Focizás - rendőrfejekkel.
A jogállamiság igazi sírásói.
Napihír: 2007. 05. 19 - 10:59
"Miután 
a miniszterelnök magához kérette az igazságügyi és rendészeti minisztert,
Petrétei József benyújtotta lemondását, amit Gyurcsány Ferenc el is fogadott.
A közbizalom visszaszerzése reményében Gyurcsány Ferenc kirúgta Gergényi Péter budapesti és Bene László országos rendőrfökapitányokat. A miniszterelnök szerint az elmúlt napok rendőrök által elkövetett bűncselekményei miatt a közvetlen elöljárók felelősségét is ki kell vizsgálni, de nem védhette tovább a rendőrséget a rendőr ségtől."
A
fekete
bábukkal 
játszó Gyurcsány tisztáldozatot
hozott. A fehér bábukkal játszó Orbán sakkot
ad és sakk-mattot tervez, rövid távon.
De
mi a játszma állása? Elemezzük kissé a
partit, az elejétől [!], szemügyre véve olyan bábokat
is, amelyekről tulajdonképp nem tudható, hogy még játékban
vannak e? Mire megy a pakli tulajdonképpen?
Persze megint a "züllött"
rendőrség az elsőszámú bünbak. Nem magától
lett ilyen. Tervszerüen 
züllesztették idáig! Olyanok,
akik a kapitalista átalakulás forgatókönyvének
egy - egy epizódját vitték, viszik színre.
"Annak" a feltételrendszernek viszont "ez" a rendőrség
maradéktalanul megfelel.
A [paktumos] Antall Józsefig kell visszamenni.
A volt háromperhármas egész életében arra készült, hogy miniszterelnök legyen. Ezt a posztot azonban nem ő szerezte meg magának. Kiszemelték rá. Telitalálat volt! Egy morális insaniával "megáldott" keresztény úriember kellett. Benne megtalálták. De most elsősorban nem róla lesz szó.
Minden
a 
kádereken múlik, mondotta a bölcs Lenin. Nos, ami a káderkiválasztást
illeti, Antall remekelt. Egyik szerencsés húzása a jogtudományokban
megrekedt, túlkoros docens, az ELTE egykori párttitkára,
az alkoholizmusból épp kigyógyult, Györgyi
Kálmán
legfőbb
ügyésszé történt kinevezése volt,
[hogy formailag a Parlament választotta azzá, mellékkérdés].
Ez, a bűnüldözéshez mit sem értő, úriember kulcsfontosságú szerepet kapott: a bünüldöző apparátus lezüllesztését bízták rá. Ebben "maradandót" alkotott.
Az MDF-el ugyan formális megállapodást kötött. Vállalta az ügyészségnek az igazságü gyi tárca alá való betagolását,- az ügyészi szervezet "demokratizálását" [tisztogatás],- és végül az "igazságtételi törvény" parlamenti jóváhagyásának, majd végrehajtásának segítését.
Persze minden vállalásának teljesitését - teljesülését megszegte, kijátszotta, elodázta,
megtorpedózta. E kriptokommunista diverzió miatt persze Antallal sohasem gyűlt meg a baja, hisz ő ugyanazt akarta, ill. nem akarta, mint Györgyi. Az MDF-nek azonban volt egy olyan vonulata, amely hitt az adott szó szentségében. Őket Antall azzal intézte el: "tetszettek volna forradalmat csinálni". Ezzel azonban nem volt vége. Egyes képviselők elkezdték Györgyit baszogatni, a Parlamentben is. Az MSZP és az SZDSZ cinkossága segítségével megúszott, kidumált mindent. Talán nem véletlen, hogy az MSZP első választási győzelme után Horn Gyula szinte első politikai nyilatkozata az volt, hogy nagyrabecsüli Györgyi Kálmán személyét és munkáját. Hát a kommunisták már csak ilyenek...
Mi
sem természetesebb, hogy miközben a liberális sajtó
valóságos hajtóvadászatot folytatott minden
nemzeti
elkötrelezettségű politikus ellen, Györgyi dédelgetett
kedvencük volt az 'emdéefes' időkben is, utána is.
Még a helyzet előzetes jellemzéséhez tartozik, hogy a Legfőbb Ügyészség alárendeltségében "müködött" az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, a jelentésíró Gönczöl Katalinnal soraiban.
1993
júliusában - amikorra a maffiabűnözés [pl. olajügyek]
jelentkezése már minden épeszű ember előtt nyilvánvalóvá
lett - Györgyi szükségesnek látta, hogy közhírré
tegye "ars poetica-ját". Hát persze nem országos
ügyészi értekezleten, nem is az Intézet tudományos
űlésén, hanem az akkor még ultra-liberális Magyar
Hírlap "szombati extra" rovatában a későbbi csigatévés,
pufók Pintér Dezső interjúalanyaként, teljes lepedőn.
Az
"eszme" lényege: "meg kell tanulnunk együttélni
a növekvő bűnözéssel, mert ez a társadalom szabadságának
záloga".
A "nagy embert" szemmelláthatóan egy csöppet sem zavarta, hogy őt, mint legfőbb ügyészt, az Alkotmány és az Ügyészségről szólő Törvény a bűn üldözésére kötelezi, amely a szó köznyelvi és jogi értelmében egyaránt leküzdést, kiküszöbölést jelent, amelynek az "együttélés" jogi, logikai és etimológiai ellentettje.
Azt sem vette észre, hogy ezt a [hülye és káros] elvet nem lehet a bünüldöző szervekre is kiterjeszteni, ill. az "elv" egyetemes érvényességét súlyos hiba nyilvánosságra hozni.
Az üdvtan meghirdetése miatt többen nekimentek Györgyinek, köztük szerénységemn is.
Nyomban
felléptek a
fogadott, ill. fogadatlan prókátorok. Hack
Péter vitairatot készitett "A legfőbb ügyész
védelmében". Sorompóba lépett a nagy haver
Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke
és tiltakozott egy "tiszta ember" patyolatfehér
tógájának beszennyezése ellen. Összeröffent
az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
tudományos tanácsa is és - igazat adott a főnöknek...
Hogy mit is gondolt Györgyi a kötelező együttélés alatt, saját bőrömön volt módom megtapasztalni. Az első "olajjelentést" 1992 decemberében továbbítottam Györgyinek. Le se' szarta, nem is válaszolt rá. Természetesen mit sem tett az ügy tisztázására. [Később az olajbűnözést "a demokrácia 'legkellemetlenebb' ügyének" minősitette. Ennyi.]
Nos, 1993 januárjában olajvonatot és a vonat útját egyengető megyei rendőrfőkapi tányt [!] fogtam. Az illető úr ellen akkor már nyomozást rendeltem el, más ügyben. Györgyi a nyomozásból kizárt. A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal csak a kapitány úr piszlicsáré dolgaival foglalkozott. A nyomozást lezárták az olajügy vizsgálata nélkül!
Itt
kerül a képbe
Pintér Sándor úr, az akkori
országos rendőrfőkapitány. Amikor az olajügy állása
felől Mészáros József úrtól, a VPOP különleges
ügyek osztálya vezetőjétől érdeklődtem közölte,
hogy a főkapitány bűnös közreműködése kétségen
felül bizonyított. Erről tőle Pintér Sándor írásbeli
jelentést kért azzal a szesszel, hogy azt a Szegedi Ügyészségi
Nyomozó Hivatalnak óhajtja továbbítani. Nem voltam
rest felhívni Imolya Imrét a Hivatal akkori vezetőjét.
Kérdésemre azt válaszolta, hogy Pintér úr
valóban felvette velük a kapcsolatot, de semmiféle jelentést
nem továbbított [!] csupán azután érdeklődött,
mikor fejeződik be a főkapitány [piti] ügye. Pintér úr
tehát oda süllyeszette ezt a papirt is, ahol a Rendvédelmi
Osztály [belső elhárítás] többi jelentését
őrizte. [Mit tesz isten, Pintér és Mészáros urak
később egy, zsíros jövedelmet hajtó, cégben
"találkoztak".]
Pntér is jó haver volt Györgyivel. Amikor
a főkapitányt végülis kénytelen volt valami fegyelmi-félével
elmozdítani, a tragikus hírről Túrós András
rendőraltábornagy tartotta a gyászbeszédet a Hajdú
Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság állománygyűlésén.
Oda a szokásokkal, ill. előirásokkal ellentétben nem hívtak
meg. Egy hangszalag mégis valahogy a kezem ügyébe került
az elhangzottakról. Túrós megköszönte éberségemet
és bátorságomat. Kijelentette ugyanakkor, hogy a megyei
főügyész és a megyei rendőrfőkapitány szolgálati
kapcsolatát a szivélyes nyiltságnak kell jellemezni. Példaként
említette a legfőbb ügyész és az országos rendőrfőkapitány
"kitünő" kapcsolatát. Nos ezt elhittem Túrós
úrnak, mert utólag 
több tény is igazolta.
Ja' a másik aktasüllyesztő: Boross Péter, a hóbagolynak is titulált, akkori belügyminiszter, későbbi miniszterelnök, a haza jelenlegi bölcse, is eszembe jutott a téma kapcsán, bár nem akarok adomázni.
A főkapitányba voltaképp nem akartam a fejszét belevágni. Előbb Pintérnél próbáltam elintézni, hogy csináljon vele valamit. Persze nem csinált semmit, pedig neki jóval több oka lett volna intézkedni, volt anyaga bőven. Utána az a hülye ötletem támadt, hogy felkérezkedem Borosshoz. Zsupos Lajos akkori MDF képviselő járt nálam és emlitette, hogy hozzá készül. Zsuposnak elmondtam a problémámat és megkértem, puhatolózzon Borossnál, módot adna e arra, hogy fontos ügyben személyesen felkeressem. A szarházi Zsuposnak semmit sem mondott, ellenben feljelentett Györgyinél, hogy a szolgálati utat megkerülve próbáltam magas színe elé jutni.
Később mikor az Olajbizottság előtt tanúvallomást tettem egy szadeszos spiné Kóródi Mariska bűnözőként kezdett faggatni, ill. froclizni - fejemre olvasva a "Boross affért" is.
De térjünk vissza az "együttéléshez".
Az
olajvonatot a "Privát Petrol Kft." hozatta be az Országba.
Kiderült, hogy e Kft. tagja a "Hajdú Privát Petrol Bt."-nek,
amelynek beltagja a megyei rendőrfőkapitány... Én a már
emlitett Mészáros úrtól jámboran érdeklődtem,
hogy hát' Jakubcsik Ferencet a Kft. vezetőjét miért
nem vették őrizetbe? Azt mondta "kollegái" ezt nem látták
feltétlenül szükséges nek. Érdeklődtem a hamis
beléptető papirokat kiállitó Szabó Sándor
vámtiszt hol, ill. hogyléte felől is. Erre azt válaszolta,
hogy súlyosat hibázott, de inkább hülye, mint bűnö
ző...
Jakubcsikot egyébként annyira megviselte az általam ellene indított "hajsza", hogy Miskolcon sebtében összehozott egy ötvennmilliós ÁFA-csalást is. Aamiatt sem lett akkor semmi baja.
És most jön a poén! A bűnöző - ha látja, hogy bűnözhet - bűnözni fog. Miután Jakubcsik és a főkapitány látták, hogy a legfőbb ügyész engem seggerültetett, nekik pedig nem esik semmiféle bántódásuk, vígan olajoztak tovább. Épp az orrom előtt, a debreceni repülőtéren.
Az ügy egyik epizódja, hogy Györgyi védencét a megyei rendőrfőkapitányt a debreceni vasútállomás őrsége és a vasúti rendőrség emberei olajozáson kapták. Ezt is jelentettem Györgyinek. Eredmény ugyanaz.
A repülőtérről a "cég" később kénytelen volt máshová áttelepülni. Nem miattam, hanem az Állami Vagyonkezelő, ill. a Környezetvédelmi Felügyelőség miatt. Valaki ugyanis megrendelést adott a korábban ott állomásozott szovjet légiezred által okozott talajszenn yezés felszámolására és az "olajelhárítók" jelentették, hogy folyamatos újrasszennyezés történik az "olajcégek" részéről. Ezt csak azért nem lehetett eltussolni, mert az a Vygonkezelő emberét Csuja Lászlót nem lehetett sem megfélemlíteni, sem korrumpálni. Verte a tamtamot, amelynek hangját én is meghallottam.
Elhatároztam, hogy mint megyei főügyész, a saját illetékességi területemen folytatott üzelmek miatt, titokban intézkedem. Titokban, hogy Györgyi meg ne tudja.
És mit tesz isten! Egy rendőralezredes jelentette, hogy a savazás jelenleg Tiszacsegén folyik egy termelőszövetkezet terményszárítójában. Telefon a vámkommandónak. Ki Csegére. Elkéstünk! A madárkák elrepültek. "Ürüléküket" azonban otthagyták. Jakubcsikot végre sikerült elkapnom, annál is inkább, mert közeli vízparti dácsájában megtalálták a savazásra szánt, még fel nem használt, savashordókat. Aztán elindultak a "fekete autók" és Hajdú Biharban több olajos került kóterbe, mint az egész Országban...
A
történteket jelentettem a "legfőbb bűnüldözőnek".
A békát úgy nyelte le, hogy kötele
zett arra,
ha védencével, a rendőrfőkapitánnyal, szemben is felmerülne
az alapos gyanú,
rá vonatkozólag köteles vagyok saját
kizárásomat kezdeményezni.
Természetes, hogy nem volt szándékomban e tilalmat betartani, de meg lehetett [volna] kerülni. A rendőrfőkapitány ugyanis szinleg kilépett a Hajdú Privát Petrol Bt.-ből. Kültagja maradt azonban a savazás fölött őrködő Strázsa Bt.-neek, amelynek beltagja első házasságából származó fia volt. Erre a társulatra akartam rászállni, de elkéstem.
1993.okt.15-re a legfőbb ügyész színe elé rendelt. Délután kettő órára szólt a meghívó.
Utolsó írásbeli rendelkezésem az utazás reggelén Pásztor János ügyésznek szólt. Azt tartalmazta, hogy rendeljen el házkutatást a Strázsa Bt. telephelyén és a beltag lakásán és amennyiben büncselekmény elkövetésére utaló bizonyiktékot találnak, a gyanúsitható személyeket vegyék őrizetbe.
A főkapitányfi azonban megúszta, mert délután kettőkor a legfőb ügyész nyudíjba "pónált".
* * *
Tanulságos e komédia szereplői életútjának további alakulása a "jogállamban", melyet az alábbi "cölöpök" tartottak, ill. tartanak a történtek idején és azóta: Antall, Boross, Horn, Orbán, Medgyessy, Gyurcsány. A rezsimek tehát közben változtak, a "jogelvek" és a "joggyakorlat" azonban nem, jottányit sem.
Jakubcsik nem köpött a rendőrfőkapitányra. Így is négy és fél évet kapott. A rendőrfőkapitányt "törvénytelen elbocsájtása" miatt utólag teljes anyagi és erkölcsi kárpótlásban részesítették, úgy húszmillió körül...
Én az "Olajbizottság" tanújaként kijelentettem, hogy Györgyi [és helyettese] az adott ügyben hivatali bünpártolást követtek el. Emiatt elitéltek rágalmazásért és a két jó úr egyenként másfél - másfél millió forintot gombolt le rólam, a miattam elszenvedett "erkölcsi károsodás" jogcímén.
És a Strázsa Bt. beltagja, a főkapitány fia? Mint mondják egy több mint százkamionos szállitmányozó cég tulajdonosa. Tanulság: ha egy szorgalmas fiatalember spórolós is, okvetlenül viszi valamire.
Györgyi
diszkréten távozott posztjáról [hogy mennie kellett,
állítólag nekem, ill. egy húzásomnak is köszönheti]. 
A visszahagyott gyászoló gyülekezet - a Legfőbb Ügyészségen
- koronával ajándékozta
meg, ill. tüntette ki. Utána Ibolya asszony vette pártfogásába,
igazságügyminiszter korában. Ő lett a törvényi
reform kormány,- majd miniszteri biztosa.
Azután beválasztották a Medgyessy által kiagyalt, majd hamvába holt "Országos Etikai Tanácsba" [Solt Pállal együtt.]
Nemsokára felbukkant a "Gönczöl Bizottságban", hogy - Gyurcsány parancsára - tisztára mossák Gergényi szaros gatyáját. Megtették... [Aztán mire mentek vele? Kár volt a sok szófosásért.]
Miért is hánytorgatom fel e régi dolgokat? Megpróbálom megmagyarázni.
Egy megyei főügyész csúfos bukása az olajmaffiával, illetve az olajozó rendőrfőkapi
tánnyal szemben példaértékű! Jelzés mindazoknak, akiknek nyitva a szemük és a fülük: szabad a gazda! Pontosabban nincs gazda, csak bűnözők és cinkosok [bünpártolók] vannak.
A rendőr, aki a bankpénzbe markol, aki a gyilkosnak fegyvert ad el, aki megsarcolja az utazókat, aki megerőszakolja a hatalmába keritett nőt, aki a csempészt kirabolja, aki a rivális banda tagját foglyúlejti, stb., abban a tudatban cselekszik, hogy nincs betartandó erkölcsi norma és a felelősségrevonás kockázata eléggé csekély ahhoz, hogy kockáztatni érdemes legyen.
*
* *
És
ha most 
következik [?] Orbán, a nagy purifikátor,
meg a lelkes jogi segédcsapat: a leállithatatlan kereplővel megáldott
Morvay Krisztina és a hajdan nemes célokat követő
Gaudi
Nagy Tamás, mi fog történni?
Ki fog a rendőrség házatáján végülis rendet csinálni a remélt Gyurcsány bukta után?
Hát Pintér Sándor volt belügyminiszter [!], Orbán csatlósa. [Vagy Orbán az ő csatlósa (?). A fene se' tudja, de nem is érdekes.]
A lényeg, hogy már nem sokat kell aludnunk és egyszer, amikor csupa mosolygós "szolgálunk és védünk" rendőrrel álmodunk, reggel arra ébredünk, hogy a jogállam napja süt a hasunkra. Istenem, be' szép is lesz minden - akkorra!
Tuti, így lesz. Minden ebbe az irányba mutat...
Azazhogy, mégiscsak álljunk meg egy polgári szóra! A tervezett rendőrségi tisztogatás olyan lesz, mint a lépcső alulról - felfelé söprése. A rothadás felülről hat lefelé. A fejétől büdösödik a hal is. A romlott politikai és jogi "elitet" illesse a vád. Ők tartják fent és működtetik azt a valamit, amit úgy hívnak "bünöző állam". Ebben a szennyes katyvaszban részben bűnösök, részben áldozatok azok a kisrendőrök, akikre most a bünöző elit "feszitsd meg" kiáltással támad. Ők fogják igazán kihúzni a gyufát. Mert a "Vasprefektust" tárt karokkal várja pl. az a cég, amit állitólag Pintér Sándorral együtt gründoltak, gründolnak.
Még mondok valamit. Már tudom, az olajbizniszt a törvényhozó és végrehajtó hatalom legfelsőbb szintjein szervezték és irányítottak. Ebben a sávban lettek elosztva az olajmilliárdok is. Sort kerítek ennek elemzésére is.
2007.05.20
Sz. Gy.