Polgári perképviselet

Arany János 1854-ben írta "Fülemile" című versét és a magyarság perlekedő kedvét:

["Hajdanában, amikor még
Így beszélt a magyar ember:
Ha per, úgymond, hadd legyen per!"]

már akkor is hangsulyozottan mult időbe tette ... Mára erősen megcsappantak az "ügyvédhizlaló" perek. Csak az száll perbe, akit beperelnek [alperesség], illetve akit olyan súlyos jogsérelem ér, amely legyőzi a pereskedéssel szemben táplált "természetes" viszolygását [felperesség].

Ilyen helyzet, a társadalom fokozódó gazdasági és erkölcsi válsága miatt, gyakorta adódik. A "liberális" társadalmi "eszmények" tömegméretekben produkálják a gátlástalan magatartás türhetetlen eseteit. A nemtörődömség, a nyerészkedési szándék, az agresszivitás, talaján olyan súlyos támadások érik az egyéneket, a családokat és az emberek különböző csoportjait, szervezeteit, amelyek objektiv, ill. szubjektív szempontból már nem tolerálhatók.

Ilyen helyzetekből keletkeznek a perek, persze nem feltétlenül ügyvédi segédlettel.

Ami az ügyvéd "nélkülözhetetlenségének" kérdését illeti, a jogkeresők erre gyakorta és szivesen mondanak nemet. A fejlett kapitalizmus jogszolgáltatása azonban határozottan olyan irányba fejlődik, amely az ügyvédi közremüködést egyre inkább "nélkülözhetet lenné", pontosabban megkerülhetetlenné teszi. Az ügyvéd kötelező (!) igénybevételének eseteit hazai törvények is előirják és az ilyen esetek körét folyamatosan kiterjesztik.

E "kényszerházasságba" az állampolgároknak alighanem bele kell törődniük. Némi vigaszt csak az jelenthet, hogy érvénye nem "holtomiglan - holtodiglan" szól ... Továbbá hogy a felek kölcsönös jószándéka mellett, elviselhetővé tehető.

Ami a "polgári per" fogalmát illeti: annyiféle per keletkezhet, hogy még példálózó felsorolásuk is szerfölött unalmas lenne. Ehelyett később olyan "percsoportokat" említünk, amelyek sok embert érinthetnek, ill. súlyosan érinthetnek. A perek sokfélesége és fokozódó bonyolultsága folytán ezen a területen is kialakul az ügyvédi "specializáció", mivel a diploma önmagában nem szavatolja a tömérdek és folyton változó jogszabály ismeretét. A perfajtákról, ezek sajátosságairól, szóló terjedel- mes értekezés helyett a költségek szempontjából tárgyaljuk ezeket.  A perek elsődleges kategorizálása aszerint történik, hogy "a perérték" meghatározható e, vagy sem.

A perek többségének értéke meghatározható. A per értékéhez igazodik az eljárási illeték, [perilleték] és az ügyvédi munkadíj összege is. A perilleték általános mértéke a perérték
6 %-a. Az ettől eltérő rendelkezéseket a [többször módositott]  Illetéktörvény VI. fejezete tartalmazza. A perilletéken felül többféle költség merülhet fel. Ezek közűl jelentős kiadá-
sokat jelenthetnek a szakértői díjak és költségek, amelyeket az a fél tartozik előlegezni, aki a bizonyításhoz szakértőt kiván igénybevenni. A Bíróság, meghatározott feltételek fennforgása esetén, kedvezményeket engedélyezhet.  Az alapvető rendelkezésket a [többször módositott], a Polgári perrendtartásról szóló törvény 84 - 88 §§-ai és több kap-
csolódó jogszabály tartalmazza. A kedvezményeket kérni kell.  

Az ügyvédi díjak mértéke törvényileg szabályozva nincs, a felek megállapodásán alapszik. Ennek ellenére a gyakorlatban  5 - 7.5 % nettó alap munkadíj kerül kikötésre, amit 20 % ÁFA terhel. Kiköthető %-os mértékü költségátalány is, de mivel ez is adókö teles, a gyakorlatban nem alkalmazzuk.

Mivel a peres eljárásoknak több fázisa ["felvonása"] van, a megbízó a képviselet ellá-
tásáért a nettó alap munkadíj bizonyos %-át köteles fizetni az alábbi táblázat szerint.

[*] Ha a perújitást a bíróság elrendeli, és tárgyalásra kerül sor, a tárgyalásokért a "megismételt" eljárásoknál kiköthető díjak kerülnek alkalmazásra..