Mottó:
"Költő,
hazudj - csak rajt' ne kapjanak!"
Mószerkapitány regényes története.
Gárda bajok.
A kázus: rejtélyes idegenek húszmilliót ajánlottak egy gárdakapitánynak, ha felhagy a Magyar Gárda szolgálatával.
A Borsod megyei Gárda kapitány döbbenetes története
2008-09-29 22:44
barikád.hu 
A napokban - még az új Gárda főkapitány megválasztása előtt - megyénk egyik
településén járva (B.A.Z.megye), éppen a boltban vásároltam és odalépett hozzám
egy fiatalember.
- Ne haragudjon,
tudnánk pár szót váltani?
Kicsit csodálkoztam,
de mondtam: persze, csak fizetek.
- Rendben, a kocsinál megvárom. - mondta és kiment.
Mire kiértem, erős szél volt, javasolta, üljünk be a kocsiba. Gondoltam, vagy
biztosítási ügynök, vagy valami hasonló. Szép autó volt, egy új, sötétmetál
Passat.
Beültünk az autóba, a kormánynál ült egy 50-es férfi bőrkabátban. Rögtön a
lényegre tért:
- Zsolt, bizonyos érdekcsoportokat zavarja az ön szabadidős
tevékenysége!
Most én döbbentem meg, nem értettem miről van szó.
Ekkor megismételte előbbi mondatát.
- A Gárdáról és a Jobbikról beszélünk? - kérdeztem.
- Látod, értjük egymást! - innen tegeződés volt.
- Hallgass ránk! - mondta 'nagyon tört magyarsággal' az idősebb.
- Te fiatal ember vagy, - mondta a fiatalabb - el tudnád a
szabadidődet kellemesebben is tölteni, ezt az érdekcsoport honorálná.
- Milyen érdekcsoport? - kérdeztem.
- Az lényegtelen. -
mondja a fiatal.
- De lényeges! - válaszoltam.
- Hidd el, nem fontos. A fontos az, hogy szabadidődet megtámogatnánk,
mondjuk 20 millió forinttal, és ezért nem kell tenned semmit, éppen ez a
kérésünk: SEMMIT ÉS SEHOL.
- Nem vagyok nagyigényű ember. - mondtam.
- Van házam, kocsim és becsületem, így ez engem nem érdekel.
- Gondolkozz rajta, még beszélünk - mondta a fiatal és ezzel jelezte:
a beszélgetésnek vége.
Kiszálltam a kocsiból és azt sem tudtam, hol vagyok. A 'rendszámot is
elfelejtettem megnézni', amikor elmentek, de így utólag visszagondolva, semmire
sem mentem volna vele.
Néhány nap távlatából és "rengeteg gondolkodás" után, csak két megjegyzés:
1. Ki lehetett az a bizonyos érdekcsoport? - Én már sejtem.
2. Mennyire valószínű az, hogy csak engem próbáltak megkörnyékezni? Teljesen
kizártnak tartom. De "mi lehet az oka, hogy sorstársaim hallgatnak? A válasz: az
üzlet megköttetett!"
Egyed Zsolt
Magyar Gárda
B.A.Z. megyei kapitány
barikád.hu
A
nagy
pszichoanalitikus Freud kimutatta, hogy az elszólásoknak
az egyén lelkiállapotának elemzésénél
fontos jelentéstartalmuk van. A gondolatközlés minden műfajában
megengedett az elszólás, kivéve a hazudozást, mert
ott katasztrofális következményei lehetnek. Meggyőződésem,
ha Freud ismerhette volna Vona Gábort, "Pszichoanalízisébe"
beiktatott volna egy rá illő passzust.
A
fenti történet több szempontból sem stimmel.
A
"szövegkönyv" nyelvezete primitív. Szerzője
szellemi szinvonalához illik , de a 'megkörnyékezők' szájába
adott mondatok nem illeszthetők az európai kultúrkörbe...
Komolyabb
kétség a tartalomhoz, pontosabban az ajánlat összegéhez
fűzhető. Mit olyat tudhat egy B.A.Z. megyei kapitány nem-csinálni,
amely valakiknek húszmilliót ér?
De a mószerolás
nem ebből következik, hanem Mószerkapitány konklúziójából,
amely a 'rengeteg gondolkodás után' írt megjegyzés
2.) pontjában olvasható. "...mi lehet az oka, hogy sorstársaim hallgatnak? A válasz: az
üzlet megköttetett!" Ez
nem kevesebbet jelent, mint annak állítását, hogy
a "hallgató sorstársakat", azaz a a többi
megyei, ill. a budapesti, kapitányt sikeresen megvesztegették,
ezért azok cinkos módon hallgatnak. Ebből az a stupid feltételezés
is kitüremlik, hogy a többieket korábban (!?) vesztegették
meg, tehát mire, utoljára (!?) őrá is sor került, a
többiek már beleestek (?) a cinkos hallgatás bűnébe.
Rejtély, hogy mer a kapitány úr olyan
feltételezést megkockáztatni, hogy kapitánytársai
"sorstársai" lettek? Mindenki egyforma hülye
és gyegejellemű a kapitányi karban? Vagy legalább annak
látszik? Az ilyen megvesztegetéses "kiszervezés"
alapszabálya, hogy előzetesen felmérik, kit lehet, kivel lehet,
mit lehet? Ebből a szempontbó
Egyed Zsolt históriája nem lehet egyedi?
Most egy
kis számvetés. Ha minden megyében és Budapesten
is van egy - egy kapitány, az húsz kapitány. Ezeket
fejenként húszmillióval szorozva négyszázmillió,
azaz csaknem félmilliárd forint a vesztegetési pénz.
Tekintélyes summa, de mint "célberuházás"
egy kalap szart se' ér. Ha egy, vagy több, kapitányt "passziválnak"
is, a gárda afelől még masírozhat a cigánysújtotta
településeken, ültethet fákat,stb.
Bevallom, először csak átfutottam az írást. Amikor módszeres újraolvasásába fogtam, már a gépkocsiba szállásnál járva, eszembe jutott semmi baj, egy megyei gárdakapitánynak biztos volt annyi esze, hogy a rejtélyes gépkocsi rendszámát feljegyezze. Nem volt! Csak annyi esze van, hogy megjegyezze "így utólag visszagondolva, semmire sem mentem volna vele." Hát ezt meg honnan veszi a kapitány úr? Kriminalisztikai ismeretekkel is rendelkezik talán?
A [mocskos] pamfletnek azért van informatív értéke, nem is kevés! Látlelet [kórrajz] Vona Gábor és a gárdakapitányok, Vona Gábor és a Magyar Gárda viszonyáról. Gondoljunk csak bele, a mivel sem valószínűsitett aljas gyanúsítgatás a Jobbik "Hivatalos Közlönyében" jelenik meg, "szerkesztőségi" kommentár nélkűl.
És ezek után Vona hogy áll a megrágalmazott kapitányok elé? Mit mond nekik és azok mit fognak neki válaszolni, és kiért - miért fognak "hadbaszállni"?
A
gárdának nem kivánok semmi rosszat, mert biztos vagyok
benne, hogy döntő többségük becsületes ember, lelkes
hazafi,
Ami azonban Vonát és Morvait illeti: e furcsa párnak
erkölcsileg és politikailag - "annyi"! Ebből nem
lesz képviselői mandátum sem Pestre, sem külföldre.
Fogadjunk!
2008.09.30
Sz. Gy.