a jelenlegi "pénzügyi válsággal". Más kérdés, hogy a lepecsételt aranyzsákok kiürítésének ma már új módszerei vannak, amelyeket Jókai nem láthatott előre. Ő valami boszorkányságot, varázslatot sejttet, holott csupán egy több lépcsőben, rafináltan, eltervezett csalási manőver
ről van szó, amit Soros "a pénz alkímiájának" nevez.

A globális tolvajlás FED-del kezdődött... "A Federal Reserve rendszert az 1913. december 23-án elfogadott Federal Reserve-törvény hozta létre. A Federal Reserve Bankok 1914. november 16-án kezd ték meg működésüket. A törvény egyúttal megnyitotta az utat a Federal Reserve bankjegyek kibocsátása előtt. A bankjegyeket a Reserve Bankok bocsátották ki és a pénzintézeteken keresztül forgalomba kerültek.Eltérően az államilag kontrollált jegy bankok többségétől, a Federal Reserve 'vegyes' állami-privát rendszerű. Elnöke jelen leg [2008 novembere] Ben 'Shalom' Bernanke. Hogy az úr mifajta lehet, töprengjenek rajta az antiszemiták. Ami viszont a rendszer "vegyes" jellegét illeti, kb. annyira lett  vegyes, mint a Kohn úr által hamisított libafasirt, melynek keverési aránya egy liba - egy ló volt... Az a kapkodás amivel Obama igyekszik a pénzügyi ellenőrzés kapcsolótáblája közelébe férkőzni igazolja, hogy az államnak sem rálátása sem ráhatása nem volt a FED machinációira.

Az amerikaiak már 1913-ban is "világ léptékben" gondolkodtak. Évtizedekig mesterkedtek azon, hogy szélhámos bankrendszerüket rálőcsöljék a világ államaira, népeire. Sikerült! Létrejött a Bretton Woods-i konferencia után létrehozott világgazdasági rendszer. Lényege az volt, hogy szabályozta a világ legerősebb ipari hatalmainak keres kedelmi és pénzügyi kapcsolatait. A rendszer volt az első példa a történelemben arra, hogy tárgyalásokkal hoztak létre egy monetáris rendszert, amely független államok közti pénzügyi kapcsolatokat szabályoz.

44 szövetséges állam 730 küldötte tárgyalt a Mount Washington Hotelben az Egyesült Nemzetek Monetáris és Finanszírozási Konferenciáján. 1944. júliusának első három hetében a küldöttek megegyezésre jutottak, és aláírták a Bretton Woods-i Egyezményeket. Ma már nyilvánavó, hogy Amerika hamiskártyásként ült az asztalhoz és kezdettől cinkelt lapokkal játszott.

Az egyezmény keretén belül létrehozták az Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot [IBRD], amely ma a Világbank-csoport öt szervezetének egyike és a Nemzetközi Valutaalapot [IMF]. IMF (!) ugye milyen ismerősen és kedvesen hangzik ez a név... Olyan szabályrendszert, intézményeket állítottak föl, valamint olyan eljárásokat vezettek be, amik a nemzetközi pénzügyi rendszert voltak hivatottak szabályozni. Ez említett intézmények 1946 után léptek működésbe, miután elégséges számú tagállam ratifikálta létrehozásukat.

A Bretton Woods-i rendszerben minden ország kötelessége volt a monetáris politika elfogadása, ami meghatározta valutájának [rögzített] átváltási arányát az aranyhoz mérve [±1 százalékpontos eltérés volt lehetséges]. Az IMF dolga volt többek között a fizetésimérleg-hiányok ideiglenes 'befoltozása' is. ... A dollár a nemzetközi áruforgalom elfogadott közvetítője és általános tartalékvaluta lett. Ha az országok több dollárt halmoztak fel, mint amennyit felhasználni képesek voltak, az USA-ban bármikor aranyra válthatták. Mivel azonban az USA-nak tartósan magas volt a kereskedelmi többlete, kezdetben kicsi volt annak a veszélye, hogy az amerikai aranytartalékok kimerülnek. A piló tajáték kezd így müködni. Eleinte minden jól megy... De Amerika mindig is szeretett háborúzni, amelyhez - mint tudjuk - három dolog kell... Bretton Woods a vietnami háború idején ingott meg, amikor az USA több milliárd dollárt költött a háborúra, és kereskedelmi hiányt halmozott fel, ami elindította az inflációt. Az államok [a tagállamok]  megpróbálták a felülértékelt dollárjukat nyugatnémet márkára átváltani, erre válaszul Richard Nixon elnök előbb becsukta az arany kaput, majd felkérte Nyugat-Európát és Japánt, hogy egyezzenek bele új átváltási árfolyamba, amelyben a dollár keve sebbet ér, mint az arany; a jen és a nyugatnémet márka pedig kevesebbet, mint a dollár. ... Nixon sikerrel járt, de stabil árfolyamrendszer nem jött létre. Az árfolyamok ingadozni kezdtek. Amikor pedig az 1970-es évek végén az infláció nőtt, a rendszer 'megbillent'.

Azután...

A növekvő feszültségek miatt a rendszer 1971-ben összeomlott (!!!), miután az Egyesült Államok fölfüggesztette a dollár aranyhoz rögzített árfolyamát (!!!). Gondolom, tetszenek érteni!? A pénzügyi rendszer valuta [deviza] elszámolásai addig dollárban történtek. A partnerek az arany, unciánként kalkulált árához viszonyitottan, "addig", minden pillanatban tudhatták, mi mennyi? Ettől kezdve bekövetkezett az az állapot, amit Jókai oly művészileg ábrázol: "...sok romláson ment már keresztül a világ a pénz miatt ... de oly csapás még nem érte, mint mikor azt fölfedezték, hogy az osztrák nem zeti bank trezorjaiban a kincs: hamis pénz. Ezt az "idilli" állapotot persze a mai viszonyokra vetítve kell szemlélni, de csak annyiban, hogy Ausztria helyébe egyszerüen be kell helyettesiteni Amerikát. A többi szinte szó szerint passzol. Amerika a nagy átverést annakidején "szabad" államok közötti szerződések útján hajtotta végre. Mit tetszenek gondolni, hány állam véleményét kérte ki mielőtt a rendszerből kivonta az aranyfedezetet? Egyét sem. Egyszerüen csak kijelentette, mint a Pásztorok A "Pál utcai fiúkban": "einstand", és vitte a golyókat, azaz a tagtársak pénzének fedezetét.

A rendszer összeomlott ugyan, de nem mult ki. Főnixmadárként támadt fel - valahogyan "Bretton Woods II" cégnév alatt. És mi lett ezután? Az 1971-es összeomlás talán olyan belátásra bírta Amerikát, hogy csinján kellene háborús kodnia, békeidőben? Á dehogy! A Szovjetunió széttépése után Amerika páratlan méretű fegyverke zésbe kezdett, ki ellen (?), mi ellen (?). Persze az esztelen fegyverkezés önmagában nem biztositéka az igazi "boomnak" ehhez háború kell! Előbb öbölháború, utána totális háború Irak ellen. Ez utóbbi koholt vádak alap ján. Egy honlapon látható az őrülten pörgő szerkezet, amely az iraki hábo rú költségeit jelzi másodpercenként. A számláló állása 2009.03.25- én 20:47-kor a következő volt. [Lásd jobboldalon.] Nem tudom az afganisztáni háborunak van e ilyen pörgettyűje. Ha van, az is nyilván darál dereka san.  Ennek ellenére vannak "pali államok", amelyek tőkéjüket amerikai bankokba fektetik be. Kina pl. ötszázmilliárd dollárt. Az - eddig - a következőképp müködött. "...Mindez lehetővé tette az amerikai adók alacsonyan tartását és a jóléti intézkedések meghozatalát, miközben a dollár nemzetközi valuta maradhatott. A BW II. nélkül az USA nem viselhetne hadat Irakban és Afganisztánban úgy, hogy nem növeli az adókat."

Mi sem természetesebb, minthogy a második "Woodsnak" is össze kell omlania. Persze előbb Amerika pénzügyi rend szere omlott [omlik] össze. A többi meg akkor, amikor a boruló dominók odaérnek.

A kérdés, hány nap lesz Obama "száz napja"? "Úgy tűnik, hogy a vezető gazdasági hatalmak a nemzetközi pénzügyi rendszer reformját kívánják, új Bretton Woodsot, mely előre figyelmeztet a közelgő pénzügyi válságra. Valószínű, hogy a dollár közvetítőszerepe megmarad, mert sem az euró, sem a jen nem képes a helyére lépni. A kérdés az, milyen is lesz pontosan „Bretton Woods III”, ami nagymértékben függ az új Obama adminisztráció döntéseitől." Hát ha attól függ, olyan lesz, mint a púpos gyerek a présben, hacsak el nem vetél időközben.

És hogy miért sértegetem könyv-recenzió ürügyén polgártársaimat és önmagamat is? Megmondom.

Hát a Surányi miatt... Az MSZP három díszmadara közül egyedül őt fogadná el a miniszterelnöki bársonyszékben a SZADESZ. Miért tetszik nekik?

"1989-ben Magyarországnak 65 tonna aranya volt. A választások után a Magyar Nemzeti Bank élére az SZDSZ-közeli Surányi György került. Surá nyi egyfolytában erőltette az aranykészlet eladását, annak ellenére, hogy ezt valójában a kormánypártok nem akarták. 1999-re összesen 58 tonna aranyat értékesítettek, stb., stb." [Ez ugyan a Magyar Fórumból való, de igaz.]

Surányi tehát a "magyar" Mazrur (!) akit a hülye Fletó miniszterelnöknek ajánl és akit a kistestvér is elfogadna. Mire? Hogy aranyat adjon el? Dehát azt már eladta, eladatta.  Mazrur javaslatba hozása provokáció! Fletó - aki egyre inkább hasonlít Néróra, abban a periódusában, amikor a gyufát elővette - balhét akar. Ez  csak azért hiusúlhat meg, merthogy mi mindent eltűrünk, elviselünk - mert buta birkák vagyunk, mivel "nepeschünk" van.

Vagy mégsem? A jövő század esetleg már nem a nyálas filoszemita széplelkeké? Új jóslatokra, új világképre van szük ség, ahol az összes Mazrur más szereposztást kap? Úgy legyen!

2009.03.25

Sz. Gy.