Büntető védelem

A büntető eljárás [általában] az alábbi "ügyszakokra", illetve tevékenységekre tagolódik

nyomozati szak,-
ügyészi szak,-
tárgyalási szak - elsőfokú eljárás,-
tárgyalási szak - másodfokú eljárás,-
beadványok, kérelmek.

A védő [sértetti képvislő, "tanú segítő"] eltérő tevékenységeket fejt ki a különböző ügy, ill. tevékenységi szakokban. Díjigénye is eltérő. A díjösszeg meghatározásánál az ügyvéd az ügyek alábbi sajátosságaira van tekintettel.

Az ügy "súlya".

A büncselekmények súly szerinti mérlegelését maga a Büntető Törvénykönyv vezeti be azzal, hogy a büncselekményeket szétválasztja vétségekre és büntettekre. Ez a tagolás kihat az eljárás rendjére [terjedelmére] és a kiszabható büntetések mértékére. A továbbiakban meghatározza a kiszabható büntetéseket. Közülük a szabadság vesztéssel fenyegetett büncselekményekről esik bővebben szó. A büntetés mértéke sohasem határozott. A büntetésnek alsó és felső határa van, amelyet a bíróság átléphet. Lefelé, pl. bizonyos enyhitő körülmények fennforgása esetén, stb. Felfelé ha több cselekményt [bünhalmazat] bírál el.

Az ügyvéd az ügy súlyát, a kiszabható büntetés legmagasabb tartama alapján mérlegeli [természetesen arra törekedve, hogy ügyfelét mentsék fel, vagy a büntetés lehető legkissebb mértékével sujtsák]. Az ügy súlya ugyanis általában összefüggésben van az összegyüjtött iratanyag mennyiségével, ami a felkészülésre szánt ügyvédi munkaráforditás mértékére van kihatással. Nem tagadható, hogy tekintettel van bizonyos lélektani tényezőkre is. A súlyos hátránnyal fenyegetett személy, vagy hozzátartozója, többet hajlandó áldozni az ügyre, mint egy vétség elkövetője ...

Az ügy "terjedelme", a képviselet ellátásával felmerülő időráfordítás mértéke. 

Az ügy súlya és terjedelme között csak általában van egyenes összefüggés. Olyan esetekben ugyanis, amelyekben pl. több elkövető fölött itélkeznek a vádlottakat fenyegető büntetési tételek alacsonyak, az eljárás mégis hosszú időt vesz igénybe [vádlottak, tanúk kihallgatása, iratok ismertetése]. Az ilyen ügyekben az ügyvéd azzal az időlekötéssel számol ami a védelem ellátásával felmerül. [Sokszor olyan tárgyalási cselekményeknél is kötelező a jelenléte, ahol védencéről esetleg nem is esik szó ...]

A fentebb felsorolt ügyszakokban végzendő ügyvédi tevékenység formái különbözőek, de közös elemek is vannak.

Az ügyvédnek [minden ügyszakban] a tényállás lehető legalaposabb megismerésére kell törekednie. Az ismeretszerzés elsődleges forrása maga az ügyfél. Fontos információkat tartalmaznak az ügyfél által rendelkezésre bocsájtott és az eljárás különböző szakaiban keletkezett "hivatalos" iratok. Az ügyvéd igyekszik ez utóbbiak másolatait megszerezni [az ügyfél által fizetendő másolási díjak ellenében] és tanulmányozni.

A büntető eljárás részben szóbeli eljárás, úgy azonban, hogy a szóban tett nyilatkozatok írásbani rögzitése általában kötelező. A védelem egyik eszköze az ügyfél érdekében előterjesztett szóbeli nyilatkozat, kérelem.

A szóbeli nyilatkozattól részben elhatárolható az ügyvédi közreműködés a különböző eljárási cselekményeknél.
Ennek során az ügyvéd nyilatkozatokat is tesz. Legalább ilyen fontos azonban közreműködése a gyanúsítottak, tanúk, szakértők kihallgatásánál, olyan kérdések feltétele formájában amelyek, a védence javára szolgáló tényeket tárnak fel, ill. ilyen nyilatkozatok megtételére késztetik a kihallgatott személyeket.

Egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert azonban az írásbeli beadványok [kérelmek, inditványok, észrevételek, stb.]. A szinvonalas védelem az ügy kellő mértékü "írásbeli előkészitését" feltételezi. Különös jelentőségre tesznek szert a bizonyitási inditványok, ill. az esetleges jogsérelem miatti panaszok, fellebbezések.

Ezen ügyszakra is vonatkoznak az ügyvédi dijkikötés általánaos elvei, ill. gyakorlata.
A megbízás vállalásakor viszont általában hiányzik azon adatok, ill. körülmények ismerete, amelyek a díj mértékét meghatározzák. Ezért általában díjelőleg kikötésére kerül sor, beszámítási kötelezettséggel.

A díjelőleg összegének meghatározása mégsem egészen "önkényes". Itt és most azt a módszert követjük, hogy táblázatosan meghatározzuk a, súly szerinti, ügykategóriák "tarifáit" [tól - ig rendszerben] és ezekhez viszonyitjuk százalékos arányban a díjelőleg összegét 20 - 40 %-os mértékben.

Itt ki kell térni a nyomozati, ill. a[z elsőfokú] tárgyalási dijkikötési gyakorlatára. A nyomozati cselekményeken történő ügyvédi részvétel fontos, ám formái változatosak.

Lényeges szempont, hogy a nyomozati cselekményeknél a védő részvétele, a ritka kivételektől eltekintve, nem kötelező!

Ennek ellenére indokolt, ha a védő saját védence kihallgatásánál és a szakértő meghall- gatásánál jelen van. De ezeken kivül még igen sok nyomozati cselekmény van, ahol a jelenlét ugyancsak kivánatos. Ilyenek pl. a szemle, a bizonyitási kisérlet, a felismerésre bemutatás, a tanúkihallgatás és a szembesités. E nyomozati cselekmények rendkivül
időigényesek, nem utolsó sorban azért, mert a nyomozók maguk gépelik a jegyzőköny veket, szerfölött lassan.

A nyomozati ügyszakban az ügyfél megjelölheti, hogy milyen nyomozati cselekmények-
nél igényli a védő jelenlétét. Ha az igényszint magas, külön megállapodás köthető a rész vétel időráforditással arányos díjazására. [Ez az óradíj megegyezhet azzal a dijtérítéssel,
ami a kirendelt ügyvédeknek jár: ezidőszerint 3600 Ft. óránként.]