Az ügyvédségről
 

Ennek a fejezetnek a célja azt a tévképzetet eloszlatni, amelyet a fenti kép "szemléltet". Persze többféle ügyvéd van, de a zöm nem "ilyen".

Kétségtelen, hogy, a hajdan kizárólagos ügyvédkedési formát biztositó, ügyvédi munkaközösségek megszüntetése és a jogszabályok "megritkítása" folytán az ügyvédi pálya "szabaddá" vált. Azzá vált pl. abban az értelemben hogy Megyénkben az ügyvédi létszám 85 - 90 főről 400 fölé emelkedett. Szabaddá vált azáltal is, hogy éles "verseny- helyzet" keletkezett az ügyfelekért, az ügyekért a meggazdagodásért, ill. a megélhetésért.
 

A "jogkereső közönség" szempontjából e helyzet előnyökkel és hátrányokkal jár. Előny az ügyvéd szolgálatkészsége, fokozott "ügybuzgalma". Hátrány a megbizási viszonyból eredő előnyök túlzott kiaknázására való hajlandóság ...
 

Az ügyvédekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók egyik forrása a Magyar Ügyvédi Kamara Honlapja, amely az ügyvédekre vonatkozó széles ismeretanyagot tartalmaz a szervezeti kérdésektől az ügyvédekre vonatkozó magatartási szabályokig. [E Honlap ismeretében a megbízó "ellenőrizheti" ügyvédjét, ha bármilyen kétsége támad. ]

A Honlap erről a logo-ról közvetlenül elérhető. Itt is megtalálható az ügyvédség "alkotmánya" az Ügyvédi Törvény, de sok más hasznos tudnivaló is kikereshető ha valaki megtanulja a kezelését. A szorgalmas és figyelmes ügyfél olyan dolgokkal is tisztába jöhet, amit az ügyvéd esetleg nem mond el neki ... Kérdés, hogy aki eligazodik a Honlapon, eligazodik e a jogszabályok között is, és képessé válik e ügyeinek önálló intézésére. Erre több okból nemmel kell felelni. Kétségtelen, a jogszabályok "magyarul" íródnak, de ez semmiképp sem jelenti, hogy pl egy adójogszabályt akár egy jogász is képes lenne megérteni ... A  jogi "know how" [tudni hogyan] magában foglalja pl. annak tudását is, hogy a joszabályt hogyan értik, ill. alkalmazzák pl a bíróságok [bírói gyakorlat]. Az ügyintézéshez tartozik egy csomó gyakorlati fogás, amely nincs leírva, csak éppen tudni kell őket.

A másik ok, hogy a fontosabb szerződések esetén a jogszabályok. "ügyvédkényszert" írnak elő. Előtérbe tolakszik az "elektronikus ügyintézés". Ebből, jelesül pl. az ingatlannyilvántartással kapcsolatos ügyintézésből, még azok az ügyvédek is kiszorulnak, akik az "elektronikus hitelesités" költségeit nem tudják előteremteni.

Ami az Ügyvédi Törvényt illeti, két vonatkozásban fontos: az egyik, amiről ír,- a másik, ami-
ről hallgat.

A Törvény lényege, hogy kevés kötelező előíráson kivül a Polgári Törvénykönyvnek a megbizási jogviszonyra vonatkozó, szerfölött általános, szabályaira utal.

Ennél is általánosabb szabály a felek jóhiszemü együttműködésének kötelezettsége annak megvalósitása érdekében amire szerződtek. Ennek keretében célszerü ügyelni a követke-
zőkre. Az ügyvédi megbizást írásba kell foglalni és annak tartalmaznia kell azt a tényállást is, amit az ügyfél előad. Egy ilyen papir "megvédi" egymással szemben a szerződő feleket, akik barátokból sajnos nem ritkán ellenségekké válnak.

A "pénz olvasva jó" elve, és az adózási szabályok folytán, helyeselhető ha a pénzbefize- tésekről az megbízó ÁFÁS számlát, ill. nyugtát ad.

Nagyon fontos szempont, hogy az ügyvéd a kezelésére bízott pénzzel kapcsolatban u.n. "letétkezelési" szerződést kössön [különszerződés], amely a megbízónak folyamatos rálátást nyujt arra, hogy pénzét az ügyvéd hol és hogyan kezeli.

A képviseleti [megbízási] szerződések fontos szabálya, hogy a képviselő nem a megbízó által óhajtott eredmény "megvalósítására" vállalkozik [perbiztositás], hanem csupán arra hogy a cél elérése érdekében mindent megtesz, amit a törvények keretei között képes, ill. köteles megtenni.

Éppen ezért nem helyénvaló pl. a megbízónak olyan szemrehányása, hogy "én fizettem az ügyvéd úrnak, a fiamat mégsem engedték ki ... "  Hasonló a helyzet egy perben, ahol pl. a megbízó tanúit "cserbenhagyja" emlékezetük, ami pervesztést eredményez, anélkül hogy ez a képviselőnek felróható lenne.

Egy kalap alá véve most a büntető és polgári "pereket" kimondható, hogy a "perkockáza- tot" az ügyfél viseli, csakúgy mint a beteg az orvosi műtéttel járó kockázatot. Az ügyvéd [miként az orvos] csak az elkövetett műhibáért felel. [Ez alól kivétel az okiratkészítés, ahol az ügyvéd "garanciális" felelősséget visel az okirat megfelelőségéért.]

Minden ügyvéd, aki a képviselet tényleges szerepe és lehetőségei tekintetében mást mond, csalárdúl jár el ügyfelével szemben.