Költő hazudj. Csak rajt' ne
kapjanak [kapjalak].

Egy hangos amerikai

Költői profil

Az Internet anomáliáiról "értekeztem" nemrég [Science fictions]. A levelezőkről szóló passzus bizonyos célzásokat tartalmazott. Most úgy tűnik, mintha e célzások sandák lettek volna. Pedig nem. Összejöttek a dolgok. Összeakadtam "A" Költővel. No' nem a szegény Wass Alberttel, hanem verseinek gazdag kiadójával. Ha most valaki azt gondolná, hogy Zas Lóránttal kezdek feleselni, alaposan téved. Az írás jobboldalán köz szemlére tett levelek írása és olvasása közben ugyanis vízióm támadt, mintha egy állatorvosi lóhoz hasonló valamit látnék, amely nem hús - vér élőlény, hanem jelenség. A most készitendő profilkép tehát tünetek összes sége. Hogy kire - mennyire hasonlít, döntse el az olvasó. Hogy mi a célom vele - azt is döntse el az olvasó.

A címet Graham Greene könyve "A csendes amerikai" sugallta. Alden Pyle is képzelt alak. Ezt az író nyoma tékkal hangsúlyozza egy levélben: "keveset vettem át a valóságból. Élő alakot semmi esetre sem. Pyle, Gran ger, Fowler, Vigot, Joe: mindezeknek nincs eredetije sem Saigonban, sem Hanoiban". Jó! Dehát akkor miért tűnik olyan ismerősnek? Hát ez az!

Amerika szinte létrejöttétől kezdve pusztítja a Világot. Teszi ezt olymódon hogy felforgatja egyes országok,
sőt  kontinensek társadalmi, gazdasági, állami rendjét. Egymásra uszít, véres belső és külső háborúkba kerget nemzeteket, népfajokat, néposztályokat. Módszerei sokrétűek. A pusztítás ágensei azonban jól beilleszthetők
az alábbi csoportok valamelyikébe:

A "csendesekről" Graham Greene után alig - alig lehetne újat mondani. A "derék fiúk" cselekedeteinek vég telen (?) krónikáját a médiumok írják, naponta. Hát a hangosak? Ismerjük őket is, mint a bárdolatlanság a pökhendiség szinonímáit.

A fenti három csoport is összevonható egy közös jellemző alapján: zsoldosok. Ez már elég egyszerű, nem?
Nem! A fogalomnak átvitt értelmezése is lehetséges. Én ezt használom. A zsold - pénz, ez világos. A zsoldos [teste, lelke, tudása, bűnei, erényei] pedig árú, amelyet a tőke megvásárol és felhasznál, azaz hasznot húz belőle. Az árú "erkölcsi" tartalommal bír. Ezt egy zsidó leánykereskedő - Marxnál sokkal plasztikusabban - úgy fogalmazta meg, számára teljesen közömbös, hogy borjakkal vagy kislányokkal kereskedik, stb. [Már régen tervezem, hogy megénekelem az ipsét. Talán eljutok odáig is.]

A pénz, árú, haszon, azaz a "business" helyes értelmezése nélkül nem lehet megérteni Amerikát, sem egész ben, sem egyes megnyilvánulásaiban. Ha megértjük, a látszólagos paradoxonok egycsapásra beilleszkednek egy logikába: "business is business".

Ez az alaptétel még mindíg nem kapcsolódik hősünkhöz - közvetlenül. Ha viszont azt mondom "emigránsok", esetleg már derengeni kezd valami. Nem? Nem baj, folytatom. Amerika - úgymond - a szabadság és demokrá cia mintaállama, a népek nagy kohója. Hát persze... Ott kezdeném [összesküvés elméletemet...], hogy Amerika a vészkorszakban gyakorlatilag elzárkózott a zsidó bevándorlás elől. Gyakorlatilag viszont nem zárkózott el azok bevándorlása elől, akik a vészkorszak miatt többé - kevésbé felelősek voltak. De ez még kismiska ahoz képest, ahogy ezekkel az elemekkel bánt. Mondhatta volna nekik: jó, gyertek, de aztán kuss legyen. Nem mondta. Nem tiltotta, türte - tán' még támogatta is, hogy szervezkedjenek, szövetségeket, karokat és rendeket alakítsanak.

És - ebben a kontextusban - mit gondoljunk Tom Lantosról az Amerikai Szenátus Külügyi Bizottságának kvázi örökös elnökéről , aki Rasztputyin-Csurka dolgozata miatt "egyenesen az amerikai kongresszus elé vitte az ügyet, miközben így nyilatkozott: naivitásnak tartom azt a nézetet, mely szerint a demokráciában minden nézet egyenlő értékű. … Két héten belül a kezdeményezésemre rendkívüli ülést tartunk képviselőtársaimmal a Kongresszusban, amelyen megtárgyaljuk ezt a kérdést. Ennek az ülésnek kifejezetten a Csurka-dolgozat lesz a témája. A munkánkat közvetíteni fogja a televízió az egész országban. … Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a kormány legnagyobb koalíciós pártjának alelnöke, Csurka úr ilyen nézeteket hangoztasson, anélkül, hogy az Egyesült Államok szenátusa ezt meg ne tárgyalja." Erről lám beszámol a Wikipédia. És, kérdem én, az amerikai - magyar emigráns szervezetek [nyilasok, csendőrök, stb.] gyűlésein elhangzottakról, kiadványaik ban írtakról mi volt a Lantos úr véleménye? Ezekről mikor, mit pofázott a Kongresszusban? Soha - semmit! Pedig Csurkáról tudnia kellett, hogy mint "kisforradalmár" némi megpróbáltatások után beköltözhetett Angyal István zsidó (!) író lakásába, befekhetett az ágyába, magára ölthette háziköntösét és beleléphetett papucsába. Tudnia kellett, hogy Csurka már mint "levajazott" ember írta a "Néhány gondolatot".

Tehát: "kisforradalmár" - "némi megpróbáltatások" ... Közeledünk témánk felé! Zas Lórántnak irodalma van, melyet jobbára ő ír versben és prózában. Tény, hogy róla is sokat írtak, prózában. Saját '56-os legendáriumát is ő kezdte írsogálni, aztán mások tromfoltak, köztük a nem éppen makulátlan [tollú] Szemenyei Kiss Tamás is.

Most csak röviden arról, hogyan emlékszik dicső multjára Zas, hogyan a kortársak és miket tartalmaznak bizo nyos papírok.

Szemenyei [egyik] közleményét a Zentai Polgári Infoból vettem [sok más helyről is vehettem volna - ugyanezt]

A múltját senki sem vásárolhatja meg

"...Osztályidegen volta miatt nem vették fel az orvosi egyetemre. 1956-ban ő sem tudott semleges maradni. A biatorbágyi állomás épülete előtt tartott beszéde nyomán a tömeg a biai Nemzeti Bizottságba viszi. Megszervezik a demokratikus önkormányzatot, a fegyveres nemzetőrséget. - November 4-e után a Központi Munkástanácsba delegálják. Itt felszólalt Bali Sándor és Rácz Sándor letartóztatása miatt, ezért bújkálnia kellett. A budapesti Tétényi úti kórház nyújtott neki menedéket...

Rácz Sándort személyesen ismerem. Torgyán belgrád rakparti pártelnöki irodája előszobájában ismerkedtünk össze. Rácz akart valamit Torgyántól. Torgyán meg tőlem akart valamit. [Erről talán máskor...] Aztán együtt ültem Rácz Sándorral a szolnoki székhelyű "Becsület Bíróság" elnökségében Pongrátz Gergellyel és Ober sovszky Gyulával. Ha Pestre vezet az utam, megkérdem Rácz Sándort, mit tud Zasról. [Persze sejtem...] Az
eredményt majd hozzáírom e sorokhoz.


Most Zasé a szó!

['... A boncolásra váró tetemek között aludtam hónapokig...' - emlékezett Szász Lóránt, az egykori szabadság harcos]. Egy éjszaka hazalátogatott és a pufajkások elfogták. Házkutatás, vizsgálati fogság következett az Aradi utcában..., majd 1957-ben államellenes szervezkedés címén 3 évre ítélték el. Verseiben a Markó utcai testi-lelki megaláztatásokról, a kivégzések sorozatának iszonyatáról és a rabság embertelenségéről vallott..." -

A Bicskei Napló című újság közölte e sorokat
Szász Lóránt kaliforniai üzletemberről - az 56-os Világszövetség alapítójáról, 1996 júliusában.

A horrorfilmekbe illő, vélhetően önéletrajzi alapanyagokat felhasználó újságcikk után érdemes bepillantani a Pest Megyei Bíróság B. 1714/1957. sz. ítéletébe, valamint a Legfelsőbb Bíróság
Bf. I. 2101/1958/18. sz. jogerőre emelt határozatába.

"...A Budapesten 1938. március hó 9 napján született
Szász Lóránd 1957. szeptember 9-től 1958. február hó 14-ik napjáig volt előzetes letartóztatásban. [6 hónap]

Vele szemben a Pest Megyei Bíróság 1958. február 14. napján kelt B.1714/1957/13.számú ítéletével, amely a Legfelsőbb Bíróság Bf.I.2101/1958/18.számú ítéletével emelkedett jogerőre... 1 évi börtönbüntetésre ítélte, ennek
végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette..."

A fentiekből következően az 1956-ban mindössze 18 (!) esztendős
Szász Lóránt nem valószínű, hogy a forrada lom napjaiban megszervezte a demokratikus önkormányzatot, a biatorbágyi fegyveres nemzetőrséget - hiszen csupán csak ezért a két "szervezésért" halálos ítéletet kapott volna! - de amint az a periratokból egyértelműen ki  tűnik: a jellegtelen, nem számottevő 1956 utáni gyermekcsíny meghatározó alakja sem a későbbi kaliforniai poéta volt, hanem egy bizonyos Várnai György nevű diáktárs. - A "boncolásra váró tetemek", az Aradi utcai és a Markó utcai "kivégzések sorozatának iszonyata" már kommentárt sem igényelnek: erről legyen elég annyi, hogy 1956. november 4-ét követően sem a VI. kerületi Aradi utcában, sem pedig a Markó utcai fogházban nem hajtottak végre egyetlen kivégzést sem.

Itt megállnék és álldogálnék kissé. Ha valakit forradalmi cselekedetei miatt elítéltek, a bírósági ítéletek bizonyít ványok. E bizonyítványokat minden épeszű és tisztességes ember bemutatja olvasóinak. Zas bemutatta? Hol, mikor? Ha nem mutatta be, miért nem? Miért Szemenyei Kiss Tamásnak kell a bírósági irattárakban kutakodnia olyan okiratok után, amit az elitélt a bíróságtól megkap. Ha elhányta, hivatalos másolatot válthat. Váltott? 

A cikkben emlitett Halász Pál bírónál, valamint Vágó Tibornál [aki nagykorúsága elérése után felhúzatta Mans feld Pétert] én még tárgyaltam anno. Akkorra már joviális úriembereknek látszottak. Azóta eltávoztak. De többen még élnek az akkori szereplők közül. Most, hogy szemüvegemet Zas Lóránt felé fordítottam, eszembe jutott néhány név a daliás időkből [ügyészek, bírák] és kérdezősködtem náluk. Nem arra voltam kiváncsi, hogy milyen büntetés járt volna akkor a Zas által utólag regélt cselekedetekért? Ezt magamtól is tudtam. Egy szón akadtam fent, amit sem az akkori idők bíráival, sem joggyakorlatával nem tudtam összeegyeztetni: a felfüg gesztett szabadságvesztésről van szó!

Erről kérdeztem tehát "informátoraimat". A kagylóban támadt csönd arra utalt, azt gondolják meghibbantam.
Egyikük azt mondta, ilyesmire nem emlékszik ugyan, ilyen büntetés tulajdonképp nem is volt akkor, hacsak...
Ezután egy hipotézis következett, amit nem illesztek ide, egyelőre.


A leggyorsabb lábú szabadságharcosok, azok, akik már
1956. november 4-én vagy 5-én elhagyták a honvédő harcok színhelyeit, 1957 első hónapjaitól kezdődően [elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában] hihe tetlen számban hozták létre a különböző forradalmi és szabadságharcos szervezeteket. - Elsőként a Magyar Szabadságharcos Szövetség alakult meg, majd a Magyar Szabadságharcos Világszövetség, később a Magyar Forradalmi Tanács, a Szabad Magyar Nemzeti Képviselet, a Magyar Tanács... [nem csoda hát, hogy az idő múlásával a távoli kontinenseken és Nyugat-Európa különböző országaiban 70-80 ezer "ötvenhatosnak" nevezett szabadságharcost tartottak nyilván - amely mennyiség éppen megegyezett Magyarország teljes haderejével].

Szász ["Zas", "Malomfalvi"] Lóránt 1967-ben hagyta el Magyarországot - állítása szerint politikai üldöztetése miatt. -

E tevékenység 1990-et követően sem szünt meg: a legendagyártás végtermékeként
1991-ben alakult meg az 56-os Világszövetség - az a "szabadságharcos" szervezet, melyet a 60-as, 70-es években disszidáltak gondoltak ki s melyhez hathatós segítséget kaptak a Kaliforniában élő Szász Lóránt üzletembertől [és az újpesti nemzetőrök peréből ismert Roik János budapesti lakostól].

Üzletember? Mondhatjuk így is, de érdemes árnyalni kissé. Grácia szegény fejemnek, hogy megint egy tisztáta lan forrásból, a Világszabadságból bátorkodom kissé szemezgetni.

"[Zas] 1972-ben a Los Angeles-i Californiai Egyetemen elektromérnöki diplomát kapott, 1975-től az Amerikai Űr kuta tási Intézet munkatársa volt. Üzletemberként, gazdasági tanácsadóként a világ számos helyén megfor dult. Az USA kongresszusától kétszer is kitüntetést vehetett át. Senkinek sem tűnt fel, hogy nyíltan a nemzeti szocia lizmus elveit képviseli. Számos antiszemita és holokauszttagadó verse, írása olvasható a Hídfő és az Új Hídfő hasábjain."

Nem tudom, a cikk írója hülye e? Ha nem hülye, akkor miért irja: "senkinek sem tünt fel"? Ha a a cikk pontatlan fogalmazása szerinti "Amerikai Űrkutatási Intézet" azonos a NASA-val, úgy tudni kell, hogy akik ott dolgoznak, előzőleg szigorú nemzetbiztonsági ellenőrzésen esnek át. Az ellenőrzés során fel kellett "tünnie", hogy a pályá zó civilben véresszáju nemzetiszocialista. Azt kell tehát gondolni, hogy feltünt, de a fontos bizalmi állás elnye rése szempontjából nem volt kizáró ok. Rejtély? Rejtély, de hol a megoldás, a magyarázat? Az FBI-nél, a CIA-nál, vagy a szélsőjobboldali szervezeteknél, ill. ezek tagjainál, netán főkolomposainál? Ha profánabbul akarok fogalmazni, a kérdés úgy hangzik: Amerikában miért nem tréfli, az a magyar, akinek akkora pofája van, mint Zasnak, volt akkor [is]. A megoldás kézenfekvőnek tünik.

Csurka [talán] nem dolgozott a NASA-nak, mégis rögtön tudtak a dolgozatáról. Csurka kapcsán ugrik be a MIÉP és Zas. [Idézet ugyancsak a  
Világszabadságból ] Zas 1990-ben még ekként hőzöngött Amerika, az őt keblére ölelő, kitüntetésben részesítő új hazája ellen.“A hivatalos Amerika sohasem törődött a magyarsággal. Ahogy itt foglalkoznak a nemzetiségiekkel, egyenesen megszégyenítő. A diszkrimináció szép szavak pufogta tásával egyre job ban bűzlik. És ha nem vagy az “Isten választott népének” érdemes fiókája, akkor jobb, ha elfelejted, hogy magyar vagy. Ideje már, hogy mi is az asztalra csapjunk.” Szőcs Zoltán [a Havi Magyar Fórum főszerkesztője], így méltatja Zas kiszólásait "1990 májusában a nyíltan nyilas szellemiségű Hunnia füzetekben ezt a kommentárt fűzi Zas szava ihoz: Ezek a szavak az alkut és taktikát nem ismerő, az igazságos csakazértis odacsapó 56-os forradalmár sza vai. A Világszabadságnak eszébe jut Zas palesztin szimpátiája is. "Ha én kiáltok [Palesztinai arab éneke] c. versében az európai antiszemita hagyományra támaszkodva, indulati alapon magyarázza az izraeli-arab konf liktust és emiatt eltekint az ottani helyzet reális mérlegelésétől:

“Ha én kiáltok, nem hallja meg
az ég, ha engem ölnek, azt mondják,
nem elég. Vagyok jog
nélkül jogfosztott... Ha követ dobok
vagy ha kést fenek,
Vadul, Uram, ne büntess,
Meghalok magtalanul.”

Közben peregtek az évek az idő rostáján. Húsz év alatt az ember sokat felejt. Zas nem! Sőt! 2009-ben ilyeneket ír egy internetes levelezési vita kapcsán, amely a kossuth téri "fagyoskodókról" szól. "Ezekkel az emberekkel, még ha négyszázan vannak is, soha nem mennek semmire. Oda olyan emberek kellenének, mint amilyenek mi voltunk a Pongrátz-cal 56-ban… ez az igazság Pongrátz igazsága, vagy Zasé? Nota bene! Pongrátz Gergely is amerikai emigráns volt. Felvette egymással a kapcsolatot odakint a két "szabadsághős"? Ha igen, mikor, hogyan? Ha nem, miért nem? Én legalább vittem valamire az Államokban. Izraelben pedig nem azért voltam mert zsidó vagyok, hanem mert az üzleti utaim egyikén megtehettem, hogy ellátogatok ebbe a szép országba. – Sok helyen jártam és mindenhol Izraelben is (!?) csak tisztelet övezett... továbbiakat egyszuszra írja, de már egész másról beszél nagyszerű nemzeti verseimet most is lehet olvasni sok honlapon és a nemzeti Kráter Műhely kiadása iban. Próbáljanak meg utánozni! – Nem Siklósinak fogják nevezni Magyarország legnagyobb költőjét, hanem Szász Lórántnak! [Forrás Wordpress] Az öndicséret mindíg büdös, ez esetben is.

E sorokat olvasva a leghiggadtabb, legtisztelettudóbb olvasó is azt kérdezhetné: hülye ez? Ha erre a kérdésre nekem kellene válaszolnom, e cikk kereteiben, a válasz a következő lenne. Nem hülye, csupán "hangos ame rikai" nem ostobább és nem butább mint a többi yankee, olyan mint a többi.

Jó hogy emlti a nemzetinek minősített "Kráter Mühelyt", mert ha nem említi megfeledkeztem volna egy adalék ról. [Mondják, a pénznek nincs szaga. Vagy azoknak nincs szaglásuk, akik nagy pénzekkel bánnak?]
"Turcsány Péter költő, üzletember, a magyarországi Kráter Műhely Egyesület elnöke a tisztának hitt üzlet remé nyében szövetkezett Szász/Zas Lóránttal – akit különösebben nem foglalkoztattak morális kérdések, ti. az sem, hogy a pomázi könyvkiadó, az MDF-politikus mögött az úgynevezett nemzeti szellemiségtől távol álló Soros Ala pítvány, továbbá a Medgyessy-kormány illetékes minisztériumai, propagandistái húzódnak meg. Ez még mindig Szemenyei, de vajon igazat mond ez a beste lélek, avagy sem? Ha véletlenül igazolható amit mond, úgy miként kell értelmezni Zas [légbőlkapott] állitását arról, hogy a Magyar Sors Online MSZP - SZDSZ fizetési listáin szere pel? Ezt a "tényt" kommentár nélkül közli. Szép tőle. De mi lehet a kommentárja a Soros pénznek egy echte magyar szélsőjobbos bő, de a legkevésbé sem átlátszó zsebében? 

Ám nekem van egy Zassal kapcsolatos "költősztorim" is. Talán emlékezni fog, miket írtam neki mikor Faludyt [is] lefikázta. Megvan az írás, majd belinkelem. Most csak kapásból. Azt írtam: igazad van abban, hogy Faludy egy ronda vén zsidó fasz. Igenám, de tényleg nagy költő. még ráadásul magyar is [nem úgy mint te] Faludi Igazi forradalmár is. Recsken is raboskodott. Nem szabadult olyan olcsón, "felfüggesztettel", mint te. Hivatkoztam a Villon fordítására valamint arra a verseskötetre, amelyben több nyelvről kb. 1400 verset fordított magyarra, olyan időben, mikor még nem lehetett biztos abban, hogy valaha is hazajöhet. [Ő nem csapolta meg más vershagyatékát, amint Zas tette, párezer rongyos dollárért, Wass gróf verseivel. Elég lenne annyi, ha valaki kiszámítaná, mit fizeett Wassnak, mit nem fizetett gyermekeinek és mennyit zsebeltek be a Kráterrel, Wass koponyájából. Persze lehet, ezt is kiszámítja majd valaki és akkor Zasnak annyi.] Mikor Faludy hazajött évekig szarakodtak vele, míg egy lakáskiutalást kapott, a vén csóró. És hogy mi a szép ebben az egészben? Az, hogy mire Zas megöregszik legalább olyan ronda zsidónak fog látszani, mint Faludy. Ne felejtsük: nem elég kereszténynek lenni annak is kell látszani! Zas pechje, hogy nem látszik annak, később még kevésbé fog, ahogy a mellékelt port réját nézem és beleszerkesztem a jövőbe... Tisztesség ne essék, Zas faragna rá legin kább, ha az általa dicsőitett nyilas különitményesek elkapnák a Dunapart környékén. Persze nem esne baja, ha előkapná... De tényleg nem esne baja?

A Világszabadságban tallózva még egy furcsa egybeesésre figyeltem fel. Zas, a minden lében kanál, természetesen belekanalazott az u.n. Szendi ügybe is, amelyről a Népszabadságból szerzett tudomást. Honnan is szerezhetett volna máshonnan... "Az 1993-ban megjelent 'Kétféle mércével' c. cikke Szendi József, volt magyar csendőr felelősségre vonásával és az Egyesült Államokból való kitoloncolásával foglalkozik. Szendi 1956-ban menekült Amerikába, ahol háborús bűnössége teljesen feledésbe merült. A rendszerváltáskor a magyar politikai küzdelmekbe is beleavatkozott ... 1992-ben került a felszínre világháborús tevékenysége, ami ért ki akarták toloncolni, de az USA bírósága felmentette ... Végül mégis kiutasították az Egyesült Államokból, amiről Zas a Népszabadság 1993.jún.19.-i számából szerzett értesülést. Az egész ügyből ezt a holokauszttagadó következtetést vonta le..." Zas következ tetéseit idézhetném. Csak azért nem teszem, mert a Világszabadság által citált kolumnákban szó se esik Szendy Józsefről. Viszont a Szendi ügynek folytatása lett. A "Csendőrsors" c. könyve miatt ugyanis Magyar országon is bíróság elé citálták, izgatás vádjával. Képviseletét én láttam el. "Zeneszóval" mentették fel, persze nem a védője miatt. Szendi csaknem kétméteres szálfatermetű magyar volt. Lapátkezével csaknem összerop pantotta az én - ugyancsak nem gyönge - jobbomat. Tökéletes ellentéte az alacsony, pohos, párnamancsú Szásznak. E kontrasztot nem komiszkodásból említem. Szendi megajándékozott az "inkriminált" könyv egy dedikált példányával. A könyvet ugyanazon a könyespolcon őrzöm, ahol Zas könyveit is, amelyekben "mondja az igazat". Az igazi kontraszt nem kettejük testi, hanem inkább lelki alkatában van, a könyvek tartalmából, stílusából ktünően. A vitéz csendőr visszafogott tárgyilagossággal védi a maga és a mundér becsületét. Szász könyvei szinte harsognak, ahogy felüti őket az ember. [Szász egy nálam tett látogatása alkalmával ajándékozott meg (majdnem) összes müveivel... ] Elvem, hogy könyvet nem pusztítok el. Szászéit sem. Ellenben lejjebb és távolabb teszem őket Szendy könyvétől és ritkábban fogom leporolni.

Most ugrott be az "ordító egér" [The Mouse That Roared] asszociáció... [Így szok' lenni nálam...] A csendes csendőrről, Szendiről ugyanis így emlékezik meg a Hungarian Fórum Ausztralia "Az utókor okulására érde mes felidézni vitéz Szendi József csendőrőrmester Csendőrsors című művét. Ebben a Nemzeti Számonkérő Szék egykori karhatalmi századában szolgált Szendi egyebek mellett ezt írja: "Eleinte nem sok dolgunk akadt a lefogások terén, és szolgálatunk csaknem kizárólag őrségadásra korlátozódott, de ahogy a napok múltak, úgy szaporodott a busszal való kirándulásunk is. Sőt, ahogy a szovjet csapatok közlekedtek a főváros irányába, munkánk megszaporodott, és alig volt nap, hogy valahol lefogásokat ne kellett volna végezni. Az úgynevezett Békepárt vezetőségét Bajcsy-Zsilinszky Endrével az élén, Tartsay századost és társait, Kővágó József honv.
szds-t stb. Nem kevésbé a munkaszolgá latból megszökött zsidók elfogását, akik a Hungarista Párt hamisított igazolványaival követtek el gyilkosságo kat, főleg a Hungarista Párt tagjai ellen. Dálnoki Miklós Bélának és Faragho Gábornak, a csendőrség volt felügyelőjének az oroszokhoz való átállása után a propagandának bedőlt néhány honvédtiszt hazaellenes műkö dését rövid időn belül sikerült felszámolni, és a Margit körúti fogházba helyezni őket."
Szendi mindössze egy soványka könyvet hagyott maga után, pedig lett volna miről mesélnie, a fenti idézetből kitünően. De nem volt szófosó. Zas sajtó alá rendezhette volna Szendi emlékeit is. Dehát abban nem lett volna annyi pénz, mint a Wass irodalmi hagyatékban, amire lentebb kitérek kissé. Úgy látom, inkább saját tetteit szereti megénekelni. Más kérdés, mik ezek a tettek valójában? Ahogy Pongrátzról és magáról beszél, nem kell sok idő hozzá és ő lesz a Corvin köz parancsnoka...

szófosó kitételt Zas használja velem szemben egyik levelében [lásd jobboldalt]. Könnyen meglehet, igaza van. Tulajdonképp nem is emiatt kaptam fel a vizet, hanem azért mert a "vén" kitételt is társítja, holott ebben meg pláne igaza van. Igenám, de egy ilyen relációban én csak szürke veréb lehetek, akit egy bagoly nevez szófosónak. Mert mi az én szófosásom a Zaséhoz képest? Előrebocsátom, az összehasonlítás sem öncélú, hanem csupán bevezető a "Hangos amerikai" portréjának egy további részletéhez. 

Varga Szibilla azzal vonta magára a "költö" haragját és Zas azért kurvázta le, mert "irodalmi tevékenységét"
"trágyszórásnak" nevezte. Rá is kérdeztem, hogy értette ezt, mit jelent ez a kifejezés. A Válasz
"Hát mosta nában kb. napi 50 levél, 10-15 megabájt" a termése. Korábban én is rajta voltam Zas levelező listáján. Küldött tücsköt - bogarat. Őszintén szólva nem értem mi a célja ennek a lázas tevékenységnek. Arra gondo lok, hogy a cél az olvasók figyelmének elterelése fontosabb dolgokról.

Ami Varga Szibillát illeti 1992 óta rendezett házasságban él. Egy tizenöt és egy négyéves gyermet nevelnek és segítik a férj első házasságából származó két nagykorú gyermekét. Az az állati indulat, amivel a "költő" neki támad arra mutat, hogy teljességgel kiveszett belőle a magyar ember egyik alapvető tulajdonsága, a nők és főleg az édesanyák tisztelete. Szentigaz, Szibilla megsértette a nagy embert, aki mellesleg rászolgált Szibilla keresetlen szavaira azzal, hogy - jóval korábban - politikai kitartottsággal vádolta minden ok és főleg alap nélkül. [Lásd jobboldalt a levélkivágásokat.]

Most látom csak, az a vád érhet, hogy csupa judeoliberális forrásokkal operálok egy nagy magyar hazafi és szabadságharcos ellen. Úgyis a Wass Albert téma következne és már napokkal ezelőtt kiszúrtam egy echte nemzeti honlapot, a Mária Országát. Ahogy most beleolvasok, szinte elfog a részvét. Na, szegény Lóri, neked aztán meggyűlik a bajod a "szófosókkal" - tán' nem is soká. 

"
A későbbiekben összefoglaló cikkben és könyvben is értékeljük - nem csak ezen a honlapon, hanem könyv alakban is  - Zas Lóránt utóbbi húsz esztendejét... és minden dokumentumot közreadunk. Azokat is, amelyeket a kaliforniai Legfelsőbb Bíróság Levéltárában őriztek. Sokan kérdezhetik, miért jó ez? Mert Zas [Szász] a magyar irodalom 20. századi 'fejedelme', Wass Albert nevével rabolt ki egy erdélyi árvaházat azzal, hogy nem fizette a szerzői jogdíjat, aki magát 56-os hősnek, a haza védelmezőjének hirdette évtizedeken keresztül, de aki Wass Albert könyveiből jogtalanul - gyermekektől elvéve a pénzt - gazdagodott meg, és csak saját érdekeit nézte mindvégig. Aki arra is képes volt, hogy Wass Albert fiait [akiket arcátalnul és rá jellemző primitívséggel fiókáknként emleget] és magát a nagy írót meghazudtolva és följelentve próbálta bizonyítani, hogy az az aláírás, amely a Wass fivérek állítását igazolja - hamis. Tehát Zas, Wass Albertet alázta meg halálában is - pénzért, a busás haszon reményében! Intő példa ez a hamarosan bemutatásra kerülő  pálya mindazok számára, akik azt gondolják, hogy a sánta kutya  utolérésének késlekedésével kapcsolatos szólás, csupán ostoba népi mondás, minden alap nélkül... Bizton állíthatjuk: nem az! Valós bölcsesség, évezredes tapasztalat alapján. És ezt, Zasnak is tudnia kellene.... kellett volna, ahelyett hogy most Magyarországra írott levelében az amerikai bíróról azt állítja, hogy a Wass fivérek megvásárolták."  

Nem is oly rég azt írta nekem, véglegesen megnyerte a Wass pert. Én persze siettem gratulálni neki. Okkal tettem? Vagy nem? Itt teszek fel egy költői kérdést. Zas tudja e, mi az a "facsimile"? Tudhatja, mert tud angolul. Dehát ha magyarul ilyesmiket írnak róla, mért nem teszi közzé a javára szóló itéletek facsimiléit? Hogy a sok bunkó - engem is beleértve - nem tud angolul? Nem kell törődnie velük! Le vannak szarva! Ő csak hozza le a facsimiléket, de csak a valóban jogerőseket (!) és írja alájuk jó nagy betűkkel, angolul + magyarul: "NYASGEM". Ezt mindenki meg fogja érteni! Zas meg a lóvé pedig egyszersmindenkorra fedve vannak? Capisco?

Lassan befejezem írásomat, de nem tehetem anélkül, hogy el ne merengjek kissé azon, tulajdonképp mit akar nálunk, mit akar tőlünk ez a jóember?

Egy korábbi honlapomat társszerkesztőkkel együtt írtam. Ilyen társszerkesztő volt Zas is. Együttműködésünk nem volt felhőtlen, meg is szakadt egyidőre. Aztán helyreállt a béke azon az alapon, hogy Zas versei - mi tűrés tagadás - tetszettek nekem, jóllehet nem helyeztem egysorba Faludyval.

Zas honlapja a "Magyarok Vasárnapja" néhány éve szünetelt. Ekkor felajánlottam neki, hogy segítek szerkeszteni. Meg is csináltam a fejlécet [amely nagyon hasonlított a lap mostani fejlécéhez] és azt kértem Zastól, hogy a nekem megküldött verseken kivűl, írjon prózát is a saját honlapja számára. Erre nem volt hajlandó. Ennek okát nem jelölte meg világosan. A nézeteltérés abból eredt, hogy Zas nem akart olyan témákról írni, amiket én szerettem volna olvasni az ő honlapján és a saját honlapomon is.

Azt írtam neki, mi itt Magyarországon semmit sem tudunk az igazi Amerikáról, mert demokratikus médiapo litikája sürűbb függönyt von a tisztánlátás elé, mint annakidején a szovjet cenzúra által megszűrt szocialista realizmus. Tudtam, ill. azt hittem, hogy egy magyar helyzete kényessé válhat Amerikában akkor is, ha elyerte az amerikai állapolgárságot és meg is tollasodott. Azt kértem hát, csak arról írjon, amit a hétköznapi amerikai lát a hétköznapi Amerikából. Arról írjon csupán, hogy vélekedik az átlagpolgár a "hazájáról". Miket beszél a kocsmában, az utcán, stb. No erre megkaptam a kitanítást arról, hogy Amerikában nincsenek kocsmák. Ezt elfogadtam, de tudtam valahol valahogy csak berugnak az emberek, hát arról írjon. Nem, az istennek sem!

Aztután rájöttem, ez az ember mostanra már Amerika lojális polgára lett és "hazájáról" nem hajlandó "rosszat" írni. [Korábban nem így volt. Erre utaltam fentebb.] Most tehát azt csinálja, hogy körbe luxus utazza a világot. Sütteti a pocakját valami egzotikus tengerparton és volt hazája polgárait uszitja.

Az ám, az uszítás (!) itt van a kutya elásva! Amerika - a jelek szerint - Magyarország teljes tönkretételét tűzte céljául. Az amerikai tőke által vezérelt "bankfegyverrel" módszeresen rombolja az Ország létalapjait. A pénzügyi szakember arról számol be, hogy a bankok államkötvényekben fialtatják a tőkét és gyakorlatilag beszüntették a termelő szféra hitelfinanszírozását. A gazdálkodó azt tapasztalja, hogy "ráfizetéses" az állat tenyésztés és a növénytermesztés, még úgy is hogy a magyar gazda a saját vérét - verejtékét - idejét nem kalkulálja hozzá a termelési költségekhez. A nyudíjalapokat most próbálják kisíbolni a költségvetésből.

Hova vezet mindez? Tétova "éhséglázadásokhoz", amelyeket játszva fojt könnygázba, ha kell vérbe is, a tőke fegyveres ereje: a vaspata. Aztán szabad a gazda. Aki most, főleg külfödről, kétségbeesett embereket hergel, a végkifejletet gyorsítja. Őket nevezem "hangos amerikaiaknak", a "csendes amerikaiak" cinkosainak. Ők készitik elő a haza földjét, amely nekik csupán terep, a "derék fiúk" számára. A derék fiúk számára, akik esetleg nem a rangerek egyenruhájában, hanem azonosító jelzés néküli magyar rendőrruhában operálnak majd, ahogy már megtették 2006-ban.

Akik ebben a mocskos akcióban, [volt] hazájuk ellenében, részt vesznek, zsoldosok - a pokol zsoldosai, akiket Amerika harcbavet, azaz elfogyaszt mint élőárút. Csakhogy az ilyen zsoldosokra kutyavilág jár. Emlegessem a Disznó-öblöt, vagy Iránt? Persze a külföldről vitézkedő "trágyaszórókat" nem fenyegeti közvetlen életveszedelem. Az ő haláluk az, ha felismerik őket. Zas bemutatkozott, leleplezte önmagát. Nem lenne kifejezetten buta, ha mérhetetlen önhittsége, agresszivitása nem tenné azzá.

A diverziók több okból végzödhetnek kudarccal. Éber az ellenség egyfelől, rossz a szervezés, a vezénylés, pancser az ügynök, másfelől.

Zas akcióiban a kudarc minden lehetséges oka adott. Egy paranoid pszichopata nem alkalmas bevetésre.

Teljes kudarcához már csak egy hiányzik: az éberség, éberségünk. Emberek! Ha Zasra figyeltek, nyitott szemmel tegyétek és rájöttök magatoktól is: ő a "Hangos amerikai" archetipusa - ellenségetek!

2010.01.15

Sz. Gy.