Tudják, miket irsogál a Népszabadság firkásza? Hogyan parentálja a szeptemberi, októberi ill. novemberi sajnálatos eseményeket?

"Forradalmi kabaré."

 "...Bárkinek ... az inbecilliseknek (is) ... joga van ... szabadon gyülekezni ... hangosan tetszést, vagy nemtetszést nyilvánítani ... De ha már így alakult, akkor országimázsként ne az árpádsávokkal ékesitett megszentelt nemzeti hugyoldát mutogassuk az idetévedt notabilitásoknak."

"Maradandó károkat mégsem a kóros exhibicionizmussal megvert figurák forradalmi kabaréja, nem is a szervezett futballvilág tombolása, vagy a helyenként 'következetlen' ... rendőri intézkedések okoztak, hanem az a morális tapicskolás, amibe jeles értelmiségiek alámerültek."

"A nagyérdemű [közönség] Orbán Viktor túléléséről szóló zárójelenet szinpadi kellékeit és statisztériáját csodálhatta meg..."

Stb, stb.

Van ebben valami mélységesen lehangoló? Hát persze! Az, hogy a pennarágónak voltaképp igaza van!

Ami engem illet, már október tizenkettedikén bátorkodtam a következőket írni.

"Már korábban arra vetemedtem, hogy "nemzeti passiójátéknak" minősitettem a kossuth téri történéseket. Utóbb persze voltak kétségeim aziránt, nem hamarkodtam e el a dolgot. Nos nem..." [L. "Körhanta" c. kommentáromat.]

Aztán hallgattam, mert a bohócok csörgősipkái és, az eszelősök fakanalaival püfölt, lyukas lábasok által keltett zaj elnyomta volna az oroszlán bömbölését is. Amikor viszont a Papp Lajos által celebrált "utcai imádkozás" híre eljutott hozzám, se köpni, se nyelni nem tudtam a meglepetéstől.

Most hogy Európa csendes [újra csendes, mert elzúgtak "forradalmai"], talán ideje újra felvenni a fonalat és összeállitani egy nyersmérleget (?).

Miből lett a balhé?

Az öszödi Gyurcsány beszédtől? Ugyan! Az, hogy a komcsik hazudnak: evidencia. Evidenciák miatt pedig senki sem foglalja el a Királyi Televizió mocskos és rozzant épületét. Persze nem is foglalták el! A márciusi ifjak lefoglalták a nyomdagépeket, hogy a tizenkét pontot kinyomtassák. A szeptemberi drukkerek viszont megálltak a földszinten és kifosztották a büfét, illetve interneteztek. Egyáltalán nem leszek meglepve ha nyolcvan, vagy száz év múlva azt olvasom, hogy az egész heccet a titkosszolgálat szervezte, vagy leaglábbis "együtt játszott" vele.

Nem is volt tulajdonképp tizenkét pont. Ehelyett kitört a "petíciós háború", amit a "nemzeti" eszelősök vívtak - egymás ellen...

Mégis, megszámolta valaki az öldöklő küzdelemben letaposott tyúkszemeket? Hát persze hogy nem!

Azután a mikrofonokért és a szónoki emelvényekért vívott csaták! A mohamedá noknál egyszerre csak egy müezzin gajdolhat, illetve pofázhat. Bezzeg nálunk mindenki müezzinnek képzeli magát. De ha ez így van, karcsú minareteket kellett volna létesiteni a Kossuth téren, nem lacikonyhákat, sörsátrakat, illetve hugyoldát [ahogy a firkász írja].

Pohos Takács Andrást, aki menetrendszerü pontossággal mindig megjelenik, ha valami nemzeti balhét le kell keverni, a hívek lefújták lefütyülték a pódiumról.

A[z egyébként nem létező] Pajzs Szövetség elnöke Halász József mély illegalitásba vonult, hogy valami atombiztos bunkerből irányitsa a forradalmat.

Persze nála sokkal hülyébbek is szerephez jutottak a vérzivatarban, pl. Körösi Imre.

Nem én mondom, Körösi szócsöve a "Magyar Világ" írja [2006. 11.02].

"Talpra magyar hí a haza! ... November 2-án (!) tehát aki hazáját szereti, aki magyarnak érzi magát, akit még nem butitott el az agymosott globalista hatalom, jöjjön a Kossuth térre. Az ország minden településéről induljanak el. Hozzanak magukkal háromnapi hideg élelmet, és aki teheti, traktorral, autóval, motorral, biciklivel, vagy akár lovas kocsival, ha nincs más, gyalogosan, de induljon a magyarság fővárosába a Kossuth térre. Ne féljenek! Ez a hatalom már a végét járja. Ha erőt tudunk felmutatni, nincs az a rendőrség, nincs az az őrzővédő zsoldos csapat, amely felvenné velünk a harcot. Stb. stb."

A cikk olvastán nyomban megállapitottam, hogy engem alighanem elbutitott az agymosott globalista hatalom, mert ilyesmikre gondoltam.

Miért a másodiki lapban jelenik meg a másodikára szóló nemzeti behívó?

Ha a felajánlott opciók közül amellett döntök, hogy Debrecenből gyalog indulok Pestre és feszt' megyek, 5 km/h átlagsebesség mellett, kb. 44 órára lenne szükségem a 220 km. megtételéhez; de akkor még hugyozni sem állhatok meg. Ha a Körösiék által előirt háromnapi elemózsiát megdézsmálom útközben, már csak egy napra való marad, mire megérkezem a nemzeti harcmezőre. Arra még esetleg lesz erőm, hogy a nemzeti hugyoldában leengedjem a fáradt vizet, de milyen erőt tudok ekkor már felmutatni a zsoldosokkal szemben?

Aztán eszembe jutott, hogy hol fogok én aludni a harcok szünetében? Ha a szabad ég alatt kell éjszakáznom, sokkal hamarabb megfagyok mint egy hivatásos hajlékta lan, mert néha tisztálkodni szoktam, így nem véd az a vastag kosz, ami az ilyen táborozáshoz szükségeltetik.

A felhívás kapcsán arra is gondoltam, hogy már megint a főszerkesztő: Rozgics Mari delirizál, de nem. A Népszabadság ugyancsak a november másodiki számában jelent meg Körösi eszmefuttatása [idézve a 'Polgárok és Polgármesterek Szövetsége' Honlapjáról], miszerint.

"Tűzbe borul az ország és a lángokban a hatalmat bitorlók megsemmisülnek."

A Népszabadság nem kommentálja Körösit. Voltaképp nem is lehet. Az mindenesetre kiderül, hogy miért kellett volna Pestre kutyagolnom. De akkor miért nem írták, hogy kovakövet, taplót és csóvát is vigyek magammal? Vagy azt, hogy ha nem hozott anyagból kell gyujtogatnom, a kellékeket hol vételezhetem fel?

Így aztán a, logisztikai szempontból is kétséges, hadbavonulásról fájó szivvel le kellett mondanom.

Dehát nem Körösi játszotta a leghülyébb szerepet ebben az egész heccben, hanem Orbán!

2006.10.04-i kommentáromban arra vetemedtem, hogy "diagnózist" készitsek elmeállapotáról. Ezt írtam.

"Az efajta egyszerüsités azért nem volna helyes, mert a valóság - sejtésem szerint - még egyszerübb: Orbán beteg! Ennek szimptómái egy idő óta fokozódó bizonyos sággal ismerhetők fel."  [A kötnivaló és a kötözni való.]

Tudtam már akkor is, amikor ezt leirtam, hogy vetőkártya, vagy kristálygömb nélkül, átkozottul könnyű elszúrni az ilyesmit. A képzelt beteg, normális viselkedésével, leleplezheti megszégyenitheti a magamfajta sarlatánt. De most így - utólag - gondolkodjunk el azon, hogy normális e az aki

1. Felszólitja az [úgy - ahogy] megválasztott kormányfőt, hogy önszántából takarodjon.
    
2. Erre határidőt szab, amit egy, a perceket is számláló, digitális óra mér. Ilyesmiket a thrillerekben látunk a pokolgépek kijelzőin, de azok robbannak, amikor lejár az idő; hacsak a főhős az utolsó másodpercben ki nem húzza a megfelelő vezetéket. Itt nem volt ilyen hős. Egyszerűen az óra sehová, semmihez nem volt bekötve...
   
   
3. A robbanás zaját helyettesitő fülsiketítő csöndben egy újabb egetverő baromságot eszelt ki. Ha a hamukás miniszterelnök be meri tenni a lábát az országgyülési ülésterembe, ők kivonulnak. Orbán, az ezt megelőző választási ciklusban, már megtette, hogy egyénileg bojkottálta a Parlamentet. Valami kilencszáz (?) ülésről maradt távol [hiánytalanul felvéve közben képviselői járandóságait és juttatásait]. Most viszont, ez a notórius lógó, az egész frakciót beleviszi ebbe a hülyeségbe. Így olyan "ellenzéket" sikerült létrehoznia, amely a miniszterelnök jelenlétében, nem ellenkezik...
   
   
4. Azután naggyűlést tervez, illetve szervez. De nem tartja meg, mert gyávaságában bedől a legócskább titkosszolgálati trükknek: merénylet készül. Így hát bombariadót rendel el.
   
   
5. Most a népszavazás van soron. Erről csak annyi tudható biztosan, jóelőre, hogy kurva sokba fog kerülni.
   
   
6. Debreceni Józsefet nagyon nem kedvelem. Egy cikke tetszett eddig, amit Árpi bácsiról írt: "A király meztelen" cimmel. Akkor igaza volt. Most Orbánról ír. A cím: "A király esztelen" [ÉS 2006.10.21.] Ezuttal is igaza van abban, hogy Orbánnál elmentek otthonról. Viszont azt is írja, hogy "a magyar jobboldal vezére kilépett a keretek közül. Nemcsak a parlamenti normák közül, nemcsak a jogállami normák közül, hanem a realitás és a racionalitás normái közül is."
   
   Dehát Orbán sohasem volt semmiféle keretek között. Totális gátlástalansága és amoralitása már a tojásban kifejlődött. Ezt minden róla szóló tárgyilagos írás igazolja. Nála még az sem érzékelhető teljes bizonyossággal, hogy tulajdonképp lejött e a falvédőről vagy sem.
   
   
7. Egy viszont bizonyos: Orbán betartja és csahosaival is betartatja, amire ebtartó gazdái beidomitották. Csurkát se' sokra tartom. Kétségtelen azonban, hogy amióta elszarta a kalapácsnyelet, néha fején találja a szöget [már mint vigjátékíró...]
   Megrója a Fideszt, mert nem "mert irányt adni a forradalomnak". Ez marhaság, mert nem is akart. Nem volt rá felhatalmazása. [Magyar Fórum 2006.10.19].
   Az viszont jó meglátás, hogy "de furcsa farkasok ezek! Valaki megtanitotta ezeket kacsingatni. Vicsorognak, vonítanak, aztán egyszer csak egymásra kacsintanak és elröhögik magukat." [Magyar Fórum 2006.10.26].
   Telitalálat viszonta következő megállapitása. "A rendszert kell leváltani. Nem a Gyurcsány-kormányt ... hanem az Orbán Gyurcsány rendszert." [Ugyanott.]
   
   
8. Persze forradalom, vagy akárcsak lázadás egyáltalán nem volt szeptember ben, októberben, ill. idáig novemberben. Úgy tűnik békés fehér karácsonyunk lesz.

Forradalmat csak a bátrak csinálhattak volna, ha elegen vannak. 

"Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek"

írja Ady a "Tűz csiholója" című szép versében. Dehát ő sem csiholt tüzet. Elhervadt a telivér Léda karjai, vagy inkább lábai között.

'56 értelmisége, beleértve a zsidó értelmiséget is, sokkal bátrabb volt mint a jelenkor "nemzeti karizmatikusai". Gondoljunk csak Angyal Istvánra, de akár Déry Tiborra, vagy másokra. Még a vén gonoszt: Lukács Györgyöt se' hagyhatom ki. Ő volt az aki 1919-ben, müvelődésügyi népbiztosként egyedül megőrizve hidegvérét, a lázadó "ellenforradalmárok" hatalmába keritett dunai monitorokra tüzet vezényelt. Nem tojt be kifejezetten Szerov és Kádár pribékjeitől sem.

Óh! Hogy elkalandozott a fantáziám.

A "karizmatikusokról" akarok inkább beszélni, a makoveczekről, meloccokról, tőkésekről, stb. Szánalmas szereplésük a "forrada lomban" közismert. Nem is csoda, hisz aki jobbára állami megrendelésekből, vagy egyéb juttatásokból vajazza kalácsát, vagy issza miseborát, lojális marad "a rendszerhez", amelynek ugyanolyan alkotója Orbán, mint Gyurcsány. Egy kézcsókos nyanya lehet őszinte [azaz kritikátlan] Orbán-imádó, de egy karizmatikusnak tudni kell hogy kettejük között nem lehet disztingválni.

Róluk valahogy az egyszeri cigány jut eszembe, aki nem birta mind megenni a lopott szilvát. Kiborította hát az inge aljából az árokba és lehugyozta, hogy másnak se legyen rá gusztusa. Ám később megéhezett a more, visszament és válogatni kezdett. Ez se pisis, ez se... A végén megette az egészet.]

Ha valaki olyan sokáig tanult marxizmust mint jómagam, ismeri Hegel dialektikáját [amit ugyebár Marx állított fejétől a talpára] az tudja és természetesnek tekinti, hogy a dolgok a bennük kifejlődő önellentmondás folytán önmaguk ellentétévé fajulhatnak.

Így lehet ez a glóriával [karizmával] is, amely elszállong a kiválóságok feje fölül és összesűrüsödve púppá válhat a Nemzet hátán. Szimpatikus zsidó elitünk, az a mindössze néhány ember - a "véleményformálók", nem győzik hangoztatni az "európai szalonképesség" kiemelkedő fontosságát. [Egyikük, a könnyűdrogos Konrád, épp most írt egy cikket a pénz uralmáról. Rövidesen méltatni fogom...] Nos e szalonképesség kellékei a dísz-gójok is. Tudjuk, a szovjet és a magyar népbiztosok tanácsaiban se' volt mindenki zsidó...

A "magasan kvalifikált", rendszerhű értelmiség, a "demokratikus"rendszert hitelesitő pecsét szerepét tölti be. Nem helyettesithető szem tehát, a láncban.

A díszes galériának egy oszlopa előtt állok töprengve. Papp Lajosról van szó. Személyi tisztességét nincs okom - jogom kétségbe vonni. Nem eltartottja a rendszernek. Mégis, imába roskad, amikor a Gyurcsány pribékek 'csetkelik' az embereket. Nem mondom, fennkölt, ha valaki vallásos, de ilyen emberből is sokféle van. Nekem inkább Cromwell imponál, akinek - ha igaz - az volt a felfogása: "bizzál Istenben, egyúttal tartsd szárazon a puskaport."

Nos, a lezajlott forradalom-imitáció a "radikális" nemzeti jobboldal teljes lebőgését eredményezte. Az istenadta népre pedig kettőzött dühvel veti rá magát a zsidó bolsevizmus. Sajnos nem leltem annak a szomorú vénasszonynak a plakátját aki/ami miatt a "negativ kampányoló" Orbán elbukta a választásokat. De ez a tél és a következők a didergő, rettegő öregek, betegek és szegények évadjai lesznek. A tömeges elszegényedés, a pénzügyi csőd a legreménytelenebb "vállalkozási formát" a magyar családot fenyegeti immár.

Ha akárcsak egy nyugdíjas fütetlen lakásában megfagy, ezért életével kell lakolnia annak is aki nem megölte, "csak meghalatta".  Ebben a helyzetben állnak talpra a bátrak és ... indulnak, a puskaporért.

Verebes, Friderikusz, Havas! Viccesnek vélitek a szitut? Nos olvassátok a Népszabadságot és vigyázó szemeteket Londonra, a MI-5 jelentésére vessétek.

Már íródik a ti sorsotok is. Ha nem éritek meg a számadást - ott lesznek, jók lesznek utódaitok is. A Világot a Talio elve uralja el! Szemet szemért, fogat fogért. Életet életért.

A talmudisták szájából most igazán viccesnek hangzik: "ne gyűlölködjetek"! Dehát Prófétátok Herzl Tivadar megmondta, leirta: a keresztények mind (!) antiszemiták. Tévedett volna? [A következőkben vele foglalkozom majd.]

2006.11.11

Sz. Gy.