Pokoli hellyé vált New Orleans

A kommentárhoz elősorban az [origo] szolgáltatja az alapanyagot. A cimszó alatt nem egy motoralkatrész értendő, hanem az az ördögi mechanizmus, amely minden világeseményhez "olajkrizist" kapcsolva, kiszipolyozza a Föld országait. Ami pedig az alcimben jelölt "vizsgázást" illeti, arról lesz szó, milyen kórt jeleznek az amerikai társadalom gondosan leplezett gennyedő sebei. Kommentárjaimat ezúttal a sorok közé fűzöm. A felhasznált cikkeket kivonatosan közlöm.

A víz és a káosz vette át az uralmat New Orleansban, amelyet hétfőn az USA történetének egyik legnagyobb természeti katasztrófája sújtott.

Az USA és a világ máig egyik legnagyobb kikötővárosa a XIX. század folyamán szépen gyarapodott, nem kismértékben a rabszolga-kereskedelemnek köszönhetően...

A város a XX. század utolsó negyedében vált az Egyesült Államok egyik legkedveltebb turisztikai célpontjává. Az ide látogatókat mágnesként vonzza New Orleans gazdag kulturális öröksége ... világhíres Bourbon Street pezsgő éjszakai élete, a jellegzetes ételek, a zene, a színes utcabálok, felvonulások.

New Orleans jellegzetessége a rézfúvós temetések hagyománya, amikor a holtat és az őt kísérőket lassú gyászhimnuszokat játszó zenekar vezeti fel utolsó útján a temetőbe, majd a temetés után a visszaúton ugyanez a társaság forró jazzt játszik a gyászolóknak.

New Orleanst gyakran emlegetik "Nagy Lazaként" is [Big Easy] a hírhedt éjszakai élet és a népszerű karneválok, felvonulások után, amelyek szezonja egészen a nagyböjt idejéig tart, és amelyeket a nagyböjt előtti utolsó felvonulásról csak Mardi Grasnak [dagadt kedd] hívnak. A karneváli szezon vízkeresztkor, január 6-án kezdődik a Krewe du Vieux-val. A gyalogos menetben a szatirikus, gyakran trágár jelmezekbe öltözött résztvevők mellett a város legnevesebb rezesbandái is ott gyalogolnak.

A város nem hivatalos, de úton-útfélen emlegetett mottója: "Laissez les bons temps rouler" - "Let the good times roll" - "Induljon a banzáj!".

Most azonban senkinek nincs kedve mulatozni a városban. A francia negyedet víz öntötte el, a karneválozók elmenekültek vagy az utcákon fosztogatnak, a lovas rendőrök pedig igyekeznek rendet tartani és menteni az embereket.

A város java a Mexikói-öböl, a tőle északra fekvő nálánál kétszer nagyobb terüle
tű Pontchartrain-tó, de még a Mississippi folyó vízszintjénél is alacsonyabban fekszik, egy tál alakú mélyedésben, melynek peremét a kevés természetes magaslat és a várost védő gátrendszer adják.

Az alacsony fekvés abból fakad, hogy csak a városmag épült alapításakor magaslatra, de az is csak épphogy a Mississippi szintje fölé. A város a csatornákkal és szivattyúkkal lecsapolt környező mocsarak kárára terjeszkedett, a talajvíz állandó szivattyúzásával ráadásul a terület még mélyebbre süllyedt. Ez odáig ment, hogy jelenleg a Mississippi szintje egy-egy áradáskor több mint három méterrel emelkedik a város legmélyebb területei fölé.

A települést a javarészt az 1910-es években épült és egy 1927-es pusztító áradást követően megerősített gátak védik a víztől. A védőműveket úgy tervezték, hogy egy erős, 3-as kategóriájú hurrikánnak ellenálljanak, így az egy generáció óta nem tapasztalt, ötös erősségű Katrina érkezésének hírére nem volt más választás, mint a város kiürítése.

Amennyire a város védelméhez hozzájárultak a gátak, annyira hozzájárultak katasztrófájához is - írja a BBC News. A kiterjedt árvízvédelmi munkálatok és a világ egyik legnagyobb kikötőjének bővítése a felismerhetetlenségig megváltoztatták a Mississippi-delta mocsárvidékét. A gátak közé szorított, az USA szinte egész keleti felének vizeit levezető Mississippi gyakorlatilag a város fölött folyik. A partvidék természetes élővilága pedig pusztulófélben van, mivel a folyamszabályozás miatt elmaradó áradások nem hoznak tápláló iszapot a területre.

A burjánzó parti mocsárvidék nagyságrendekkel jobban képes elviselni és elnyelni egy hurrikán erejét, mint a szépen kiépített parti sétányok, az amerikai földtani felügyelet szerint a mocsárvidék "természetes ütközőt" jelent a hurrikánok esetére. Az erózió miatt a Katrina által hozott esők nem a mocsarat tépázták meg, hanem megtöltötték a New Orleans feletti Pontchartrain-tavat.

A gátakon keletkezett réseken beömlő víz megtöltötte a várost, de hiába csökkent a tó és a Mississippi vízszintje, a többségében épen maradt gátak megakadályozzák, hogy a víz a városból is lefolyjon. Szivattyúkkal pedig hónapokba is beletelik, amíg víztelenítik New Orleanst.

Állitólag Mao, a Nagy Kormányos, uralkodása alatt Kinában több vizszabályozó létesitmény épült, mint Kina négyezeréves történelme során. Kinának nincs olaja. Vennie kell. Másfélmilliárdnyi lakosából méfsem éheznek, nyomorognak annyian, mint egy középnagyságú amerikai államban. Hogy van ez?

2005. szeptember 2., péntek, 12:21 [origo]

NOL • Népszabadság Online • 2005. szeptember 2.

Előre láthatók voltak a Katrina hurrikán végzetes következményei, amelyek most az Egyesült Államok déli részét sújtják - állítja egy német katasztrófakutató.

Minden természeti csapás után elhangzik, hogy ilyen formában nem volt előre jelezhető. "Természetesen ez mind badarság" - mondta a kieli egyetem katasztrófa-kutatóintézetének vezetője pénteken az NDR Info-rádiónak. Ezzel csak a felelősséget próbálják áthárítani a múltbeli mulasztások miatt.

"Ez az Egyesült Államok egyik 'legszegényebb' vidéke. Itt él a legtöbb írástudatlan és munkanélküli. A töltések és a gátak az egész területen évtizedek óta elhanyagolt állapotban vannak, az ipar lepusztult, és már nem felel meg a legkorszerűbb követelményeknek" - vázolta a helyzetet Wolf Dombrowsky. "A problémák most mind összeadódtak, és ezt jobban lehetett volna tudni, és kellett is volna tudni".

Kivéve azokat, akik "banzájozhattak", amig vizes nem lett az alsóneműjük.

A háttér ismeretében a fosztogatások is megmagyarázhatók. Sajnos hivatalos helyeken nem tesznek különbséget a bűnözés és ama tény között, hogy egyszerűen el kell venni élelmiszert vagy ruházatot a túléléshez. "Egyenesen elszomorító, hogy ott a társadalom legszegényebb embereire még lövetnek is".

Természetesen nem erről van szó. A bűnözés a társadalom fölé kerekedett. A fosztogatás a jól szervezett bünbandáknak a rendkivűli alkalomhoz igazitott akciója. A magyar közönség szerfölött sok thrillerben gyönyörködhetett már. Több ilyen film témája az amerikai közállapotok ábrázolása egy képzeletbeli atomháború után. A felfegyverzett, gyilkos bandák állandó kellékei minden ilyen "műnek".

Egy New Orleansban készithető riport a leghorrorisztikusabb kép, ill. hanganyagot szolgáltathatna egy olyan doku-trillerhez, amely lepipálná a
"műfaj" ócska agyalmányait.

Az áldozatokat segítők tehetetlenek. Az amerikai katasztrófa-elhárítás nagyon jól szervezett, felszerelt és kiképzett. "A terület azonban olyan hatalmas kiterjedésű, és a természeti csapástól független, már említett nehézségekkel terhelt, hogy egy sokkalta nagyobb katasztrófavédelem sem lett volna semmi esélye" - jelentette ki a német szakértő.

Dombrowsky elhárította ugyan, hogy a mostani amerikai helyzetet Németországra vetítse, de úgy vélekedett: a német "társadalom szociális szempontból még egészséges. Az emberek itt egészen másképp fejeznék ki szolidaritásukat, és minden tőlük telhetőt megpróbálnának". Másrészről: "ilyen helyzet itt még soha nem állt elő. Ehhez képest az Elba-áradás semmiség".

Érdekes, a Székelyföldet pusztitó áradás idején nem kellett fosztogatókra, gyilkosokra és nemi erőszaktevőkre lövöldözni. [Mert nem az éhezők létfenntartási akcióiról, hanem az erőszak tobzódásáról van szó!] De hátrébb megyek az időben. Nem volt szükség ilyesmire '56-ban sem. A "felszabadulást" Hajdúböszörményben éltem meg. Ott a 2. Ukrán Front katonái viselkedtek úgy mint egyes new orleansi "polgárok". Csakhogy ezek kétezer kilométerről jöttek és bőven volt idejük elállatiasodni. De honnan kerűlt elő ez a sok állat a tornádó nyomán? Megmondom: az amerikai társadalom rothadt zsigereiből.

Ebben az újkeletű "amerikai tragédiából" hátborzongató következtetések adódnak.

Mi lesz, ha pl. egy terrorakció nyomán nagy területeket érintő katasztrófa- helyzet alakúl ki? Hát egyszerűen az történik majd, hogy a társadalom kettéhasad: gyilkosokra és áldozatokra.

Senki sem hinné, hogy ennek a "vasba öltözött" államszörnynek a belső szövete milyen gyenge.

Pénteken robbanások döreje hallatszott New Orleansban. Az elöntött város utcáin garázdálkodók már a mentőegységekre és a kórházakra is rátámadnak. Egyre több ember jön elő eddigi menedékéből, hogy biztonságosabb helyre jusson, de nincs elég busz a városban rekedtek elszállítására. A városi sportcsarnoknál az emberek szemét, ürülék, és holttestek kupacai között várják a megmentést. A rendre ügyelő katonák engedélyt kaptak, hogy tüzet nyissanak a fosztogatókra. A károk elérhetik a 100 milliárd dollárt.

A városban anarchiába süllyedt a mentés és az evakuálás. A fékevesztett tömeg üzleteket fosztogat, nőket erőszakol meg, banditák autókat rabolnak, az utcákon holtestek hevernek, és már a mentést végző helikopterekre és rendfenntartókra is tüzet nyitottak fegyveres randalírozók. Egy kórháznak például le kellett állítani a kitelepítését, mivel heves tűz alá vették. A hatóságok arra szólítottak fel több tévés forgatócsoportot, így a CNN-t is, hogy ne merészkedjenek a városba, mert nem tudják garantálni biztonságukat.

A városban nemzeti gárdisták járőröznek, közöttük Irakból visszatért amerikai katonák. A háromszáz katona töltött géppisztolyokkal járőrözik az elemi csapás sújtotta városban, és engedélyt kapott, hogy tüzet nyisson a tragédiát kihasználó fosztogatókra - jelentette be csütörtök este Kathleen Blanco, az Egyesült Államok Louisiana államának kormányzója. A hatóságok egy ideiglenes fogdát is felállítottak. Michael Chertoff belbiztonsági miniszter csütörtökön bejelentette, hogy 1400 nemzeti gárdistát vezényelnek New Orleansba a már ott levő 2800 fő megerősítésére. A rendőrség ugyanakkor nagy gondban van, mivel a munkatársak 20 százaléka nem jelentkezett szolgálatra.

A kiéhezett, elgyötört, elszállításra váró túlélők körében a sajtóbeszámolók szerint egyre erősebb a düh a segítség késlekedése miatt. Volt, hogy egy élelmiszert és vizet hozó katonai helikopter az előretóduló tömeg miatt egyszerűen nem tudott leszállni, így három méteres magasságból dobták le a rakományt. A CNN túlélőkre hivatkozva azt jelentette, hogy a csónakos mentőcsapatok tevékenységét biztonsági okokból leállították, amit ugyanakkor a szövetségi katasztrófa-elhárítás tagadott.

Ray Nagin polgármester kétségbeesett segélykiáltásnak nevezte a CNN televíziónak adott nyilatkozatát, amelyben közölte, hogy Luisiana Superdome-ban elfogyott a víz is és az élelem is, és nincs elég busz, hogy az embereket el tudják vinni a városból. A katasztrófavédelem iskolabuszokat irányít egész Louisianából New Orleansba, hogy el tudják szállítani az embereket.

A Superdome-ban 20 ezer ember volt, amikor az evakuálás megkezdődött, helyi idő szerint csütörtök délutánra azonban 30 ezerre emelkedett a számuk: sokan ide tartanak a város más részeiből abban a reményben, hogy onnan lehet a leghamarabb kijutni New Orleansból. Az ott lévő emberek szemét, ürülék és holttestek kupacai között várják a megmentést - írja a CNN.

Az evakuált emberek első csoportjai ugyanakkor már megérkeztek az 560 kilométerre levő texasi Houstonba, ahol az Astrodome fedett baseball-arénában 25 ezer ember fogadására készültek fel. Az érkezők lezuhanyozhatnak, meleg ételt kapnak és lepihenhetnek a légkondicionált sportcsarnokban.

Először jött a vízözön, azután a pokol. "Mindenemet elvesztettem" - mondja Norma Blanco Johnson, aki lányával és kis unokájával várakozik a buszra, amely elviszi a Superdome stadionból, messze a New Orleans-i káoszból. Három fiának nyoma veszett, házát és vagyonát elnyelte a hatalmas víztömeg. Johnson a puszta életét mentette és a Superdome stadionban keresett menedéket. Négy napon át bírta ki a sportcsarnokban, a Katrina hurrikán húszezer másik áldozatával összezsúfolódva. Élelem és ivóvíz alig volt, a hőség növekedtével egyre erősödött az illemhelyekről áradó
bűz. Mindez talán még elviselhető lett volna, ha nem terrorizálják fegyveres bandák a szinte fogolyként élő embereket háborítatlanul, anélkül, hogy a szemmel láthatóan végsőkig túlterhelt biztonsági erők közbeléptek volna.

Amikor a nemzeti gárdisták és a rendőrök végre megérkeztek, hogy megkezdjék a kétségbeesett emberek biztonságosabb településekre szállítását, a nyomor képe tárult szemük elé. Néhányan láthatóan teljesen legyengült állapotban sírni kezdtek, mások erőtlenül feküdtek a nyirkos földön. Ismét mások szabad folyást engedtek dühüknek az elviselhetetlen állapotok, a szenny és az erőszak miatt; hangosan szidták a hatóságokat tehetetlenségük miatt. Akinek még maradt ereje, a Superdome kijáratánál lévő fémkerítéshez nyomakodott abban a reményben, hogy megkaparinthat egy helyet a következő buszon.

"Helyet!" - kiáltja a biztonsági erők egy tagja, és utat tör magának a várakozó tömegben. Karjában visz egy nőt - a sokak egyikét, aki a kiszáradástól és kimerültségtől összeesett. "Betegek, nők és gyermekek először!" - hangzik az evakuálás jelszava. Segítő kezek tartanak magasba gyerekeket és kutyákat, hogy a tömeg ne nyomja agyon őket. A csecsemőket előreadogatják a mentőegységekhez, hogy az apróságokat itassák meg először. Egy leválasztott területen orvosok részesítik elsősegélyben a legsürgősebb eseteket, mielőtt a klimatizált autóbuszokra vinnék a betegeket.

Az éjszakák voltak a legrosszabbak - mondja Baron Duncan borzongva. A tökéletes sötétség, a perzselő forróság, a bűz. "Úgy bántak velünk, mint az állatokkal". A 42 éves férfi nem titkolja, hogy halálfélelmet érzett, amikor lövéseket hallott. Állítása szerint két gyermeket meg is erőszakoltak.

Egy rendőr megerősíti a híreszteléseket. "Embereket erőszakoltak és gyilkoltak meg. Jó néhányszor zavargás tört ki" - közli a férfi, aki saját bevallása szerint 13 éve szolgál a New Orleans-i rendőrségen, és neve elhallgatását kérte. Hivatalos részről mindamellett ragaszkodnak ahhoz, hogy nemi erőszakról nem tudnak, bár nem tartják kizártnak, hogy ilyen esetek előfordulhattak. "Ahol összegyűl 20 ezer ember, megtörténik sok esztelen dolog" - mondja.

A katasztrofális szálláskörülmények miatt a hajléktalanok egyre nagyobb felháborodással beszélnek a hatóságokról. Dollármilliókat akart költeni az önkormányzat egy új stadionra - mondja Audrey Jordan, "de a tetőt még egyszer sem sikerült megerősíteni". Egy férfi, aki már nem tudta elviselni az állapotokat, egy mellvédről a halálba ugrott - meséli.

Még a rendőrtisztségviselő is súlyos szemrehányásokkal illeti a hatóságokat. "A város már régóta tudta, hogy valami történni fog, de (vezetői) semmilyen előkészületet nem tettek" - állítja. "Nem lehetsz ilyen sokáig bezárva anélkül, hogy meg ne bolondulj. Az embereket úgy tartották itt, mint egy börtönben". A rajtuk lévő ruhán kívül semmi egyebük nem maradt, a rettenetes megrázkódtatásokat átélt emberek mégis csak egyetlen dolgot akarnak: kijutni a stadionból.

A sokak által emlegetett újabb nagy olajválság ugyan várhatóan nem a közeli
jövőben következik be, de a szakértők és a tudósok többsége biztos benne, hogy az olajkészletek csökkenése és a termelési kapacitás jelentős bővíthetőségének hiánya hosszú távon tartósan magas olajárakat eredményez. Szakértők szerint attól még nem kell tartanunk, hogy néhány éven belül leállhatnak az olajkutak, de nem árt, ha rövidesen egyéb energiahordozók után nézünk.

A kőolajtermelő országok szervezete, az OPEC június elején úgy döntött, hogy tíz kvótakötelezett tagja július elsejétől napi kétmillió, augusztus elsejétől pedig további napi 500 ezer hordóval növeli a kitermelést. A jelenlegi termelési kvóta napi 23,5 millió hordó, ami a döntés értelmében július 1-jétől 25,5 millió hordóra
nő.

Az OPEC tagországok közül a legnagyobb bizonyítható tartalékokkal rendelkező Szaúd-Arábia napi termelése így 9,1 millió hordó lesz, az Egyesült Arab Emírségek pedig közölte, hogy az OPEC termelésnövelésétől függetlenül az eddigieken felül napi egymillió hordóval növeli a termelést.

A kvótaemelésről hozott döntés után mindkét fő referenciatípus - az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate könnyűolajfajták - hordónkénti ára fokozatosan csökkent ugyan, de az észak-iraki olajmezők biztonsági főnökének megyilkolása, illetve az északi olajmezőket összekötő vezeték elleni robbantásos merénylet hírére ismét emelkedtek az árak.

Magam is megjósoltam e Honlapon, hogy az iraki olajkincs elrablása nem fog simán menni. Ime...

Az észak-iraki olajmezőkről már e hónap eleje szünetel a szállítás a törökországi Ceyhan kikötőjébe, miután szabotőrök megrongálták az exportvezetéket. Meg
szűnt az olajszállítás a dél-iraki Bászra olajkikötőbe is, mert hétfőn és kedden ellenállók felrobbantották az oda tartó vezetékeket is. Bászrából eddig naponta 1,6 millió hordó nyersolajat exportáltak. A hatóságok szerdán azt közölték: nem lehet tudni, mikor kezdődhet újra az export a városból.

Pedig akkor még mitsem tudtam a piszkos iraki háború alábbi előzményéről.

Iparági szakértők egyébként korábban úgy nyilatkoztak: az OPEC döntése mellett árcsökkentő hatása lehet annak is, hogy a legfrissebb adatok szerint az amerikai tartalékok növekedtek.

Az olajipari szakértőkből, bankárokból, tudósokból álló szervezet, az ASPO (Association for the Study of Peak Oil) szerint a világ olajtermelése elérkezett, vagy a nagyon közeli jövőben elérkezik csúcsához, és a kitermelés már nem növelhető jelentős mértékben. A kitermelés 2003-ban nagyjából 3,6 milliárd tonna volt, hasonlóan a megelőző két évhez. A szervezet tagjai szerint ez azt jelenti, hogy véget ér az olcsó olaj időszaka, a mostani olajár-emelkedés pedig tulajdonképpen ennek a visszafordíthatatlan folyamatnak a kezdete.

Az ASPO véleménye szerint az egyik fő probléma az olaj árában keresendő. A szakértők szerint a jelenlegi olajárak túlságosan alacsonyak, és döntő fontosságú lenne a fekete arany valós "beárazása", ugyanis csak így válik lehe
tővé a kereslet pontos ellenőrzése. Az olaj valós értékének megállapítása azért is szükséges, mert így több idő áll rendelkezésre alternatív energiaforrások keresésére és az olajalapú gazdaságról a megújuló energiaforrásokat használó gazdaságra való áttérésre.

Itt van az eb eltemetve! Mióta kapitalista célkitűzés a "kereslet pontos ellen
őrzése"? Mit jelent egyáltalán és hogy funkcionál?

Az elmélet követői szerint a termelés csúcsra járatása utáni folyamatos termeléscsökkenés egyre növeli az olaj árát, amely akár a 182 dolláros hordónkénti árat is elérheti. Ennek hatása megjósolhatóan katasztrofális lenne, elsősorban a középrétegek számára. A legszegényebbekre - akik eddig is nehezen jutottak energiához -, illetve a leggazdagabbakra ugyanakkor nem gyakorolna érezhető hatást.

A 182 dolláros olajár emlegetése: kórtünet. A Világ sorsát igazgató lobby közveszélyes elmebetegek gyülekezete.

A másik fontos kérdés a meglévő olajkészletek, illetve az egyes országok birtokában lévő olajtartalékok mennyiségének kérdése. Becslések szerint napjainkban mintegy 143 milliárd tonnányi, azaz 1000 milliárd hordó kitermelésre váró bizonyítható olajtartalék rejtőzik a föld mélyén (1 tonna kőolaj hozzávetőlegesen 7,5 hordónak felel meg). Egy 2000-ben készült amerikai felmérés ugyanakkor azt mutatta ki, hogy a bizonyíthatóan rendelkezésre álló mennyiség mintegy 3000 milliárd hordó ... Becslések szerint az újabb kőolajmezők feltárásával mintegy 40 milliárd tonnányi többlettartalék áll rendelkezésre világszerte.

A világ növekvő olajfogyasztását figyelembe véve a meglévő készletek nagyjából 40 évre elegendőek, bár egyes borúlátó becslések szerint csupán 30 évig állnak rendelkezésre.

A világon az Egyesült Államokban a legnagyobb egy főre jutó olajfelhasználás [3 tonnát meghaladó mennyiség egy évben személyenként], de az ország szükségleteinek nagy részét saját erőből fedezi.

A világ olajkicseinek megszerzése tehát nem az önellátást, hanem a Világ fölötti uralom megszerzését célozza! Vajjon mit fog lépni Kina és [mellesleg] Japán, akiknek szinte teljes olajszükségletüket importból kell fedezniük? Samu bácsi boltjába fognak betérni egy kis monopoláras kotyvalékért? Aligha.

Aztán még előtte vagyunk az édesvizkészletek Amerika általi kisajátitásának. Ez is egy jó hecc lesz, mire hatásai kibontakoznak.

A jelenlegi magas olajárak egyik fő oka a két legnagyobb olajfogyasztó ország, az Egyesült Államok és Kína gyors gazdasági növekedésében keresendő. A szerény növekedést mutató nyugat-európai gazdaságok ugyanakkor egyelőre nem szenvedik meg az olajárakat, mivel a dollár - az olajkereskedés hivatalos valutája - folyamatosan gyengül az euróhoz képest. A dollár gyengülése egyébként rendszeresen az olaj drágulását vonja maga után, csökkentve az olajexportáló országok bevételét.

Az olajárak emelkedése amellett, hogy visszavetheti a növekedést az inflációs nyomás erősödéséhez, végül kamatemelésekhez vezethet, ami pedig tovább fékezné a gazdaság fellendülését.

- - - - - - - -

Globális energiaválságtól tart a Nemzetközi Energiaügynökség
2005. szeptember 3., szombat, 13:09 [origo]

Az OECD-országok energiaügyi koordináló szerve világméretű energiaválságot valószínűsít, miután a Katrina hurrikán közel 90 százalékát bénította meg a Mexikói-öböl menti amerikai olajkitermelő és feldolgozó létesítményeknek. Az Egyesült Államokban példátlan benzináraktól tartanak.

Helyesebben: példátlan benzinárakat fognak kialakitani a profit maximalizálása érdekében.

Claude Mandil, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője a Katrina hurrikán pusztítása után valószínűnek tart egy világméretű energiaválságot. "Amennyiben a válság az olajból készült termékeket érinti, akkor az világmére
tű válság. Senki ne gondolja, hogy [a válság] csak az Egyesült Államokra korlátozódik. Az Egyesült Államok már most benzint vásárol Európában". Amennyiben a finomítók is megsérültek, a helyzet nagyon gyorsan globális válsággá terebélyesedhet - nyilatkozta a Die Welt német lapnak a párizsi székhelyű szervezet vezetője.

Mandil szerint azonban még nem lehet megmondani, hogy a hurrikán valójában milyen kárt okozott. Csak a jövő hét elején lehet bizonyossággal kijelenteni, hogy valójában mennyire súlyosan károsodtak a tengeri olajfúró tornyok és a finomítók a Mexikói-öbölben és környékén. Mandil a Die Welt szombati számában megjelent interjúban nem bocsátkozott jóslásba az olajár alakulását illetően, tény azonban, hogy az ár már a Katrina előtt is magas volt, s ez kockázat a világ gazdasága, különösen a szegény országok gazdasága szempontjából.

Kockázatról szó sincs. Ez egy Amerika által felülvezérelt gazdasági manőver a szegény országok még totálisabb kizsákmányolása érdekében.

Jelentések szerint az Egyesült Államok a hurrikán miatt hét olajfinomítót volt kénytelen bezárni, számos finomító csak mérsékelt kapacitással működik, a benzin előállítása korlátozott. Naponta egymillió hordónyi hiányzik, ami a napi amerikai fogyasztás tíz százalékának felel meg. A fűtőolajat, a kerozint és más olajszármazékokat is ideszámítva naponta kétmillió hordónyi üzemanyag hiányzik.

Ez nyilván szemenszedett hazugság. Sajnos ez esetben a sánta kutyát lesz könyebb utolérni, a hazug tovább illan.

A nyugati országok számára túlságosan magas olajárak fenntartása lehet az egyik célja az al-Kaida terroristáinak is, amikor szaúdi célpontok ellen intéznek támadásokat.

Az olaj és az általa biztosított lehetőségek a múlt század számos jelentős történelmi eseményére magyarázattal szolgálhatnak, az olajért háborúk és forradalmak törtek ki. Talán kevéssé ismert, hogy a Pearl Harbor elleni 1941-es japán támadás egyik oka - legalább is részben - az olaj volt - írja összeállításában a BBC News Online. Az Egyesült Államok abban az évben korlátozta a Japánba irányuló olajexportot, válaszul a szigetország Kína elleni inváziójára. Mivel Japán teljes hadigépezetének működése a külföldi - elsősorban amerikai - olajtól függött, ez a lépés a tervezett katonai mozdulatokat is veszélyeztette, ezért a japán hadvezetésnek más olajforrás után kellett néznie. Az olajban gazdag és akkoriban holland fennhatóság alatt álló indonéziai szigetvilág kézenfekvő megoldásnak látszott, de előbb semlegesíteni kellett a Hawai-szigeteken állomásozó amerikai haderő minél nagyobb részét. Japán azóta is jelentős olajimportra szorul, de napjainkban elsődleges forrása a Közel-Kelet, amely térség ma a világ elsőszámú olajlelőhelye.

A múlt század '30-as éveiben, az első olajmezők feltárásával a terület stratégiai jelentősége megsokszorozódott. Nagy-Britannián kívül ezután több nagyhatalom is - elsősorban az Egyesült Államok - kezdett érdeklődni a régió iránt. Ettől kezdve a nyugat úgy tekintett a Közel-Keletre, mint energiaszükségleteinek első számú forrására.

Az olajkutak biztosítása volt a mozgatórugója az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által támogatott 1953-as iráni puccsnak is, amikor megbuktatták a megválasztott miniszterelnököt, Mohamed Mosszadehet. A miniszterelnök helyére Reza Palavi sahot helyezték, akinek uralma az 1979-es iszlám forradalomig tartott. Mosszadeh fő bűne az volt a nyugat szemében, hogy államosította a brit tulajdonban lévő Anglo Iranian olajcéget.

Most kerül napirendre Irán megtámadása - az olajért. Nagy valószinűséggel ez az "einstand" sem lesz sikeresebb, mint az iraki.

Az amerikai érdeklődés nagyságát jól érzékeltetik azok a BBC News Online által ismertetett dokumentumok, amelyek a brit nemzeti levéltárból kerültek elő. Egy a brit kormánynak készített titkosszolgálati elemzés szerint 1973-ban a washingtoni vezetés terveket készített szaúdi, kuvaiti és abu-dzabi olajmezők megtámadására és elfoglalására azért, hogy így hárítsanak el egy készülő nyugatellenes arab olajembargót.

Egy nemrégiben elkészült amerikai katonai tanulmány szerint pedig még az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben Amerika és Európa keveredik konfliktusba a közel-keleti olajmezők feletti ellenőrzés miatt.

Az 1991-es Öböl-háború egyik fő oka is az volt, hogy az Egyesült Államok és szövetségei fegyverek segítségével biztosítsák az olajmezőket, illetve azt, hogy az olajkutak lehetőleg ne kerüljenek Szaddám Huszein ellenőrzése alá.

Fentiek szerint Szaddámot saját olajáért döntötték meg, nem azért, mert a másé után nyúlt!

A világ olajkészleteinek rohamos csökkenésével egyre közelebb kerül a pillanat, amikor a fejlett olajfogyasztó országoknak fel kell készülniük alternatív energiahordozók széles körű alkalmazására.

Szakértők szerint ugyanakkor jelenleg nincs olyan egyedüli és biztosnak tűnő pótlólagos energiahordozó, amely felválthatná az olaj és a belőle származó anyagok használatát. Ezért pillanatnyilag nincs más megoldás, mint lehetőség szerint csökkenteni az olajfogyasztást, hogy a meglévő készletek minél tovább tartsanak.

A Mexikói-öbölben pusztító és a lakosság mellett az olajkitermelést is veszélyeztető Katrina hurrikán érkezése nyomán soha nem látott magasságba emelkedett az olajár. Amióta 1983-ban megkezdődött a kereskedés a New York-i árutőzsdén, nem volt még példa a 70,8 dolláros hordónkénti árra.

A nyersolaj futures kereskedése mellett jelentősen befolyásolta az öbölbéli kitermelés leállítása a gázolaj kurzusát is: a gallononkénti 12 százalékos emelkedés 2,15 dolláros árat eredményezett, miközben a földgáz ára 22 százalékkal nőtt.

Európa kőolajjal "segíti" ki az Egyesült Államokat
2005. szeptember 02. 12:03

A szivnek kell maghasadni e szolidaritás láttán. Akkor tehát nem lesz
EU - USA olajkonfliktus?

Az Európai Unió tagországai kőolajat ajánlottak fel az Egyesült Államoknak stratégiai tartalékaikból, hogy enyhítsék a Katrina hurrikán miatt kialakult hiányt – jelentette be Javier Solana.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Sky News televízióban nem tért ki arra, hogy a felajánlásban nyersolaj vagy finomított termék, például benzin is szerepel-e.

Alternativ energiahordozókról pedig senki se' álmodozzon, amig a Világ sorsát a tengerentúli indiánvadászok, rabszolga kereskedők, és cowboyok olajbizniszbe belehülyült ivadékai igazitják. Az egész világnak kell harsognia "Amy! Go Home!"Csakhogy ehhez seprők is kellenek, mert a dolgok természete szerint, ez aligha fog simán menni.