Költő
hazudj. Csak rajt' ne
kapjanak [kapjalak].
Egy hangos amerikai
Költői profil
Az Internet anomáliáiról "értekeztem" nemrég [Science fictions]. A levelezőkről szóló passzus bizonyos célzásokat tartalmazott. Most úgy tűnik, mintha e célzások sandák lettek volna. Pedig nem. Összejöttek a dolgok. Összeakadtam "A" Költővel. No' nem a szegény Wass Alberttel, hanem verseinek gazdag kiadójával. Ha most valaki azt gondolná, hogy Zas Lóránttal kezdek feleselni, alaposan téved. Az írás jobboldalán köz szemlére tett levelek írása és olvasása közben ugyanis vízióm támadt, mintha egy állatorvosi lóhoz hasonló valamit látnék, amely nem hús - vér élőlény, hanem jelenség. A most készitendő profilkép tehát tünetek összes sége. Hogy kire - mennyire hasonlít, döntse el az olvasó. Hogy mi a célom vele - azt is döntse el az olvasó.
A címet Graham Greene könyve "A csendes amerikai" sugallta. Alden Pyle is képzelt alak. Ezt az író nyoma tékkal hangsúlyozza egy levélben: "keveset vettem át a valóságból. Élő alakot semmi esetre sem. Pyle, Gran ger, Fowler, Vigot, Joe: mindezeknek nincs eredetije sem Saigonban, sem Hanoiban". Jó! Dehát akkor miért tűnik olyan ismerősnek? Hát ez az!
Amerika
szinte létrejöttétől kezdve pusztítja a Világot.
Teszi ezt olymódon hogy felforgatja egyes országok,
sőt
kontinensek társadalmi, gazdasági, állami rendjét.
Egymásra uszít, véres belső és külső háborúkba
kerget nemzeteket, népfajokat, néposztályokat. Módszerei
sokrétűek. A pusztítás ágensei azonban jól
beilleszthetők
az alábbi csoportok valamelyikébe:
A "csendesekről" Graham Greene után alig - alig lehetne újat mondani. A "derék fiúk" cselekedeteinek vég telen (?) krónikáját a médiumok írják, naponta. Hát a hangosak? Ismerjük őket is, mint a bárdolatlanság a pökhendiség szinonímáit.
A
fenti három csoport is összevonható egy közös jellemző
alapján: zsoldosok. Ez már elég egyszerű, nem?
Nem!
A fogalomnak átvitt értelmezése is lehetséges. Én
ezt használom. A zsold - pénz, ez világos. A
zsoldos [teste, lelke, tudása, bűnei, erényei] pedig árú,
amelyet a tőke megvásárol és felhasznál, azaz hasznot
húz belőle. Az árú "erkölcsi" tartalommal
bír. Ezt egy zsidó leánykereskedő - Marxnál sokkal
plasztikusabban - úgy fogalmazta meg, számára teljesen
közömbös, hogy borjakkal vagy kislányokkal kereskedik,
stb. [Már régen tervezem, hogy megénekelem az ipsét.
Talán eljutok odáig is.]
A
pénz, árú, haszon, azaz a "business" helyes értelmezése
nélkül nem lehet megérteni Amerikát, sem egész
ben, sem egyes megnyilvánulásaiban. Ha megértjük,
a látszólagos paradoxonok egycsapásra beilleszkednek egy
logikába: "business is business".
Ez az alaptétel
még mindíg nem kapcsolódik hősünkhöz - közvetlenül.
Ha viszont azt mondom "emigránsok", esetleg már derengeni
kezd valami. Nem? Nem baj, folytatom. Amerika - úgymond - a szabadság
és demokrá cia mintaállama, a népek nagy kohója.
Hát persze... Ott kezdeném [összesküvés elméletemet...],
hogy Amerika a vészkorszakban gyakorlatilag elzárkózott
a zsidó bevándorlás elől. Gyakorlatilag viszont nem zárkózott
el azok bevándorlása elől, akik a vészkorszak miatt többé
- kevésbé felelősek voltak. De ez még kismiska ahoz képest,
ahogy ezekkel az elemekkel bánt. Mondhatta volna nekik: jó, gyertek,
de aztán kuss legyen. Nem mondta. Nem tiltotta, türte - tán'
még támogatta is, hogy szervezkedjenek, szövetségeket,
karokat és rendeket alakítsanak.
És - ebben a kontextusban - mit gondoljunk Tom Lantosról az Amerikai Szenátus Külügyi Bizottságának kvázi örökös elnökéről , aki Rasztputyin-Csurka dolgozata miatt "egyenesen az amerikai kongresszus elé vitte az ügyet, miközben így nyilatkozott: naivitásnak tartom azt a nézetet, mely szerint a demokráciában minden nézet egyenlő értékű. … Két héten belül a kezdeményezésemre rendkívüli ülést tartunk képviselőtársaimmal a Kongresszusban, amelyen megtárgyaljuk ezt a kérdést. Ennek az ülésnek kifejezetten a Csurka-dolgozat lesz a témája. A munkánkat közvetíteni fogja a televízió az egész országban. … Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a kormány legnagyobb koalíciós pártjának alelnöke, Csurka úr ilyen nézeteket hangoztasson, anélkül, hogy az Egyesült Államok szenátusa ezt meg ne tárgyalja." Erről lám beszámol a Wikipédia. És, kérdem én, az amerikai - magyar emigráns szervezetek [nyilasok, csendőrök, stb.] gyűlésein elhangzottakról, kiadványaik ban írtakról mi volt a Lantos úr véleménye? Ezekről mikor, mit pofázott a Kongresszusban? Soha - semmit! Pedig Csurkáról tudnia kellett, hogy mint "kisforradalmár" némi megpróbáltatások után beköltözhetett Angyal István zsidó (!) író lakásába, befekhetett az ágyába, magára ölthette háziköntösét és beleléphetett papucsába. Tudnia kellett, hogy Csurka már mint "levajazott" ember írta a "Néhány gondolatot".
Tehát:
"kisforradalmár" - "némi megpróbáltatások"
... Közeledünk témánk felé! Zas Lórántnak
irodalma van, melyet jobbára ő
ír versben és prózában.
Tény, hogy róla is sokat írtak, prózában. Saját '56-os
legendáriumát is ő kezdte írsogálni, aztán mások
tromfoltak, köztük a nem éppen makulátlan [tollú]
Szemenyei Kiss Tamás is.
Most csak röviden arról, hogyan
emlékszik dicső multjára Zas, hogyan a kortársak és miket tartalmaznak
bizo nyos papírok.
Szemenyei [egyik] közleményét
a Zentai Polgári Infoból vettem [sok más helyről is vehettem
volna - ugyanezt]
A múltját senki sem vásárolhatja meg
"...Osztályidegen volta miatt nem vették fel az orvosi egyetemre. 1956-ban ő sem tudott semleges maradni. A biatorbágyi állomás épülete előtt tartott beszéde nyomán a tömeg a biai Nemzeti Bizottságba viszi. Megszervezik a demokratikus önkormányzatot, a fegyveres nemzetőrséget. - November 4-e után a Központi Munkástanácsba delegálják. Itt felszólalt Bali Sándor és Rácz Sándor letartóztatása miatt, ezért bújkálnia kellett. A budapesti Tétényi úti kórház nyújtott neki menedéket...
Rácz
Sándort személyesen ismerem. Torgyán belgrád
rakparti pártelnöki irodája előszobájában ismerkedtünk
össze. Rácz akart valamit Torgyántól. Torgyán
meg tőlem akart valamit. [Erről talán máskor...] Aztán
együtt ültem Rácz Sándorral a szolnoki székhelyű
"Becsület Bíróság" elnökségében
Pongrátz Gergellyel és Ober sovszky Gyulával. Ha Pestre
vezet az utam, megkérdem Rácz Sándort, mit tud Zasról.
[Persze sejtem...] Az
eredményt majd hozzáírom e sorokhoz.
Most
Zasé a szó!
['... A boncolásra váró tetemek
között aludtam hónapokig...' - emlékezett Szász Lóránt, az egykori
szabadság harcos]. Egy éjszaka hazalátogatott és a pufajkások elfogták.
Házkutatás, vizsgálati fogság következett az Aradi utcában..., majd 1957-ben
államellenes szervezkedés címén 3 évre ítélték el. Verseiben a Markó utcai
testi-lelki megaláztatásokról, a kivégzések sorozatának iszonyatáról és a rabság
embertelenségéről vallott..." -
A Bicskei Napló című újság közölte e
sorokat Szász Lóránt kaliforniai üzletemberről - az
56-os Világszövetség alapítójáról, 1996 júliusában.
A
horrorfilmekbe illő, vélhetően önéletrajzi alapanyagokat felhasználó újságcikk
után érdemes bepillantani a Pest Megyei Bíróság
B. 1714/1957. sz. ítéletébe, valamint a Legfelsőbb
Bíróság Bf. I. 2101/1958/18. sz. jogerőre emelt
határozatába.
"...A Budapesten 1938. március hó 9 napján született
Szász Lóránd 1957. szeptember 9-től 1958. február hó 14-ik
napjáig volt előzetes letartóztatásban. [6 hónap]
Vele szemben a Pest Megyei
Bíróság 1958. február 14. napján kelt B.1714/1957/13.számú ítéletével, amely a
Legfelsőbb Bíróság Bf.I.2101/1958/18.számú ítéletével emelkedett jogerőre... 1
évi börtönbüntetésre ítélte, ennek végrehajtását 3 évi próbaidőre
felfüggesztette..."
A fentiekből következően az 1956-ban
mindössze 18 (!) esztendős Szász Lóránt nem valószínű, hogy a
forrada lom napjaiban megszervezte a demokratikus önkormányzatot, a biatorbágyi
fegyveres nemzetőrséget - hiszen csupán csak ezért a két "szervezésért" halálos
ítéletet kapott volna! - de amint az a periratokból egyértelműen ki
tűnik: a
jellegtelen, nem számottevő 1956 utáni gyermekcsíny meghatározó
alakja sem a későbbi kaliforniai poéta volt, hanem egy bizonyos Várnai
György nevű diáktárs. - A "boncolásra váró tetemek", az Aradi utcai és
a Markó utcai "kivégzések sorozatának iszonyata" már kommentárt sem igényelnek:
erről legyen elég annyi, hogy 1956. november 4-ét követően sem a VI. kerületi
Aradi utcában, sem pedig a Markó utcai fogházban nem hajtottak végre
egyetlen kivégzést sem.
Itt
megállnék és álldogálnék kissé.
Ha valakit forradalmi cselekedetei miatt elítéltek, a bírósági
ítéletek bizonyít ványok. E bizonyítványokat
minden épeszű és tisztességes ember bemutatja olvasóinak. Zas bemutatta?
Hol, mikor? Ha nem mutatta be, miért nem? Miért Szemenyei Kiss
Tamásnak kell a bírósági irattárakban kutakodnia
olyan okiratok után, amit az elitélt a bíróságtól
megkap. Ha elhányta, hivatalos másolatot válthat. Váltott?
A
cikkben emlitett Halász
Pál bírónál, valamint
Vágó Tibornál [aki nagykorúsága elérése
után felhúzatta Mans feld Pétert] én még tárgyaltam
anno.
Akkorra már joviális úriembereknek látszottak. Azóta
eltávoztak. De többen még élnek az akkori szereplők
közül. Most, hogy szemüvegemet Zas Lóránt
felé fordítottam, eszembe jutott néhány név a daliás időkből [ügyészek, bírák]
és kérdezősködtem náluk. Nem arra voltam kiváncsi, hogy milyen
büntetés járt volna
akkor a Zas által utólag regélt cselekedetekért?
Ezt magamtól is tudtam. Egy szón akadtam fent, amit sem
az akkori idők bíráival, sem joggyakorlatával nem tudtam
összeegyeztetni: a felfüg gesztett szabadságvesztésről
van szó!
Erről
kérdeztem tehát "informátoraimat". A kagylóban
támadt csönd arra utalt, azt gondolják meghibbantam.
Egyikük
azt mondta, ilyesmire nem emlékszik ugyan, ilyen büntetés
tulajdonképp nem is volt akkor, hacsak...
Ezután egy hipotézis
következett, amit nem illesztek ide, egyelőre.
A leggyorsabb
lábú szabadságharcosok, azok, akik már 1956. november 4-én vagy
5-én elhagyták a honvédő harcok színhelyeit, 1957 első
hónapjaitól kezdődően [elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában]
hihe tetlen számban hozták létre a különböző forradalmi és szabadságharcos
szervezeteket. - Elsőként a Magyar Szabadságharcos Szövetség alakult meg, majd a
Magyar Szabadságharcos Világszövetség, később a Magyar Forradalmi Tanács, a
Szabad Magyar Nemzeti Képviselet, a Magyar Tanács... [nem csoda hát, hogy az idő
múlásával a távoli kontinenseken és Nyugat-Európa különböző országaiban
70-80 ezer "ötvenhatosnak" nevezett szabadságharcost tartottak
nyilván - amely mennyiség éppen megegyezett Magyarország teljes
haderejével].
Szász ["Zas", "Malomfalvi"]
Lóránt 1967-ben hagyta el Magyarországot - állítása szerint
politikai üldöztetése miatt. -
E tevékenység 1990-et követően sem szünt meg: a
legendagyártás végtermékeként 1991-ben alakult meg az
56-os Világszövetség - az a "szabadságharcos" szervezet, melyet
a 60-as, 70-es években disszidáltak gondoltak ki s melyhez hathatós segítséget
kaptak a Kaliforniában élő Szász Lóránt üzletembertől [és az
újpesti nemzetőrök peréből ismert Roik János budapesti
lakostól].
Üzletember?
Mondhatjuk így is, de érdemes árnyalni kissé. Grácia
szegény fejemnek, hogy megint egy tisztáta lan forrásból,
a Világszabadságból
bátorkodom kissé szemezgetni.
"[Zas] 1972-ben a Los Angeles-i Californiai Egyetemen elektromérnöki diplomát kapott, 1975-től az Amerikai Űr kuta tási Intézet munkatársa volt. Üzletemberként, gazdasági tanácsadóként a világ számos helyén megfor dult. Az USA kongresszusától kétszer is kitüntetést vehetett át. Senkinek sem tűnt fel, hogy nyíltan a nemzeti szocia lizmus elveit képviseli. Számos antiszemita és holokauszttagadó verse, írása olvasható a Hídfő és az Új Hídfő hasábjain."
Nem
tudom, a cikk írója hülye e? Ha nem hülye, akkor miért
irja: "senkinek sem tünt fel"? Ha a a cikk pontatlan fogalmazása
szerinti "Amerikai Űrkutatási Intézet"
azonos a NASA-val, úgy
tudni
kell, hogy akik ott dolgoznak, előzőleg szigorú nemzetbiztonsági
ellenőrzésen esnek át. Az ellenőrzés során fel kellett
"tünnie", hogy a pályá zó
civilben véresszáju nemzetiszocialista. Azt kell tehát
gondolni, hogy feltünt, de a fontos bizalmi állás elnye rése
szempontjából nem volt kizáró ok. Rejtély?
Rejtély, de hol a megoldás, a magyarázat? Az FBI-nél,
a CIA-nál, vagy a szélsőjobboldali szervezeteknél, ill.
ezek tagjainál, netán főkolomposainál? Ha profánabbul
akarok fogalmazni, a kérdés úgy hangzik: Amerikában
miért nem tréfli, az a magyar, akinek akkora pofája van,
mint Zasnak, volt akkor [is]. A megoldás kézenfekvőnek tünik.
Csurka [talán] nem dolgozott a NASA-nak, mégis
rögtön tudtak a dolgozatáról. Csurka kapcsán
ugrik be a MIÉP és Zas. [Idézet ugyancsak a Világszabadságból
] Zas 1990-ben még ekként hőzöngött Amerika, az őt keblére
ölelő, kitüntetésben részesítő új hazája
ellen.“A hivatalos Amerika sohasem törődött a magyarsággal.
Ahogy itt foglalkoznak a nemzetiségiekkel, egyenesen megszégyenítő. A
diszkrimináció szép szavak pufogta tásával egyre job
ban bűzlik. És ha nem vagy az
“Isten választott népének” érdemes fiókája, akkor jobb, ha elfelejted, hogy
magyar vagy. Ideje már, hogy mi is az asztalra csapjunk.” Szőcs
Zoltán [a Havi Magyar Fórum főszerkesztője], így méltatja
Zas kiszólásait "1990 májusában a nyíltan nyilas szellemiségű Hunnia füzetekben ezt
a kommentárt fűzi Zas szava ihoz: Ezek a szavak az alkut és taktikát nem ismerő,
az igazságos csakazértis odacsapó 56-os forradalmár sza
vai. A Világszabadságnak
eszébe jut Zas palesztin szimpátiája is.
"Ha én kiáltok [Palesztinai
arab éneke] c. versében az európai antiszemita hagyományra támaszkodva, indulati
alapon magyarázza az izraeli-arab konf liktust és emiatt eltekint az ottani
helyzet reális mérlegelésétől:
“Ha én kiáltok, nem hallja meg
az ég, ha engem
ölnek, azt mondják,
nem elég. Vagyok jog
nélkül jogfosztott... Ha követ
dobok
vagy ha kést fenek,
Vadul, Uram, ne büntess,
Meghalok magtalanul.”
Közben
peregtek az évek az idő rostáján. Húsz év
alatt az ember sokat felejt. Zas nem! Sőt! 2009-ben ilyeneket ír egy
internetes levelezési vita kapcsán, amely a kossuth téri
"fagyoskodókról" szól. "Ezekkel az emberekkel, még ha négyszázan vannak is, soha nem mennek semmire. Oda
olyan emberek kellenének, mint amilyenek mi voltunk a Pongrátz-cal 56-ban… ez az
igazság Pongrátz
igazsága, vagy Zasé? Nota bene! Pongrátz Gergely is amerikai
emigráns volt. Felvette egymással a kapcsolatot odakint a két "szabadsághős"?
Ha igen, mikor, hogyan? Ha nem, miért nem? Én legalább vittem valamire az Államokban. Izraelben pedig nem azért
voltam mert zsidó vagyok, hanem mert az üzleti utaim egyikén megtehettem, hogy
ellátogatok ebbe a szép országba. – Sok helyen jártam és mindenhol Izraelben
is (!?) csak
tisztelet övezett... továbbiakat
egyszuszra írja, de már egész másról beszél nagyszerű nemzeti verseimet most is lehet olvasni sok
honlapon és a nemzeti Kráter Műhely kiadása iban.
Próbáljanak meg utánozni! –
Nem Siklósinak fogják nevezni Magyarország legnagyobb költőjét, hanem Szász
Lórántnak!
E sorokat olvasva a leghiggadtabb, legtisztelettudóbb olvasó is azt kérdezhetné: hülye ez? Ha erre a kérdésre nekem kellene válaszolnom, e cikk kereteiben, a válasz a következő lenne. Nem hülye, csupán "hangos ame rikai" nem ostobább és nem butább mint a többi yankee, olyan mint a többi.
Jó
hogy emlti a nemzetinek minősített "Kráter Mühelyt",
mert ha nem említi megfeledkeztem volna egy adalék ról.
[Mondják, a pénznek nincs szaga. Vagy azoknak nincs szaglásuk,
akik nagy pénzekkel bánnak?]
"Turcsány Péter költő, üzletember, a magyarországi Kráter Műhely Egyesület
elnöke a tisztának hitt üzlet remé nyében szövetkezett Szász/Zas Lóránttal
– akit különösebben nem foglalkoztattak morális kérdések, ti. az sem, hogy a
pomázi könyvkiadó, az MDF-politikus mögött az úgynevezett nemzeti szellemiségtől távol álló Soros Ala
pítvány, továbbá a Medgyessy-kormány
illetékes minisztériumai, propagandistái húzódnak meg.
Ez még mindig Szemenyei,
de vajon igazat mond ez a beste lélek, avagy sem? Ha véletlenül
igazolható amit mond, úgy miként kell értelmezni
Zas [légbőlkapott] állitását arról, hogy a
Magyar Sors Online MSZP - SZDSZ fizetési listáin szere pel? Ezt
a "tényt" kommentár nélkül közli. Szép
tőle. De mi lehet a kommentárja a Soros pénznek egy echte magyar
szélsőjobbos bő, de a legkevésbé sem átlátszó
zsebében?
Ám
nekem van egy Zassal kapcsolatos "költősztorim" is.
Talán emlékezni fog, miket írtam neki mikor Faludyt [is] lefikázta.
Megvan az írás, majd belinkelem. Most csak kapásból.
Azt írtam: igazad van abban, hogy Faludy egy ronda vén zsidó
fasz. Igenám, de tényleg nagy költő. még ráadásul
magyar is [nem úgy mint te] Faludi Igazi forradalmár is. Recsken
is raboskodott. Nem szabadult olyan olcsón, "felfüggesztettel",
mint te. Hivatkoztam a Villon fordítására valamint arra
a verseskötetre, amelyben több nyelvről kb. 1400 verset fordított
magyarra, olyan időben, mikor még nem lehetett biztos abban, hogy valaha
is hazajöhet. [Ő nem csapolta meg más vershagyatékát,
amint Zas tette, párezer rongyos dollárért, Wass gróf
verseivel. Elég lenne annyi, ha valaki kiszámítaná,
mit fizeett Wassnak, mit nem fizetett gyermekeinek és
mennyit zsebeltek be a Kráterrel, Wass koponyájából.
Persze
lehet,
ezt is kiszámítja majd valaki és akkor Zasnak annyi.] Mikor
Faludy hazajött évekig szarakodtak vele, míg egy lakáskiutalást
kapott, a vén csóró. És hogy mi a szép ebben
az egészben? Az, hogy mire Zas megöregszik legalább olyan
ronda zsidónak fog látszani, mint Faludy. Ne felejtsük: nem elég
kereszténynek lenni annak is kell látszani! Zas pechje, hogy
nem látszik annak, később még kevésbé fog,
ahogy a mellékelt port réját nézem és beleszerkesztem
a jövőbe... Tisztesség ne essék, Zas faragna rá
legin kább, ha az általa dicsőitett nyilas különitményesek
elkapnák a Dunapart környékén. Persze nem esne baja,
ha előkapná... De tényleg nem esne baja?
A Világszabadságban tallózva még egy furcsa egybeesésre figyeltem fel. Zas, a minden lében kanál, természetesen belekanalazott az u.n. Szendi ügybe is, amelyről a Népszabadságból szerzett tudomást. Honnan is szerezhetett volna máshonnan... "Az 1993-ban megjelent 'Kétféle mércével' c. cikke Szendi József, volt magyar csendőr felelősségre vonásával és az Egyesült Államokból való kitoloncolásával foglalkozik. Szendi 1956-ban menekült Amerikába, ahol háborús bűnössége teljesen feledésbe merült. A rendszerváltáskor a magyar politikai küzdelmekbe is beleavatkozott ... 1992-ben került a felszínre világháborús tevékenysége, ami ért ki akarták toloncolni, de az USA bírósága felmentette ... Végül mégis kiutasították az Egyesült Államokból, amiről Zas a Népszabadság 1993.jún.19.-i számából szerzett értesülést. Az egész ügyből ezt a holokauszttagadó következtetést vonta le..." Zas következ tetéseit idézhetném. Csak azért nem teszem, mert a Világszabadság által citált kolumnákban szó se esik Szendy Józsefről. Viszont a Szendi ügynek folytatása lett. A "Csendőrsors" c. könyve miatt ugyanis Magyar országon is bíróság elé citálták, izgatás vádjával. Képviseletét én láttam el. "Zeneszóval" mentették fel, persze nem a védője miatt. Szendi csaknem kétméteres szálfatermetű magyar volt. Lapátkezével csaknem összerop pantotta az én - ugyancsak nem gyönge - jobbomat. Tökéletes ellentéte az alacsony, pohos, párnamancsú Szásznak. E kontrasztot nem komiszkodásból említem. Szendi megajándékozott az "inkriminált" könyv egy dedikált példányával. A könyvet ugyanazon a könyespolcon őrzöm, ahol Zas könyveit is, amelyekben "mondja az igazat". Az igazi kontraszt nem kettejük testi, hanem inkább lelki alkatában van, a könyvek tartalmából, stílusából ktünően. A vitéz csendőr visszafogott tárgyilagossággal védi a maga és a mundér becsületét. Szász könyvei szinte harsognak, ahogy felüti őket az ember. [Szász egy nálam tett látogatása alkalmával ajándékozott meg (majdnem) összes müveivel... ] Elvem, hogy könyvet nem pusztítok el. Szászéit sem. Ellenben lejjebb és távolabb teszem őket Szendy könyvétől és ritkábban fogom leporolni.
Most
ugrott be az "ordító egér" [The Mouse That Roared]
asszociáció...
[Így szok' lenni nálam...] A csendes csendőrről, Szendiről ugyanis
így emlékezik meg a Hungarian
Fórum Ausztralia "Az utókor okulására érde
mes felidézni vitéz Szendi József csendőrőrmester
Csendőrsors című művét. Ebben a Nemzeti Számonkérő Szék
egykori karhatalmi
századában szolgált Szendi egyebek mellett ezt írja: "Eleinte nem sok
dolgunk akadt a lefogások terén, és szolgálatunk csaknem kizárólag
őrségadásra korlátozódott, de ahogy a napok múltak, úgy szaporodott a
busszal való kirándulásunk is. Sőt, ahogy a szovjet csapatok közlekedtek a
főváros irányába, munkánk megszaporodott, és alig volt nap, hogy valahol
lefogásokat ne kellett volna végezni. Az úgynevezett Békepárt vezetőségét
Bajcsy-Zsilinszky Endrével az élén, Tartsay századost és társait, Kővágó
József honv.
szds-t stb. Nem kevésbé a munkaszolgá
latból megszökött zsidók
elfogását, akik a Hungarista Párt hamisított igazolványaival követtek
el
gyilkosságo kat, főleg a Hungarista Párt tagjai ellen. Dálnoki Miklós Bélának
és Faragho Gábornak, a csendőrség volt felügyelőjének az oroszokhoz való
átállása után a propagandának bedőlt néhány honvédtiszt hazaellenes
műkö dését rövid időn belül sikerült felszámolni, és a Margit körúti fogházba
helyezni őket." Szendi
mindössze egy soványka könyvet hagyott maga után, pedig
lett volna miről mesélnie, a fenti idézetből kitünően. De
nem volt szófosó. Zas sajtó
alá rendezhette volna Szendi emlékeit is. Dehát abban nem
lett volna annyi pénz, mint a Wass irodalmi hagyatékban, amire
lentebb kitérek kissé. Úgy látom, inkább
saját tetteit szereti megénekelni. Más kérdés,
mik ezek a tettek valójában? Ahogy Pongrátzról és
magáról beszél, nem kell sok idő hozzá és
ő lesz a Corvin köz parancsnoka...
A szófosó kitételt
Zas használja velem szemben egyik levelében [lásd jobboldalt].
Könnyen meglehet, igaza van. Tulajdonképp nem is emiatt kaptam fel
a vizet, hanem azért mert a "vén" kitételt
is társítja, holott ebben meg pláne igaza van. Igenám,
de egy ilyen relációban én csak szürke veréb
lehetek, akit egy bagoly nevez szófosónak. Mert mi az én
szófosásom a Zaséhoz képest? Előrebocsátom,
az összehasonlítás sem öncélú, hanem csupán
bevezető a "Hangos amerikai" portréjának egy további
részletéhez.
Varga
Szibilla azzal vonta magára a "költö" haragját
és Zas azért kurvázta le, mert "irodalmi tevékenységét"
"trágyszórásnak" nevezte. Rá is kérdeztem,
hogy értette ezt, mit jelent ez a kifejezés. A Válasz
"Hát mosta nában
kb. napi 50 levél, 10-15 megabájt" a
termése. Korábban én is rajta voltam Zas levelező listáján.
Küldött tücsköt - bogarat. Őszintén szólva
nem értem mi a célja ennek a lázas tevékenységnek.
Arra gondo lok, hogy a cél az olvasók figyelmének elterelése
fontosabb dolgokról.
Ami Varga Szibillát illeti
1992 óta rendezett házasságban él. Egy tizenöt
és egy négyéves gyermet nevelnek és segítik
a férj első házasságából származó
két nagykorú gyermekét. Az az állati indulat, amivel
a "költő" neki támad arra mutat, hogy teljességgel
kiveszett belőle a magyar ember egyik alapvető tulajdonsága, a nők és
főleg az édesanyák tisztelete. Szentigaz, Szibilla megsértette
a nagy embert, aki mellesleg rászolgált Szibilla keresetlen szavaira
azzal, hogy - jóval korábban - politikai kitartottsággal
vádolta minden ok és főleg alap nélkül. [Lásd
jobboldalt a levélkivágásokat.]
"A későbbiekben összefoglaló cikkben és könyvben is értékeljük -
nem csak ezen a honlapon, hanem könyv alakban is - Zas Lóránt utóbbi húsz
esztendejét... és minden dokumentumot közreadunk. Azokat is, amelyeket a
kaliforniai Legfelsőbb Bíróság Levéltárában őriztek. Sokan kérdezhetik, miért jó
ez? Mert Zas [Szász] a magyar irodalom 20. századi 'fejedelme', Wass Albert nevével
rabolt ki egy erdélyi árvaházat azzal, hogy nem fizette a szerzői jogdíjat, aki
magát 56-os hősnek, a haza védelmezőjének hirdette évtizedeken keresztül, de aki
Wass Albert könyveiből jogtalanul - gyermekektől elvéve a pénzt - gazdagodott
meg, és csak saját érdekeit nézte mindvégig. Aki arra is képes volt, hogy Wass
Albert fiait [akiket arcátalnul és rá jellemző primitívséggel fiókáknként
emleget] és magát a nagy írót meghazudtolva és följelentve próbálta bizonyítani,
hogy az az aláírás, amely a Wass fivérek állítását igazolja - hamis. Tehát Zas,
Wass Albertet alázta meg halálában is - pénzért, a busás haszon reményében! Intő
példa ez a hamarosan bemutatásra kerülő pálya mindazok számára, akik azt
gondolják, hogy a sánta kutya utolérésének késlekedésével kapcsolatos szólás,
csupán ostoba népi mondás, minden alap nélkül... Bizton állíthatjuk: nem az!
Valós bölcsesség, évezredes tapasztalat alapján. És ezt, Zasnak is tudnia
kellene.... kellett volna, ahelyett hogy most Magyarországra írott levelében az
amerikai bíróról azt állítja, hogy a Wass fivérek
megvásárolták."
Nem
is oly rég azt írta nekem, véglegesen megnyerte a Wass
pert. Én persze siettem gratulálni neki. Okkal tettem? Vagy nem?
Itt teszek fel egy költői kérdést. Zas tudja e, mi az a "facsimile"? Tudhatja, mert tud angolul. Dehát
ha magyarul ilyesmiket írnak róla, mért nem teszi közzé
a javára szóló itéletek facsimiléit? Hogy a sok
bunkó - engem is beleértve - nem tud angolul? Nem kell törődnie
velük! Le vannak szarva! Ő csak hozza le a facsimiléket, de csak
a valóban jogerőseket (!) és írja alájuk jó
nagy betűkkel, angolul + magyarul: "NYASGEM". Ezt mindenki meg fogja
érteni! Zas meg a lóvé pedig egyszersmindenkorra fedve
vannak? Capisco?
Lassan befejezem írásomat, de nem tehetem anélkül, hogy el ne merengjek kissé azon, tulajdonképp mit akar nálunk, mit akar tőlünk ez a jóember?
Egy
korábbi honlapomat társszerkesztőkkel együtt írtam.
Ilyen társszerkesztő volt Zas is. Együttműködésünk
nem volt felhőtlen, meg is szakadt egyidőre. Aztán helyreállt
a béke azon az alapon, hogy Zas versei - mi tűrés tagadás
- tetszettek nekem, jóllehet nem helyeztem egysorba Faludyval.
Zas
honlapja a "Magyarok Vasárnapja" néhány éve
szünetelt. Ekkor felajánlottam neki, hogy segítek szerkeszteni.
Meg is csináltam a fejlécet [amely nagyon hasonlított a
lap mostani fejlécéhez] és azt kértem Zastól,
hogy a nekem megküldött verseken kivűl, írjon prózát
is a saját honlapja számára. Erre nem volt hajlandó.
Ennek okát nem jelölte meg világosan. A nézeteltérés
abból eredt, hogy Zas nem akart olyan témákról írni,
amiket én szerettem volna olvasni az ő honlapján és a saját
honlapomon is.
Azt írtam neki, mi itt Magyarországon semmit
sem tudunk az igazi Amerikáról, mert demokratikus médiapo
litikája sürűbb függönyt von a tisztánlátás
elé, mint annakidején a szovjet cenzúra által megszűrt
szocialista realizmus. Tudtam, ill. azt hittem, hogy egy magyar helyzete kényessé
válhat Amerikában akkor is, ha elyerte az amerikai állapolgárságot
és meg is tollasodott. Azt kértem hát, csak arról
írjon, amit a hétköznapi amerikai lát a hétköznapi
Amerikából. Arról írjon csupán, hogy vélekedik
az átlagpolgár a "hazájáról". Miket
beszél a kocsmában, az utcán, stb. No erre megkaptam a
kitanítást arról, hogy Amerikában nincsenek kocsmák.
Ezt elfogadtam, de tudtam valahol valahogy csak berugnak az emberek, hát
arról írjon. Nem, az istennek sem!
Aztután
rájöttem, ez az ember mostanra már Amerika lojális
polgára lett és "hazájáról"
nem hajlandó "rosszat" írni. [Korábban nem így
volt. Erre utaltam fentebb.] Most tehát azt csinálja, hogy körbe
luxus utazza a világot. Sütteti a pocakját valami egzotikus
tengerparton és volt hazája polgárait uszitja.
Az
ám, az uszítás (!) itt van a kutya elásva!
Amerika - a jelek szerint - Magyarország teljes tönkretételét
tűzte céljául. Az amerikai tőke által vezérelt "bankfegyverrel"
módszeresen rombolja az Ország létalapjait. A pénzügyi
szakember arról számol be, hogy a bankok államkötvényekben
fialtatják a tőkét és gyakorlatilag beszüntették
a termelő szféra hitelfinanszírozását. A gazdálkodó
azt tapasztalja, hogy "ráfizetéses" az állat
tenyésztés és a növénytermesztés, még
úgy is hogy a magyar gazda a saját vérét - verejtékét
- idejét nem kalkulálja hozzá a termelési költségekhez.
A nyudíjalapokat most próbálják kisíbolni
a költségvetésből.
Hova vezet mindez? Tétova
"éhséglázadásokhoz", amelyeket játszva
fojt könnygázba, ha kell vérbe is, a tőke fegyveres ereje:
a vaspata. Aztán szabad a gazda. Aki most, főleg külfödről,
kétségbeesett embereket hergel, a végkifejletet gyorsítja.
Őket nevezem "hangos amerikaiaknak", a "csendes amerikaiak"
cinkosainak. Ők készitik elő a haza földjét, amely nekik
csupán terep, a "derék fiúk" számára.
A derék fiúk számára, akik esetleg nem a rangerek
egyenruhájában, hanem azonosító jelzés néküli
magyar rendőrruhában operálnak majd, ahogy már megtették
2006-ban.
Akik ebben a mocskos akcióban, [volt] hazájuk ellenében, részt vesznek, zsoldosok - a pokol zsoldosai, akiket Amerika harcbavet, azaz elfogyaszt mint élőárút. Csakhogy az ilyen zsoldosokra kutyavilág jár. Emlegessem a Disznó-öblöt, vagy Iránt? Persze a külföldről vitézkedő "trágyaszórókat" nem fenyegeti közvetlen életveszedelem. Az ő haláluk az, ha felismerik őket. Zas bemutatkozott, leleplezte önmagát. Nem lenne kifejezetten buta, ha mérhetetlen önhittsége, agresszivitása nem tenné azzá.
A
diverziók több okból végzödhetnek kudarccal.
Éber az ellenség egyfelől, rossz a szervezés, a vezénylés,
pancser az ügynök, másfelől.
Zas akcióiban a
kudarc minden lehetséges oka adott. Egy paranoid pszichopata nem alkalmas
bevetésre.
Teljes kudarcához már csak egy hiányzik:
az éberség, éberségünk. Emberek! Ha Zasra figyeltek,
nyitott szemmel tegyétek és rájöttök magatoktól
is: ő a "Hangos amerikai" archetipusa - ellenségetek!
2010.01.15
Sz. Gy.