Kilátó a mészárszékre

Bűnös nép?
 

A Talmud oktatása nagyszerű új tantárggyal bővülhet. A jesivák növendékeit iskolabuszok szállithatják [szállitják (?)] a gázai övezet fölötti magaslatokra, hogy elgyönyörködhessenek abban, miként bünteti Jahve azokat a gój állatokat, akik dacolni merészelnek uraikkal, a kiválasztott nép fiaival. [Egyetemista koromban én is jártam boncolásokra, de azok nem élve történtek.] Persze ha a szél, a robbanások pillanatnyi szünetében, felhozza a gyermekek sikoltozását is, annál izgisebb az egész. 

A látvány fölséges. Különösen a gyermekhúst égető foszforlöve dékek tűzijátéka. Kellemes élmény azért is, mert össz' a komfort. Lehet filmezni, fényképezni, távcsövezni, csevegni, mobilozni, röhencselni, stb. Aztán a buszból előkerülnek az uzsonnacsomagok, az üditős flakonok, egy kis testi felfrissülésre. Persze ez csak a kezdet. Rövidesen árudák, kávézók, stb. nyilnak, hogy azok terraszairól, napernyők alól - fagylaltot szopogatva - élvezhessék a turisták azt a látványosságot, amire befizettek.

És tényleg, a jól táplált sémi pofákról jól leolvasható a szadista gyönyörködés. Korukat is tekintve ők már felsőbb osztályba léptek a gyűlölet valamelyik iskoláján. Róluk eszembe jut Himmler. A precíz baromfitenyésztő - már Reichsführer SS beosztásában - észrevette, hogy a sonder einstatz kommandok tagjait idegileg megviseli az emberölés. Ezért úgy rendelkezett, hogy a munkát ukrán, stb. segédszolgálatosok végezzék, az SS-ek [felváltva] csak a felügyeletet láthassák el. Hát persze a Talmud az SS-ben nem volt tananyag. "Ezeket" nem kellene milicistákkal helyettesiteni...

Tudom persze, hogy a vér és a halál látványa a legősibb szórakozások közé tartozik. Rómában pl. az állam "népjóléti szolgáltatásai körébe sorolták a cirkuszi játékokat ["panem et circenses"]. Csakhogy az arénákban ügyeltek arra, hogy a küzdők esélyei megközelitőleg egyformák legyenek. Dehát a zsidó mentalitás egészen más. Az helikoptert küld a rokkantkocsi vak és nyomorék utasa ellen [Jaszin sejk].

De - kérdezem tisztelettel - hova vezet mindez? Odalent a gój állatok ugyanis egész másként élik meg a történteket. Az állatokra is jellemző hogy szeretik és védelmezik kicsinyiket. Könnyü elképzelni, mit érezhet egy gázai apa(állat), vagy anya(állat), amikor (állat)kölyke a kezében szenved ki. Erről is tanúskodjon néhány dokumentumkép, hogy érthetőkké váljanak azok a kérdések és feleletek amelyek, Gázával kapcsolatban, felvetődnek bennem.

Arról van szó jelesül, hogy értékeljük a történteket, mit gondoljunk a tömeggyilkosságokról és arról a népről amelynek politikusai az utasitásokat kiadják és a"hős" katonákról, akik a rémtetteket végrehajtják? Mit gondoljunk a külföldi, de főleg a hazai cinkosokról: a némákról és a röhögtetőkről?

A dolgok jogi vonatkozásairól gondolkodtam épp, amikor megakadt a szemem egy internetes közleményen amit az az [origo] egyik szorgalmas firkásza ollózott össze [2004. 07. 06] Szaddam Husszein bűnügyével kapcsolatban . Rájöttem, hogy ha rémtetteit összevetem az amerikai és az izraeli "külpolitikával", szerfölött tanulságos összehasonlí tásokra nyilik lehetőségem. Az [origo] összeállitása, amit azért szakmailag lektoráltam, a következőket tartalmazza.

Ami azt illeti, hogy emberiesség elleni bűntett mint jogi fogalom létezik-e, hát jó régen. 1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában, 6. cikkének 1.) pontja szerint 'Magyarország meg fogja tenni a szükséges lépéseket az iránt, hogy biztosítsa az alább említett személyeknek letartóztatását és bírósági eljárás végett kiadását: a) a háborús bűnök, valamint a béke vagy az emberiesség ellen elkövetett bűnök elkövetésével, elrendelésével, avagy az ilyenekben való részességgel vádolt személyek..'

Felhívnám a figyelmet a háborús bűnök, a béke ellen elkövetett bűnök és az emberiesség ellen elkövetett bűnök azonos fogalmi szintjére [vö.: népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények].

A Büntető Törvénykönyv [1978. évi IV. törvény, Btk.] XI. fejezete az emberiség elleni bűncselekmények címet viseli, és megállapíthatjuk belőle, hogy az emberiség elleni bűncselekmények kifejezés két nagy bűncselekménykört összefoglaló gyűjtőfogalom. Ezek a béke elleni bűncselekmények [háborús uszítás, tiltott toborzás, népirtás, apartheid] és a háborús bűncselekmények [polgári lakosság elleni erőszak, háborús fosztogatás, bűnös hadviselés, harctéri fosztogatás, hadikövet elleni erőszak, visszaélés a vöröskereszttel, egyéb háborús bűntettek].

Namármost, mik azok az emberiesség elleni bűncselekmények? Annyi biztos, hogy a 'crimes against humanity' magyar megfelelőjéhez van szerencsénk. Találtam egy 126 oldalas dokumentumot az IM webhelyén: "A nemzetközi büntetőbíróság római statútumát.". Az 5. cikk szerint a bíróság joghatósága négy bűntett-típusra terjed ki: a) a népirtás bűntettére [the crime of genocide], b) az emberiesség elleni bűntettekre [crimes against humanity], c) a háborús bűntettekre [war crimes] és d) az agresszió bűntettére [the crime of aggression].

Szándékos emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, erőszakos elhurcolás, bebörtönzés, kínzás, erőszakos közösülés, csoport üldözése, apartheid stb. – ezek tartoznak az emberiesség elleni bűntettek b) kategóriájába. Megfelelőiket a Btk.-ban nagyjából [...] a polgári lakosság elleni erőszak [158. §] háborús bűncselekményei között találjuk. Vagyis az emberiesség elleni bűntettek az emberiség elleni bűntettek részhalmazát képezik.

... Szaddámot emberiség elleni bűncselekményekkel vádolják: népirtással, háborús és emberiesség elleni bűn cselekményekkel. Vagyis a 'nemzetközi bíróság' joghatálya [?] alá tartozó mindhárom bűntettel. [Nyilván lehetne agresszióval is.]

Még elmerenghetünk azon, hogy miért pont az emberiesség a humanity fordítása a crimes against humanity magyar megfelelőjében. Az Országh szerint [amit az Országh rosszul tud, egy ország tudja rosszul] a humanity jelentései: „az emberiség, az emberi nem, az emberek; emberi természet, emberi tulajdonságok; ember(ies)ség, jóság”. Mivel az emberiség-et a tágabb jelentésű jogi fogalom kigolyózta, az adott szerkezetbe illőnek marad az emberség és az emberiesség. Hirtelen esztétikai felindulásból az előbbire szavaznék, rövidebb, szebb. De ha megnézzük az ÉKsz-ben."

Bravó firkász! Alig hibázott - jogilag... [A bíróságnak nincs joghatálya, csak hatásköre, illetősége (joghatósága)].

Ám ami a logikát, az újságírói etikát illeti, az osztályzat elégtelen.

Való, hogy Szaddam a legkegyetlenebb diktátorok egyike volt. Kapásból tucatnyit lehetne még melléje sorolni a repertoárból. Nem melléles, hogy a diktátorok döntő többsége a CIA édesgyermeke. Való, hogy Szaddam kinzómester volt és vegyi fegyvert is bevetett lázadó vidékek lakossága ellen. Viszont sem vegyi, sem atomfegyvere nem volt szemben az amerikai "feltételezésekkel". E "tévedés" jegyében viszont Irakot embargó alá vonta az USA és ennek következtében mintegy félmillió gyermek pusztult el. Aztán megtámadták Irakot kétszer is, a "demokratizá lás" jegyében és már kb. másfélmillió a halottak száma. No' meg a guantanamói és msá helyeken elkövetett kínzások?

És ezekért kit tartóztattak le, itéltek el és akasztottak fel? Egy másik kommentárban soroltam fel a nemzetközi jogvédő szervezetek terjedelmes listáját. Most mondom, együtt sem érnek egy kalap szart sem. Ennek messzemenő következményeit e cikk végén kimutatom.

Aztán - firkász - miféle nemzetközi bíróság (?), milyen törvény alapján (?) itélkezett Szaddám Husszein felett? Hova valósiak a hóhérai (?). Egyetlen egy USA-patent ismerhető fel ebben a szemét ügyben: a tizenhárom csomós kinzó kötél. Ilyennel akasztotta fel a német háborűs bünösöket Woods őrmester. De ő alacsonyabb volt, mint Szaddám álarcos (!) hóhérai. Meg lehet, hogy már nyugdíjas is...

Eddig hát' megvolnánk. Már csak néhány apró részletkérdést kell tisztázni?

Van e egyáltalán jogrendje a világnak?

Erre a kérdésre kapásból a leghatározottabb nemmel válaszolhatunk. Nem fogunk tévedni. A nemzetközi jogrendnek könnyen megfogalmazható kritériumai - lennének.

• Nemzetközi büntetőjogi szabályok. Ilyenek vannak, szép számmal. Ilyenek az. u.n. "Genfi Konvenciók" amelyek - többek között - a hadviselés "játékszabályait" írják körül.
  
  "A háborús bűncselekmények fogalmát, mint ilyet, a nemzetközi közösség diplomáciai kezdeményezésére határozták meg és vezették be azzal a céllal, hogy megelőzzék olyan további embertelen cselekmények véghezvitelét, melyeket háborúkban vagy más fegyveres konfliktusokban követhetnek el. A háborús bűn cselekmények koncepciója a háborús jog szabályainak egy évszázadon át tartó kodifikációja végső eredményét jeleníti meg, amely folyamat 1864-ben a Genfi Konvencióval vette kezdetét... stb."  
  
  Mi sem "természetesebb" minthogy Izrael az összes konvenciót megszegi, amire módja nyilik.
  
  
• Létezniük kellene "igazi" nemzetközi joghatóságoknak, azaz nyomozó hatóságoknak, vádhatóságoknak és bíróságoknak. Ezek státusát akként kellene megszabni, hogy - a hatáskörükbe tartozó ügyekben - e szervezetek nemzetek fölötti státussal [illetékességgel] rendelkeznek és az államoknak ugyanolyan szolgai alázattal kellene őket kiszolgálniuk, ahogy mi kiszolgáltuk a II. Világháború utáni megtorlást, a fenti beciikelyezett nemzetközi egyezmények alapján.
  
  
• Aztán lenne még egy feltétel. Nem fogják kitalálni, olyan pofonegyszerü és annyira evidens. Az államok, az állami szervezetek és az állampolgárok törvény előtti egyenlősége úgy a jogok, mint a kötelezettségek tekintetében. Hát épp ez az, ami hiányzik és meg sem valósítható. [Legalábbis addig, amíg a Világ fölött az amerikai moloch uralkodik, akinek hátán a zsidóság lovagol.]
  
  Mindaddig amíg a zsidóság az emberiséget, Amerikai fegyvereivel, sakkbantarthatja és nem nőnek fel olyan ellenhatalmak, amelyek, a félelem egyensúlyá alapuló, jogkövetést rá tudnak kényszeríteni a "két gonoszra", addig a Világ rendjét csak a természetjog biztosíthatja a maga szörnyüséges módon egyszerü és logikus szabályaival. Addig ugyanis az nemzetközi emberjogi védelem a gyakorlatban "zsidójogi" védelem, amelynek semmiféle jogelvhez, jogszabályhoz az égvilágon semm köze nincs, minthogy erkölcsi tartalma hiányzik, különös tekintettel a törvény előtti egyenlőség elvére.

A "természetjogot" a széplelkek szerfölött idealista módon értelmezik. A Virtuális Enciklopédia szerint pl.

"A természetjog a jog és a társadalom helyes rendjére vonatkozó elképzelés. A jog attól helyes és követendő, hogy megfelel az emberi természetben rejlő követelményeknek, vagy egy magasabb, isteni tervben szereplő parancsnak. A római jog forrásai közt szerepel a ius gentium, azaz a különböző népek jogában szereplő, az életviszonyok természetes követelményeivel összhangban álló közös szabályok. Ezeket az ember természetes értelme képes ilyenként felismerni [ius naturale]. A teológiai [különösen a katolikus] természetjog a vallás kinyilatkoztatott parancsainak felsőbbségére épül. A lélek dolgaiban a spirituális és nem a világi hatalomnak kell engedelmeskedni [Aquinoi Szt. Tamás]. A metafizikus természetjogi felfogás szerint a tételes jog meg kell feleljen valamiféle igazságosságnak. Az emberi jogi felfogások a tételes jogot éppen az emberek természetével ellentétben álló megoldások miatt támadták. A 19. századi jogpozitivizmus jogfogalma elfordult a jognak a vallásos ideológiák szerinti megalapozásától. Az utilitariánusok az emberi jogokat tapasztalatilag megalapozatlan képzelődésnek minősítették. A hitleri rezsim jogtalanságai hatására újjáéledő természetjogi eszme szerint erkölcsi minimum nélkül nincs jogrend és az erkölcsi rendet sértő előírásokat nem kell betartani, illetve a jognélküli rendszerrel szemben 'ellenállásnak' (!) van helye."

Hát, tetszenek látni, ez az! A szembeszegülést a legszelidebb jogbölcselők sem tartják kihagyhatónak. Ám a természetjog nem ez, hanem azon ösztönök, indulatok, stb. összessége, amit az ember az állati létből magával hozott, mint az ön és fajfenntartás vastörvényeit, és amelyek tüstént hatályba lépnek amint a "civilázió törvényei" nem garantálják a civilizált (!) emberi létezés valamennyi (!) feltételét! Talán nincs olyan nép [faj] a világon, amely annyit vétett volna a civilizáció normativái ellen, mint a zsidó!

Ennek egyszerü "felfogásbeli" oka van. A zsidó felfogás szerint "A világ népei nem emberek, mert nincs "neschmann-juk" [vagyis fennséges lelkük] ... hanem "nepesch-ük" [állati lelkük] van. Nem volna méltó, hogy egy "embernek" egy állat állati alakban szolgáljon, hanem egy állat emberi alakban." [Öhquist: " Führer Birodalma, 174. old.] Épp most olvasom François Trocase könyvét [Mónus Áron forditásában], amelyben a következő adatra bukkantam. A lembergi zsidó leánykereskedők elleni bünper egyik vádlottja így nyilatkozott a bíróság előtt. "Önöknek nem kell foglalkozni velem ... mert az, hogy én ruhákat, gyümölcsöket, vagy asszonyokat árulok, nem számít. Én kereskedelemmel foglalkozom és senkinek semmi köze hozzá!" [Trocase: "Ausztria Magyarország lerombolása..." 175-176 olod.] Úgy tünik, ez nem antiszemita pamflet, hanem egy száraz perirat tartalmi adata.

A zsidóság problémája a mai "jogállamokban" sem jogkérdés. A zsidó a befogadó állam jogát egyszerű versenypályának tekinti, amelynek akadályait le kell küzdenie, vagy meg kell kerülnie, hogy céljához juthasson. A jogkövetés [betartás] eszébe sem jut. Ez a dolog egyik oldala. A másik, hogy a zsidó kitünően ismeri és alkalmazza is a jogot, de csak mint hálót, vagy hurkot amelynek segitségével a gójt becsapja, megfogja, kiszipolyozza, tönkreteszi. [Ez a Drábik János által megénekelt "Uzsoracivilizáció" egyik jellemző vonása.]

Ebből következik, hogy a keresztény civilizáció által alkotott jogelvek és jogszabályok a zsidók által előidézett konfliktushelyzetekben nem alkalmazhatók, mert ezek megoldására egyáltalán nem alkalmasak.

A polgári és büntető jog fundamentális elve például az egyéni [személyes] felelősség. A tettes, társtettes, felbujtó, bünsegéd, stb. felelőssége az elkövetett, megkisérelt, ill. előkészitett büncselekményekért. A felelősségrevonás ezen módja esetén a felelősségre vonandó személyek [az eljárás alanyai] azonosíthatók, mint az állam polgárai, esetleg mint idegen állampolgárok. A többek által elkövetett hagyományos elkövetői kör a tettes, ill. társtettesek. Ehhez kapcsolódott a "bünszövetség", mint különleges társtettesi forma. A jog újabban bünteti a "bünszervezet ben" történő bünelkövetést, ill. a bünszervezethez való tartozást is.

A felelősségrevonás ezen rendszere csak akkor működik, ha az államnak módjában van állampolgárait, ill. a területén tartózkodó idegen állampolgárokat nyilvántartani, tevékenységüket [a közbiztonság szempontjából]
ellenőrizni.

E feltételek a zsidóság esetében nincsenek biztositva, mert velük kapcsolatban még egyetlen államnak sem sikerült semmiféle idegenrendészeti szabályt alkotni, még kevésbé végrehajtani [betartatni].

A következő [talán legfontosabb] probléma az identitás kérdése. Mégpedig a "többes identitás" kérdése. A zsidóság tiltakozik az ellen, hogy "nemzeti kisebbségnek" minősítsék és jogi státusát ennek megfelelően állapítsák meg. Ő a magyar nemzeti többséghez tartozónak tekinti önmgát és ennek megfelelő jogi státust követel. Különbözőségét csak az izraelita vallásfelekezet vonatkozásában ismeri el, de csak "anyakönyvezési" alapon.

Ezzel szemben magatartásával igazolja a cionizmus alapítójának Herzl Tivadarnak azt a tézisét, amely az egész világon diaszpórában élő zsidóságot "egy népnek" minősiti. Ez a zsidóság tényleges, "gyakorolt" identitása a csupán "kinyilvánitott" másik identitással szemben. Ez a "sziámi iker" szindróma, amelynek faji, társadalmi, nemzetbiztonsági és erkölcsi vonatkozásait nagy költőnk Váci Mihály ábrázolta a maga bonyolultságában.

A "népi összetartozás" a zsidóság céljaival való feltétlen és szinte kivétel nélküli azonosulást jelenti minden zsidó vonatkozásában. És itt érünk el a súlyos probléma gyökeréhez. A zsidóság "nemzeti" törekvései egyáltalán nem esnek egybe annak a hatmilliárd élőlénynek a törekvéseivel, ill. érdekeivel, akiknek csak "nepeschük", azaz emberi alakban állati lekük van. A mintegy tizenötmilliónyi fennséges lelkü zsidó, akiknek "neschmannjuk" van, mint több ségi tőketulajdonos földgolyószerte szüntelen és ádáz harcot folytat a világuralom megszerzéséért.

Ennek folytán a Világ minden szegmense "hadmüveleti terület", ahol épp háború készül, háború folyik, vagy tüzszünet van. A taktikai módszerek szerfölött változatosak, a stratégia azonban változatlan.

A támadó mindíg és mindenütt gyilkol hol gyorsan és hangosan, hol lassan és csöndben de mindíg és mindenütt egyforma megátalkodottsággal, kegyetlenséggel. A volt amerikai és a jelenlegi izraeli külügyminiszter, a volt magyar egészségügyi miniszter, az izraeli harci helikopter pilótája, vagy a hurokvető kommandós egyazon háború "katonái".

E háboruban nincsenek szabályok. Csak ellenállás van, a mosdó és a törölköző hasonlóságának szem előtt tartásával. Nincs tehát bűnös egyén, bűnös nép sem (!). Persze nincs ártatlan sem. Csupán hadviselő felek vannak. Bűn hiányában nincs nyomozás, vádolás, ítélkezés. Mindezt a barát, ill. az ellenség azonositása helyettesiti- Majd a harc logikája érvényesül.

És még egy nagyon fontos szempont! Miről is van szó? A dolgok olyan felfogásáról, amelyet kitünő liberális költőnk Eörsi István, alias Schleiffer Ede , borús életérzések hatása alatt, önmagának szóló ajánlásként, fogalmazott meg. [Töredék.]

1. 
Féreg,
költözz a kristálygömbbe,
kinőtted azt az almát.

2.
Ha ujjad
kimutat belőled,
ne félj leharapni,
ha karod
kihadonászik belőled,
vágd le bátran,
ha lábad
elbotorkál tőled,
fűrészeld le merészen,
szemed ha kifürkész,
orrod ha kiszaglász,
füled ha kileskel
belőled,
nyomd ki csavard le csípd le.
Ami marad, az légy.

5. 
Azt mondod: kés ez?
A torkodnak nyomva?
Mi az, hogy kés?
A kés csak egy kis szó,
és az a vér ott
– noha bugyog már –
szintén nem ijesztő.
Csak kis szó a vér is.

Epilógus.

Hát az ilyesfajta tanácsok gyakran érlelnek
 

Hát Pistám! Nagy hülyeségnek tünt ez az írás, amikor elkövetted. Az is lehet viccnek szántad. De tudod mit? Gáza óta ez már nem is olyan vicces. Tulajdonképp igazad - lett, Igaz posztumusz, de neked talán jobb is.  A késről beszélsz. A kés nem csak egy "kis szó". A legrégibb történelmi szimbólumok egyike. Nem csupán öl. Gyógyit is! Úgy, hogy kivágja a testből a fertőző ágenssel együtt a fertőzött testszövetet is. Ha még élnél, biztos értenéd. És ti akik éltek, értitek e?

A dolgok "mikéntje" a folytatásban lesz olvasható!

2009.01.11

Sz. Gy.