Qui prodest?

Kommunistázás l' art pour l'art.
 

Egyik kedvenc lapomnak a Kuruc.infonak "Tanulmányok" rovata is van. Ez azt feltételezi, hogy aki ebben
műfajban ír, az előtte olvas is. Hát' nem is tudom. Most olvastam egy kétrészes tanulmányt Lipusz Zsolt
szerkesztésében. Ezeket nem teszem itt mégegyszer közzé, de biztositom az ugrást: a szerző vezetéknevéről az I. részre, a keresztnévről pedig a II. részre. Ez a legegyszerübb megoldás és elegáns is...

Az írások tetszetősek, de gondolati szakadékba vezetnek. Ezért e kommentár. De nemcsak ezért. A "Gonosz Birodalma" történetének rakott szekerére amúgy is ráfér még néhány villával!

A szerző a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat szerves [megszakítatlan] történelmi folyamatként ábrázolja, holott nem az! Oroszországtban két (!) forradalom zajlott le. Az egyik a NewYorkból indított és vezényelt judeo-bolsevista forradalom,- a másik, a Sztálin nevéhez kapcsolható, orosz-bolsevista forradalom. Az egyiket irracionális, a másikat racionális kegyetlenség jellemezte.

Ez utóbbit persze lehet "Thermidornak", ellenforradalomnak, zsarnokságnak, meg sok minden másnak nevezni.

[A történészek számára Thermidor kifejezés a véres leszámolás, és a politikai inga szimbólumává vált, amikor is a forradalom visszatér egyfajta forradalom előtti állapotba, s a hatalom kicsúszik a forradalom eredeti vezetőinek kezéből. Sztálin és a forradalom utáni bürokrácia hatalomra jutására ilyen értelemben használta Trockij a szovjet thermidor kifejezést „Az elárult forradalom” című művében.] [Wikipédia]

El kell ismernem, a "második forradalomra" többé kevésbé ráillik minden elképzelhető negatív jelző. [Más kérdés, hogy a hatalomból kiebrudalt newyorki zsidó ágensnek savanyú lett a szőlő és tréfli az egész forradalom.] Ezt a "sajnálatos eseményt" csak egyvalaminek nem nevezik: "megkésett, orosz, eredeti, tőkefelhalmozásnak", holott ez a dolog lényege.

Az angolok ezt néhányszáz évvel korábban hajtották végre, szintén nem kesztyűs kézzel. Hogy a legismertebb tényeket említsem, felhozom a gyapjúipar fellendítése érdekében "kialakított" birkalegelők históriáját. Röviden arról van szó, hogy paraszti kisbirtokok tízezreit számolták fel úgy, hogy a parasztcsaládokat elűzték földeecskéikről. Amikor a hajléktalanított népesség a vársokba próbált húzódni, drákói törvényeket hoztak a lopás és a csavargás ellen, és - ha jól emlékszem - hatvan, vagy nyolcvanezer (!) embert akasztottak fel "törvényes" elitéltetés alapján. És akkor még nem is beszéltünk a gyarmatok kirablásáról.

[Apropó! Az egyik legnagyobb gyarmat, India "Párizsában" - Bombayban - épp most omlik össze Mahatma Gandhi szelíd álma és lép helyébe a fegyverek ropogása a tűz sistergése és a halálhörgés. "Mene tekel fáresz"! Ott az, írás a falon. Amerikát nem 2001 szeptember 11-én támadták meg igazándiból, hanem most! Erről külön komment készül.]

Az anglo-amerikai gyarmatositók megszállták az indiánok földjét a prériket, a hegyeket és kiirtották az őslakos ságot a termőföldek, a leendő olaj és ásványérc lelőhelyek fölül. Az eredeti tőkefelhalmozás legfontosabb összetevőjét, az ingyenes emberi munkaerőt, ők Afrikából importálták. Tudjuk hogyan. Tudjuk hánymillió ember élete árán. Fölöttébb érdekes, hogy miközben eldobjuk magunkat az alábbi fennkölt sorok [Függetlenségi Nyilatkozat] olvastán, hogy aszongya' "... magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre." egyáltalán senki sem beszél yankee zsarnokságról, yankee zsarnokról, diktatúráról, satöbbi, 'megazisten.

Sajátságos, hogy a szerző Marxszal indít, majd Leninnel folytatja és a csepülést Sztálinnal fejezi be. Nem tartja szükségesnek még csak említeni sem, hogy a huszadik század pestisének kórokozóit hordozó bolhákat a Kelet Newyorki Kehillah enklávéiban tenyésztették és exportálták Oroszországba. Vezérük Trockíj volt.

Nem említi, hogy a szifiliszes Lenin félreállítása, majd halála után, Sztálin "gyökeres" fordulatot hajtott végre. Példátlan ügyességgel és kitartással módszeresen kiírtotta a "párt régi gárdáját", vagyis a judeobolseviz mussal fertőzötteket. Elvetette a "permanens forradalom" elméletét és kinyilvánította az új doktrinát: a szocializmus egy országban is felépíthető! Úgy!

Érdekes, hogy a szerző azt viszont észreveszi és fel is emlegeti, hogy "...a Moszkvában kiképzett és ideológiailag megfelelően idomított ún. moszkoviták: Rákosi, Gerő, Farkas Mihály, Péter Gábor és társaik ugrásra készen álltak, hogy az 1919-es 133 napos rémes közjáték után ismét bevezessék a vörös terroruralmat hazai földön. Rákosiék itthon zsarnoki hatalmuk feltétel nélküli elismertetésére törekedtek, aközben hasonlóképpen feltétel nélkül, szervilis módon engedelmeskedtek Sztálin elvárásainak és utasításainak."

Van még egy apróság, amelyről honi és nemzetközi zsidóink megfeledkeznek, de legalábnbis nem emlegetnek.

Richard Harwood "Tényleg 6 millióan haltak meg?" c. könyvéből idézek. [A Neten megjelent. Ugrás az író vezetéknevéről.]

"A zsidó kivándorlás a háború előtt és közben lecsökkenti az európai zsidók számát kb. 5 millióra. Ezekhez hozzá kell adni azoknak a zsidóknak a számát, akik 1939 után a Szovjetunióba menekültek és ott a német támadóknak elérhetetlenek. Lejjebb megmutatjuk, hogy ezeknek a többsége, több mint 1 millió 250 ezer Lengyelországból származott. De a lengyel zsidóktól eltekintve Reitlinger bevallja, hogy 300 ezer más európai zsidó is 1939 és 1941 között szovjet területre menekült. Ez a Szovjetunióba menekült zsidók számát 1.550 ezerre emeli.  ... Az 1931-i Lengyelországi népszámlálás szerint a zsidók száma 2 732 600 volt ... abból legalább 1 179 000 az 1939 őszén az oroszok által elfoglalt területen tartózkodott. Abból a német támadás után kb. 1 milliót az Ural mögé és Délszibériába evakuáltak."

Ha nem ügyelünk, a végén kiderül, hogy "Rettenetes Józsi" a világtörténelem legnagyobb zsidómentője.
Sztálin a nagy számok embere volt. Ez e fenti adatokbói is kiderül. Számtalanszor irsogáltam már arról, hogy a vészkorszak dandárjában Amerika nem volt hajlandó, ill. "képes" az évi kb. 35-37.000 (!) fős bevándorlási kvótát felemelni. Érdekes emiatt nem lobbyztak a befolyásos zsidószervezetek, ill. zsidók. Ennél is undorítóbb a svédországi zsidók magatartása, akik befogadhattak volna 4000 zsidó kisgyermeket, az SS "nagylelkű" gesztusa révén. Nem fogadták be. A gyermekeket elgázosították... Így viselkedtek a demokratikus államok és tejben - vajban fürdőző zsidóik. Ellenben a diktátor, gondolom két pipaszivás között, döntött a zsidókról, milliók sorsáról. A pipaszárral jobbra mutatott... Ez az életet jelentette. Ha a másik irányba int, ki mert volna pisszenni is? Az megmentett zsidók elképesztő számához hozzá kell tenni a néhánymillió ember evakuálásának, letelepítésének és eltartásának elképzelhetetlen nehézségeit egy hadviselő országban. Aztán gondoljunk a mindíg szűkös vagonkapacitásra [Eichmann is mindíg emiatt panaszkodott...]

Ezek után megpróbáltam utána nézni, megörökítették e valamilyen módon a Holocaust Memorialban a Józsit? Hát' nem találtam semmit. [Még tiszteletbeli vasutas emléklapot se kapott...] Ha valaki ügyesebb nálam, írjon - közzéteszem.

1947-ben zajlott a vita az ENSZ-ben Izrael állam státusáról. [Ne feledjük, ekkorra már (1946. március 5-én)  elhangzott Churchill "vasfüggönyös" fultoni beszéde, a hidegháború nyitánya.] A szabályozást előkészítő albiztottság tagjai India, Irán és Jugoszlávia voltak. Az albizottság izraeli - arab föderációt javasolt zsidó és arab kantonok felállítása mellett. Az albizottság és az ENSZ háta mögött a Szovjetúnió és az USA abban állapodtak megt, hogy "Izrael etnikailag tiszta zsidó állam lesz, amelyben az arab lakosságnak nincsenek különleges jogai." [Milos Mikeln: "Sztalin a zsarnok". 295. old. Reform - Corvina közös kiadása 1989.] Ez világos. Hitler sem csinált mást mint "etnikailag tiszta államot", ahol pl. a zsidóságnak nem szánt különleges jogokat. E különleges jogok alatt az élet alapjaihoz: a földhöz, a vízhez, [általában a tulajdonhoz] és az elemi szabadsághoz való jogot értette ő is, értették az amerikaiak és a szovjetek, és értik a zsidók is. Ha tehát az "etnikailag tiszta" államok eszméje újra divatba jönne - és ki tudja, mint "ordas eszme", nincs e máris divatban - a leendő alapító atyák bátran hivatkozhatnak a nemzetközi "joggyakorlatra" amelynek jegyében Izrael évtizedek óta gyilkolja az arabokat, miközben egyre távolabb kerül az "etnikailag tiszta zsidó állam" őrült eszméjének megvalósításától. [Talán majd a Kárpát-medencében?]

Bizony, egy népvezér portéjának élethű megfestése nem könnyű. A zsidók a beléjük ivódott talmudi gyűlölködés miatt erre teljességgel képtelenek. Nem tudnak "árnyalni". Ennek kényszerítő szüksége viszont Hitlernél is felemrül. Már hozzá is kezdtem egy másik kommentárban...

Ilyesmiről ír a Szerző is. "A kommunista rendszereket mindenütt a világon részben a 'megvezetett tömegek' fanatikus vakhite tartotta fenn évtizedekig. Ez az irracionális rajongás biztosította a kellő energiaforrást a '20-as, '30-as évek nagy szovjetunióbeli és más országbeli építkezésekhez, illetve ahhoz, hogy az alattvalók nem csekély része e földi börtönöket valósággal égi paradicsomnak tekintse." Hát nem furcsa?

Ami a "megvezetett tömeget" illeti, Sztálin bírája mindenekelőtt az orosz nép lehet. Érdekel e valakit, hogy manapság hány százalékponttal jelzik Sztálin "ázsióját" Oroszországban? Nem érdekel senkit, a Szerzőt sem.

Aztán. A politikai kortársak, más népek vezetői, semmiképp sem gyömöszölhetők a megvezetett tömeg soraiba. Közülük Roosevelt ezt írta róla. "Ez az ember a megingathatatlan elkötelezettséget nagy 'jólelkűséggel' párosítja magában." Ami a "jólelkűséget" illeti, ez kissé erős. Tárgyilagosabb a vén háború gyujtogató Churchill jellemzése. "Faekével vette át Oroszországot, atomfegyvert hagyott neki örökségül."

A történészek, politológusok, pszichológusok és egyéb kétes elemek előreláthatólag évszázadokig fognak még vitatkozni azon, hogy a leszart fejűnek [Gorbacsov] hogy sikerült szétperesztrojkázni a Szovjetúniót. De ez csak az első leosztás volt a partiban. A tét az orosz ásványkincsek megszerzése volt.

Hát itt melléfogtak. Egyszerüen azt hitték, hogy egy "bársonyos forradalom", egy - két korrupt, szeszkazán orosz stróman és néhány zsidó bandita elegendő lesz ahhoz, hogy az orosz ásványvagyont "bevezessék" a newyorki tőzsdére és lefölözhessék a hasznot. Nos, ugyanúgy pofára estek, mint Sztálin idején! 

Putyin cár (!) személyében újabb "zsarnokot" kaptak. A KGB most is leszámolt az "imperialisták ügynökeivel". Kirakatperek is voltak. A többi meg eltünt... Sztálin nehézkes, óvatoskodó volt. Elhúzta. A feketeöves karatésnak viszont villámgyorsak a reflexei. Hát így esett...

Sokan, még tanulmányírók is, hajlanak arra a téves feltevésre, hogy a párt, állami és gazdasági vezetők körében végrehajtott tisztogatás valamiféle orosz szabadalom.  

Sz. Gy.