Dögbűz

"Istenek alkonya a Wall Streeten"

[Népszabadság 2008. szeptember 16.]

Pár napja élvezhettük az egyik legvisszataszitóbb sajtóhiéna Juszt László és az egyik legundorítóbb "pénzügyi mágus" Fekete János csevegését, helyesebben bájolgását a televízióban. A megszakítás nélkül szabadlábon levő Fekete, kisimíthatatlan szatírmosolyával, arról anekdotázott, hogy milyen kitünő közgazdasági kondicíókat teremtett nálunk a "szabad" tőke. Juszt áhítatosan leste a mester minden szavát. Nyoma sem volt az őt jellemző gunyorosságnak, fölényeskedésnek. Látszott, a seggét is szivesen kinyalná. [Lehet meg is tette a műsor után.] A szerény - nagyember mondókájából mindenekelőtt az tünt ki, hogy Ő milyen okos ember. Hát igen, igen... De lássuk csak, mi a helyzet a való világban, a Népszabadság beszámolója szerint.

"A banktörténet legnagyobb csődje, a hitelválságban megroppant Lehman Brothers befektetési ház összeomlása okozott pánikot a pénz- és tőkepiacokon. [...] Ekkor kért csődvé delmet a 158 év működés után összeomló Lehman Brothers, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb bankháza. Az utóbbi időben amúgy is alaposan elérték telenedett Lehman-részvények további 91 százalékot zuhantak, s most már csak alig érnek többet 30 centnél.

A 691 milliárd dollár eszközállományú, 26 ezer főt alkalmazó Lehmané az eddigi legnagyobb krach a befektetési bankszektorban. A csalási vádak miatt tizennyolc éve tönkrement Drexel Burnham Lambert bukása óta nem láttak ehhez hasonlót a piacok. A Wall Streeten már vasárnap kialakult pánik a tíz évvel ezelőtti helyzetet idézte, amikor összeomlott a Long-Term Capital Management kockázati alap, s magával rántotta a piacokat. A pánikot az okozza, hogy nem lehet tudni, kiket ránthat magával a Lehman. A jelzáloghitel-piaci válságban megroppant gólemek tántorognak a Wall Streeten, vevő nemigen akad a mostani piaci körülmények között. A pénzügyi szektor legnagyobb cégvezetői, a Citibank, a UBS és a J. P. Morgan első emberei az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kezdeményezésére már harmadik napja tanácskoztak a lehetséges megoldásokról, amikor a brit Barclays és a Bank of America elállt attól, hogy felvásárolja a Lehmant. Nem kaptak ugyanis garanciát azokra a potenciális veszteségekre, amelyeket a holding kétes értékű eszközállománya miatt szenvedhetnek el. [A bankcsoport portfóliójában mintegy 40 milliárd dollárra teszik ezt, amelyet a jelzálogválság értéktelenített el.]

A Népszabi ezúttal is nagyvonaluan feledékeny. Nem említi a pár éve zajlott ENRON-botrányt. E mammut cég csalárd csődje ugyancsak megfodrozta annak a békanyálas mocsárnak a felszinét, amit úgy hívnak: "amerikai gazdaság, ill. társadalomˇ". Az Enron vezetői elsikkasztották a kezelésükre bízott nyugdijkasszában levő pénzt is. A Capitolium előtt felvonultak a kifosztottak - anyaszült meztelenűl, ahogy a stikli után maradtak. A "hites" könyvvizsgáló cég vezetője egykedvűen nyilatkozta, hogy a könyvvizsgálók is "versenyhelyzetben" vannak, vagyis nem rughat labdába, aki nem csal, azaz nem hamisít mérleget... A "válság" kronológiáját akkurátusan közli a cikk.

"A hitelválság stációi
2007. március: csődöt jelent a válság első áldozata, a New Century Financial amerikai jelzálogbank.
2007. június: egyik pillanatról a másikra elértéktelenednek a nem elsőrendű adósok [subprime] hiteleihez kötődő értékpapírok és befektetések.
2007. július: az amerikai Bear Stearns felfüggeszti két befektetési alapjának működését.
2007. augusztus: az EKB 95 milliárd eurót, a Fed 12 milliárd dollárt pumpál (!) a pénzpiacokba.
2007. szeptember: kamatot csökkent a FED, a lépést továbbiak követték, a válság kezdete óta összesen 2,80 százalékponttal mérséklődött az amerikai irányadó ráta.
2007. október: több bank és pénzügyi szolgáltató is [például a UBS, a Merrill Lynch, a Deutsche Bank és a Citigroup] óriási veszteségekről számol be.
2007. december: a brit BoE 10 milliárd font, míg az EKB 348,6 milliárd euró kedvezményes kamatú hitellel segíti (!) a bankokat.
2008. február: államosítják (!!!) a brit Northern Rock jelzálogbankot 2008. március: a JP Morgan felvásárolja a csődközeli helyzetbe kerülő Bear Stearnst.
2008. március: a válság által okozott veszteség meghaladja a 200 milliárd (!) dollárt.
2008. július: a Bank of America felvásárolja (!) a csőd szélére jutó Countrywide jelzálog-hitelezőt.
2008. augusztus: a válság által okozott veszteség meghaladja a 400 milliárd (!) dollárt. 2008. szeptember: az amerikai kormány átveszi (!) a Fannie Mae és a Freddie Mac, a két legnagyobb jelzálog-hitelező irányítását (!)."

"Márpedig a FED és az amerikai pénzügyminisztérium ezúttal nem nyújt mentőövet. Ben Bernanke FED-elnök korábban jelezte, hogy a Bear Stearns bankház bedőlésekor nyújtott 29 milliárd dolláros segítség (!) a J. P. Morgan-akvizícióhoz egyszeri eset volt. Henry Paulson pénzügyminiszter is elment a vég
sőkig egy hete, amikor állami gondnokság alá helyeztette (!) az amerikai jelzáloghitelpiac két óriását, a Fannie Mae-t és a Freddie Macet. Viszont a Fed bejelentette: a likviditás javítására minden, a befektetésre ajánlott szintet elérő értékpapírra kiterjeszti a hitelbiztosíték intézményét (!)a befektetési bankok számára."

Érdekes, az állam mégis "jó gazda", amikor üresre lopják a bankszéfeket? Hát persze! Ilyenkor Állam Bácsi mindíg ott terem, hátán az adófizetők pénzét tartalmazó zsákkal, ahol "vészhelyzet" van. Szorosan ide kapcsolódik a "begyűrűzés" jelensége. A világgazdaság, a pénzügyi rendszer, pontosan olyan, mint a földfelszin közelében elhelyezkedő vizek, amelyeket összekapcsol a hajszálcsövesség, amely növeli, vagy csökkenti a talajvíz és a felszini vizek szintjét akkor is, ha csak egy helyen történik vízfeltöltés, vagy vízkiemelés.

De, tovább is van - mondjam még?

Az Európai Központi Bank vezetői tegnap ismét megnyitották (!) a pénzcsapokat harmincmilliárd eurót pumpáltak (!) a piacokba, alacsony, 4,3 százalékos kamatszinten.

A bankok segítségére (!)sietett tegnap a brit és a svájci jegybank is. A Bank of England háromnapos lejáratra ötmilliárd fonttal segítette meg a bankokat és a Svájci Nemzeti Bank is hasonló akciót jelentett be

A vén piás, narkós lotyó jókedvet színlel.

"Európa abban bízik, hogy tartani tudja az árstabilitást, reálgazdaságát a viharos események megkímélik."

Hát persze! Ők lehetnek hülyék. Nálunk viszont évekig fikázták a jó Maróti elvtársat, amikor kijelentette, hogy a nyugati olajválság hozzánk nem "gyűrűzik" be.

Megszólalt a lyukas zoknijáról és büdös lábáról elhíresült bankelnök is.

"Látjuk még más nagy pénzintézetek bukását is - fogalmazott Alan Greenspan, a FED korábban hallgatag, mostanában egyre többet nyilatkozó előző elnöke."

A bankszakma viszont nem derűs. Ellenkezőleg.

"A borús hangvételű nyilatkozatok egyre kevésbé tűnnek túlzónak: a bankok, biztosítók és egyéb pénzintézetek válságon elszenvedett veszteségei egyre gyorsabban nőnek. Míg idén márciusban 200 milliárd dollárnyi leírásnál tartottak a cégek, ez az összeg augusztus elejére a duplájára, mostanra pedig 500-600 milliárd dollárra emelkedett. Most már szinte nem múlik el nap rossz hír nélkül.

Pénteken például a 180 milliárdos jelzáloghitel-alapú kinnlevőséggel rendelkező Washington Mutual, az USA egyik legnagyobb takarék- és hitelintézetének részvényeit minősítette le bóvlira a Moody's.

Persze hintázik a forint is, a "gyűrűzés" következtében.

"Tegnap a világ pénz- és tőkepiacait is elsősorban az amerikai események mozgatták. A forint árfolyamát - a régió többi devizájához hasonlóan - meghintáztatták a tengerentúli hírek: a magyar fizetőeszköz jelentősen gyengült az euróval szemben ... A forint ingadozása és árfolyamvesztesége meghaladta a térségbeli devizákét, mivel mozgását befolyásolta a parlament feloszlatásának lehetősége is. "

Ki hitte volna, hogy Fletó és a makrogazdasági mutatók között közvetlen korreláció van...

És most jön a poén!

"Kész segíteni a Valutaalap!"

Így lelkendezik "legkedveltebb" napilapunk azzal a Valutaalappal kapcsolatban, amely megbasz bennünket minden forint miatt.

"A Nemzetközi Valutaalap [IMF] készen áll arra, hogy pénzügyi segítséget (!) nyújtson, ha ennek szükségét látja ... azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha a globális gazdaságot fenyegeti veszély vagy amikor rendszerjellegű kockázatok merülnek fel."

Márpedig azok tuti felmerülnek!

"Az IMF szerint a pénzügyi válság okozta veszteség mértéke elérheti az ezermilliárd (!!!) dollárt. A válság fő okait többnyire sikerült kezelni, amit most megélünk, az a válság következménye - vélekedett a vezérigazgató."

Hát ezt nagyon szépen mondja az igazgató úr. Dehát mik is a "válság okai", azaz miért üres a kassza?

Ebből az "elüzletelt" pénzből, mellesleg szólván,  meg lehetne például oldani az afrikai éhezés problémáját, amely százmilliókat gyötör és tizmilliókat itél lassú kinhalálra.


Mint volt megyei főügyész [majdnem] hiteles magyarázattal szolgálhatok arra, mi a baj a kréta, azaz a kassza körül.

Az úgy volt, hogy a megyei Rendőrfőkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya állásfoglalást kért tőlem arranézve, hogy Főző László, az OTP megyei igazgatója, büncselekményt követett e el azzal, hogy háromszázötmillió forintot hitelezett a Tatár József által tulajdonolt és vezetett, birkatenyésztéssel ill. értékesitéssel foglalkozó, Miszker Kft.nek? Az előterjesztés azt is tartalmazta, hogy az igazgató kihelyezési kerete százmillió Ft. és további hitelnyujtásra csak akkor kerülhet sor, ha a hitel és a kamatok az utolsó petákig befolynak. Szó esett arról is, hogy a cenzurabizottság az egész hitelnyujtást elejétől fogva opponálta, mert a Kft.-t megbízhatatlan adósnak minősítette.

Főző úr azonban nagy ívben szart a jogi tilalomra és hitelpolitikai aggályokra. Ezt azért is felróttam neki, mert korábban, a Megyei Pártbizottság munkatársaként, épp "bankfelügyeleti vonalon" ténykedett, azaz "szakember" volt...

Hát nem töprengtem sokat a válaszon. Olyannyira nem, hogy amint befejeztem az olvasást nyomban felvettem a telefont és utasitottam az osztályvezetőt, hogy Főzőt vegyék őrizetbe és tegyenek javaslatot arra, hogy a Főügyészség kezdeményezze előzetes letartóztatását. És úgy lőn.

Nos ezzel magam alatt vágtam a fát a Legfőbb Ügyészségen, amelynek gazdája, az expárttitkár Györgyi Kálmán, akkor már dolgozott azon a tézisen, hogy - aszongya' - meg kell tanulnunk együttélni a növekvő bűnözéssel. Egy félévig mindenesetre sikerült aszalnom Főző urat. Akkor azonban behivattak a Legfőbb Ügyészség nyomozás-felügyeleti főosztályára és ott azt kérdezték tőlem [aki kérdezte, még most is ott védi a törvényességet...], mit szólnék Főző szabadlábra helyezéséhez? Azt mondtam, ha egy PC-cica mellé ülhetnék, pár sorban inkább leírnám a választ. Hát' a válasz mintegy hatoldalasra sikerült. Természetesen a marasztalás mellett értveltem. Főzőt pár nap múlva - közvetlen intézkedéssel - szabadlábra helyezték. Erről utólag értesitettek...

Majdnem elfelejtettem, hogy Tatárt nem sikerült elkapnom, mert "illegalitásba" vonúlt. Időben "riasztották". Erre sajnos már nyugdíjaztatásom után jöttem rá.

Főző kiengedése miatti dühömben utasitottam Szidor Lászlót a Megyei Főügyészség nyomozásfelü- gyeleti csoportjának vezetőjét, gyüjtse ki hogy intellektuális vagyon elleni büncselekmények miatt hány embert tartunk előzetesben, mióta és milyen összegek miatt. A kimutatás mintegy tizenkét nevet tartalmazott. Kiderült, hogy a háromszázötmillió csekély töredéke miatt ültek mindannyian, volt olyan aki egymillió alatti összegért már csaknem egy éve...

A jelentést bepakoltam egy boritékba. Ráirattam: a "legfőbb ügyész saját kezébe"! Majd, felterjesztő beadvány, ill. kommentár nélkül elküldtem, "szagold baszd meg" kisérőgondolattal. A finom úr erre az egetverő "otrombaságra" persze nem reagált. [Gondolom viszont, ennek az ügynek a szálai is bele lettek szőve később abba a selymezsinórba, amit a nyakamra csomózott.]

Érdekes a Főző ügy végkifejlete, sőt utóélete is.

  • Tatár úr lelépése előtt eladta a "céget" egy Varga nevü kayaibrahimnak. A szklerotikus vén hülye elküldött a picsába minden rendőrt és adóellenőrt, aki "zaklatni" próbálta.
  • Tatár úr internetes körözését Tóth János alezredes úr, a gazdaságvédelmi osztály vezetője, azzal az indokkal mellőzte, hogy értesülése szerint nevezett Chilébe emigrált, ott meg nem nézik a kékfény adásokat. Kiderült, hogy pestkörnyéken lakott valahol. Közeli szomszédja egy rendőr volt...
  • Főző védelmét Kereszty Csaba ügyvéd vállalta el, akit én váltottam a főügyészi székben. "ügyesek" voltak. Egy olyan pecsétes papirt szereztek be közelkeletről [vagy a Mariahilferstrassen], hogy Tatár úrnak szerződése volt egy olajsejkkel édesvíz exportjára... Erre Szabó Péter megyei bírósági tanácselnök felmentette, mondván ha nem jöttek volna közbe a sajnálatos események [azaz egy akadékoskodó főügyész], a vizet a juhtenyésztő Miszker Kft., ha máshonnan nem, a csordakútból merve, szállította volna, ergo a hitelnyujtás gazdaságilag gyümölcsöző lett volna.
  • A Legfelsőbb Bíróság ezt a disznóságot kivételesen nem nyelte le. Az ítéletet hatályon kivűl helyezték és Főző urat az új eljárásban példásan elitélték felfüggesztett (!) szabadságvesztésre.
  • Ezt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy politikai pályára lép, részben azért, hogy "igazát" megkeresse rajtam.
  • Tatár úr is megtért a bujdosásból és ő is fenyegetőzött, hogy majd elintéz...

És a pénz? Hát abból bizony nem került elő egyetlen peták sem.

Ez a "hitelpolitika" azután folytatódott. A bankok kiürültek, mint most az amerikai cégek [és bankok] pénztárai. A "legendás" miniszterelnök, Antall, jóváhagyó biccentésére pedig Szabó Iván pénzügyminiszter - mélyen benyulva az adózók zsebébe - megfaggyúzta az első "bankkonszolidációt", háromszázmilliárd forintot pumpálva a főzőlászlók által kifosztott trezorokba. És hány hasonló tranzakció követte ezt azóta?

 


Ez a "hitelpolitika" azután folytatódott. A bankok kiürültek, mint most az amerikai cégek [és bankok] pénztárai. A "legendás" miniszterelnök, Antall, jóváhagyó biccentésére pedig Szabó Iván pénzügyminiszter - mélyen benyulva az adózók zsebébe - megfaggyúzta az első "bankkonszolidációt", háromszázmilliárd forintot pumpálva a főzőlászlók által kifosztott trezorokba. És hány hasonló tranzakció követte ezt azóta?

Csak a hülye nem veszi észre, hogy a "nagy elosztó rendszerek" legnagyobbika az állami bűnözés.

Mi meg - marha birka magyarok - Fekete János mellett, Kornai Jánost bálványozzuk, aki "Hiány" c. híres, majdnem nobeldíjas, könyvében a szocialista gazdaság rákfenéjeként jellemzi azt az állapotot, amelyben az állam a nemzeti jövedelem túlságosan nagy hányadát osztja el közvetlenül.

Nos, a kapitalista rablóállam ezt a hányadot jócskán megemelte [annak a jövedelemnek a vonatkozásá ban, amit nem síbolnak ki külföldre, amit az egyre csökkenő számú munkavállaló egyre nehezebben ízzad ki a könyörtelen tőkés kizsákmányolás fojtogató szorításában].

És a begyürűzés? Evidens, hogy az amerikai csalárd csőd-dominó bennünket is agyoncsap majd. Na bumm! Több beteg hal meg az egészségügyi volumen korlátozás várható fokozása, stb. következtében. Többen akasztják fel magukat a csalárd csődök által előidézett vagyonvesztés miatt.

Viszont: a lakosság gyérülése hamarabb teszi szabaddá földünket az országhódítók betelepűléséhez.

Nem állithatjuk tehát, hogy a csődhullámnak csupán kedvezőtlen következményei lesznek.

 

Függelék
 

A gyűrűk ura.


"Begyűrűzés" még megérdemel néhányszavas méltatást. Az a tény, hogy az 1993-as "olajválság" hozzánk begyűrűzott, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy akkorra Magyarországot már eladták, vagy rá legalábbis opciós szerződést kötöttek. Ezt a felvett nyugati kölcsönök tették "lehetővé". A nyugattal szembeni gazdasági függőség tehát már oly időben kialakult, amikor útjainkon még szovjet tankok dübörögtek és egünkre vöröscsillagos "Backfire" bombázók rajzoltak kondenzcsíkokat, fél - fél megatonnás hidrogén bombákkal szárnyaik alatt.

Fekete Jánost erről a piszkos üzletről kellett volna faggatni [remélem, megéri míg erre sor kerülhet] mert ebben könyékig benne volt.

De beszéljünk a "begyűrűzésről". Már csak az egészen hülyék nem tudják, hogy az aranyborjú, aminek a világ hódolni és áldozni kénytelen, az amerikai dollár. A dollár magánbankok magánpénze és nemhogy az Amerikai Törvényhozás, de maga az atyaúristen se' szólhat bele [hacsak Jahve nem], hogy azzal a FED hogy manipulál.

A dollár spekulációs pénzeszköz, amely gigantikus pumpaként szívja el azt az értéktöbbletet, amelyet [majdnem] az egész Világon  megtermelnek, azáltal hogy a dollár árfolyamával libikókáznak. E libikóka másik "szerkezeti" eleme az olaj [és a földgáz].

Ezt úgy lehet, illetve kell érteni, hogy az országok kirablásának módszere változott. Régebben hadak törtek az idegen állam területére. Ott gyilkoltak, gyújtogattak és mindenek fölött "prédáltak", azaz raboltak. Mindezt most a pénz [ill. olaj] spekuláció helyettesiti. Amerika martalóc hadserege "csak" akkor csap le "hagyományos" módon más "szuverén" országokra, ha a "békés" kifosztásban valami, vagy valaki  akadályozza, vagy ezzel "fenyegeti".

Aki veszi a fáradtságot és eredetiben is elolvassa, az itt csak kivonatolt, Népszabadság, cikket még jónéhány érdekességre bukkan. Egy jellemző "elszólásra" hívnám fel külön is az olvasók figyelmét.

Arról van szó, hogy az ezévi hurrikánok pusztítása valamivel kissebb volt a vártnál, illetve a "kelleténél" és ez "megzavarta" az olajpiacot, helyesebben a spekulált trendeket. [Abcúg Mindenható Atyaúristen!]

Most kanyarodjunk vissza a fentebb zárójelbe tett "majdnem" szóra. Az amerikai ringlispilen ugyanis nem mindenki űl rajta, ill. nem mindenki óhajt felszállni, sőt vannak akik éppenséggel lekivánkoznak.

Nem ül fenn Kína. E mammut-állam azonban szénhidrogénekben szegény, így nem szükséges, nem is érdemes, vele kekeckedni. Oroszországot majdnem "felültették" [a szó kettős értelmében] de a fránya kágébés beleköpött a levesbe. Oroszország viszont "így" potenciálisan a legveszélyesebb ellenfél, mondhatni, az első számú közellenség Amerika számára. Miért? Hosszú sora van ennek, így csupán néhány tényező említhető.

Dehát most nem ezekről a felháborító konstellációkról, hanem a "gyűrűzésről" van szó. A klasszikus és modern közgazdasági elméletek axiomatikus tétele, hogy a gazdasági folyamatokkal szemben az országhatárok virtualizálódnak és a "többnyire rontó" hatások ezeken akadályoztatás nélkül áthatolnak.

Hát persze! A farkasnak is könnyű volt behatolni az erdei kunyhóba, mert csak a beteg nagymama volt otthon. Olyan mese nincs, hogy az ordas egy vadőrnél kívánt volna vendégeskedni, lenyelve a házigazdát.

Itt és most nem téma, de többször emlegettem már az "őrült piktor" bizarr közgazdasági elméleteit. Csakhogy a III. Birodalom, fennállásának évtizede alatt, ezen elméletek realitását igazolta! Pl.: nincs infláció, ha a spekulánsok koncentrációs táborban vannak [voltak]. Ha bizonyos anyagi javak nem árúk, ezek szűkössége nem árfelhajtó tényező, ha a létfenntartást szolgáló elosztást az állam felügyeli, stb. stb.

Namármost, úgy kezd festeni a dolog - horribile dictu - hogy az orosz államhatárokon mégis csak meg törnek a hullámok. [A német államhatárokat is csak a légierődök és a harckocsik elsöprő mennysiségi fölénye tudta áttörni.] Ez azt jelenti, hogy amit Amerikában a bankokból, vállalalati, biztositási vagyon alapokból, stb. elsikkasztottak, "elbrókereztek", azt nem lehet pénzpiaci spekulációkkal az orosz olaj és földgázkincsből, ill. az orosz állampolgárok adórubeleiből az amerikai kasszákba visszapumpálni.

Amerika tehát nem a "gyűrűk ura" többé!

 Végezetül szólnom kell még egy politikai mikiegérről. Orbánról van szó, akár a birkák miniszterelnöke lesz, akár nem.

Tudjuk, nemrég Amerikában járt és visszatérte után hozzálátott, hogy Oroszország Európa-, sőt világ politikáját "felülvizsgálja". Ez Oroszország magyarországi nagykövetéből, nem is enyhe, undort váltott ki. Képzeljük el, mit mondana Putyin ha egyáltalán szóra méltatná ezt a törpét.

Orbán nyilatkozatait hallgatva, olvasgatva, mindjárt feltűnik az a furcsaság, hogy mennyire homályosan fejezi ki magát, mikor a saját portája előtt sepreget és mennyire konkrét mindaz, amit mostanában, a más portája előtt sepregetve, mond. Észlelhető nála egy bizonyos monotónia is - mintha betanult szöveget darálna. Dehát sajátja egyáltalán ez a szöveg?

Gondolkodtam, azután beugrott gyermekeim egyik kedvenc játékszere a "sipítós"  baba. [Nekem is volt ilyen, de arra már nem emlékszem...] Mint tudjuk, a baba teste elasztikus gumi, amelybe egy kis szelepecske - sípocska van beépítve. Ha a kisgyerek megnyomja, a kiáramló levegő furcsa sipító hangot ad. Persze Orbánt nem nyomkodják [feltünő lenne]. A sípot vélhetőleg távirányítják, vagy beépitett processzor hozza működésbe.

De, komolyra fogva a szót, mit jelenthet azámunkra Orbán hülyéskedése, ha miniszterelnök lesz. Barátságtalan "undorodó" Oroszországot jelent! Senki se' hülye, hogy ne lássa be, az oroszok is a maguk nagyhatalmi érdekeit követik. A kis országok sorsa a kiszolgáltatottság. A "régi" Amerikáról tudva tudjuk, hogy rossz ellenségnek, de mégrosszabb barátnak. Az új orosz cári birodalom arculatát még nem ismerjük. Könnyen meglehet, őket sem fogjuk majd szeretni. Ennek ellenére nem feledhetjük, hogy magyarország tranzitország, az átmenő nemhzetközi olajvezetékek tranzitországa is. Bármilyen "alternatív" vezetéket fűznek át testünkön, benne marad az orosz. Annak gazdájával pedig kénytelenek vagyunk jóba lenni. Nem szégyen ez! Kussol Nyugateurópa is.

Alkalmnazkodnunk kell, mert ahogy a kapitalizmusban nincs "ingyenebéd" olcsó olaj sincs. Ja és még valamit: az oroszok, nagyon finoman szólva, nem szeretik a zsidókat. Az orosz olajvezeték árnyékában erre is tekintettel kell lennünk.

2008.09.17

Sz. Gy.